Ernst Abbe
Ernst Karl Abbe (Eisenach, 1840. január 23. – Jéna, 1905. január 14.) német matematikus, fizikus, egyetemi tanár. Abbe nevét leginkább optikai munkássága tette ismertté.
Ernst Abbe | |
Született | 1840. január 23.[1][2][3][4][5] Eisenach[6] |
Elhunyt | 1905. január 14. (64 évesen)[1][2][3][4][5] Jéna[7] |
Állampolgársága | Szász–Weimar–Eisenach |
Házastársa | Elisabeth Abbe |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | professzor |
Iskolái | |
Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1903) |
Sírhelye | Nordfriedhof (Ernst Abbe síremléke) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Abbe témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Arról is nevezetes, hogy ő vezette be először a napi nyolcórás munkarendet a Karl Zeiss Optikai Műveknél, mely vállalatnak igazgatója és társtulajdonosa volt; emlékezve apja napi 14 órás munkanapjaira. Az újítás nem terjedt gyorsan, de 1884-ben kihirdették az Amerikai Egyesült Államokban is, és a Ford Motor Companynél vezették be 1914-ben.
Életrajz
szerkesztésErnst Abbe édesapja először egyszerű fonómunkásként dolgozott, később a munkafelügyelőségig vitte, de családját mindenkor csak nagy nehézségek árán sikerült eltartania (ne feledjük, a vadkapitalizmus korában járunk).
- „Gyermekkora nélkülözések közt telt, apja minden nap 16 órát dolgozott állva, mindenfajta szünet és étkezés nélkül. Abbét mégis iskoláztatták, és apja munkaadói segítették abban, hogy tanulmányait befejezhesse.”
- (M. G. Kendall: The work of Ernst Abbe, Biometrika Vol. 58 (1971), 369-373).
Abbe a jénai és a göttingeni egyetemeken tanult, ahol egy egyetemi tanára, Karl Schnell figyelt fel tehetségére, és azt tanácsolta, hogy tanulmányait Göttingenben, az akkori Németország egyik legjobb egyetemén folytassa. Abbe Göttingenben doktorált 1861-ben, egy termodinamikai disszertációval. 1863-ban csatlakozott a Jénai Egyetem tanári karához, az Über die Gesetzmässigkeit in der Vertheilung bei Beobachtungsreihen c. dolgozat megírásának eredményeképp. Érdekesség, hogy később feleségül vette Karl Schnell lányát.
Abbét 1870-ben kinevezték a matematika és fizika professzorának, és 1878-ban a jénai csillagászati és a meteorológiai obszervatóriumok igazgatójának. Mint kezdő egyetemi tanár, Abbe nem volt igazán elismert, és előadásai sem voltak túl látogatottak (az év eleji átlagos hallgatói létszám 10-12 körül volt, és év végére mindig leapadt). Egy anekdota szerint, amikor a jénai egyetem előadótermébe belépve Abbénak azt kellett észrevennie, hogy mindössze két hallgató, Frege és a kémikus Michaelis ülnek a teremben, nem zavartatta magát, hanem elpöttyintette szokásos kérdését: „Nos, Uraim, teljes számban összegyűltünk?”, majd nekikezdett az előadásnak (idézi: Felix Auerbach; Ernst Abbe. Sein Leben, sein Wirken, seine Persönlichkeit. Leipzig: Akademische Verlagsgesellschaft, 1918. 114. o.).
1866-ban Carl Zeiss felkérte Abbét néhány komolyabb optikai probléma megoldására.
- "Akkoriban a mikroszkópot még egészen hagyományos kézműves módszerekkel készítették. A távcsőkészítésben már bevett volt a pontos elméleti számításokon alapuló tervezés, amelyet azonban a mikroszkóp esetén a szerkezet sokkal nagyobb összetettsége, illetve a lencsék sokkal kisebb mérete miatt nem tudtak alkalmazni. Az éles és torzításmentes képet adó mikroszkópokat tapasztalati alapon, csiszolgatással-állítgatással hozták létre, amiben legfeljebb műhelytitokként őrzött tapasztalati szabályok segítettek. Zeiss úgy gondolta, hogy a legjobb műhelyekkel csak úgy veheti fel a versenyt, ha a mikroszkópot is pontos számítások alapján készítik; hozzá is kezdett ennek kidolgozásához, de csakhamar kitűnt, hogy nincs meg hozzá a megfelelő matematikai felkészültsége. Ekkor fordult Abbéhoz. Abbénak még sokéves megfeszített kutatómunkára, eredeti és távlatos elméleti belátásokra, technikai ötletek sokaságára volt szüksége, hogy célhoz érjen. A kísérletek Zeisst az üzleti csőd közelébe sodorták, de ő nem vesztette el bizalmát Abbéban, aki végül is sikerrel birkózott meg a feladattal. A Zeiss műhely ettől kezdve piacvezető lett a szakmában, és viharos fejlődésnek indult."
- (forrás: Farkas János László: Az Igazlét)
Zeiss úgy ismerte el Abbe érdemeit, hogy bevette társnak az üzletbe. Abbe megtartotta egyetemi állását, de alkotó energiáit egészen a fejlesztési és vállalkozói tevékenységbe vetette be, új és új szabadalmakkal tökéletesítette mikroszkópját, bevezette más optikai eszközök gyártását, kapcsolatot teremtett a vegyész Otto Schott-tal, akivel az ideális törésmutatójú lencsékhez szolgáló anyag kikísérletezésére és gyártására üveggyárat alapított Jénában. Abban, hogy erre Abbe képes volt, része volt egyébként tanítványának, a matematikus Gottlob Fregének is, akit Abbe ugyanúgy segített és mentorált karrierje során, mint annak idején Abbét Karl Schnell. Abbe tanári álláshoz segítette Fregét a jénai egyetemen, az pedig átvette az eddig Abbe által tartott matematikai előadásokat, az oktatás elvileg egész embert kívánó, jelentős terhétől szabadítva meg az újdonsült üzletembert.
Zeiss lencserendszer-tervezési problémái az optikára és az csillagászatra irányították Abbe érdeklődését. Egyetemi posztjai mellett Abbe 1866-ban a Zeiss Optikai Művek kutatásért felelős igazgatója lett.
1868-ban feltalálta az apokromatikus lencserendszert a mikroszkóp számára. Ez a jelentős áttörés a mikroszkópok elsődleges és másodlagos torzítását is képes kiküszöbölni.
Lásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2016. július 27.
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b Ernst Abbe (angol nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
szerkesztés- Abbe életrajza a skóciai Szt. András Egyetem lapján