Főmenü megnyitása

Az ernyőakácia (Vachellia tortilis, korábban Acacia tortilis) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába és a mimózaformák (Mimosoideae) alcsaládjába tartozó faj. Egyéb nevei: esernyőfa, beduin akácia.

Infobox info icon.svg
Ernyőakácia
Ernyőakácia (Fujeira emirátus, Sharm-Dabna)
Ernyőakácia (Fujeira emirátus, Sharm-Dabna)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Acacieae
Nemzetség: Vachellia
Wight & Arn.
Faj: V. tortilis
Tudományos név
Vachellia tortilis
(Forssk.) Galasso & Banfi
Szinonimák
Szinonimák

a faj szinonimái:

  • Acacia perrottetii Steud.
  • Acacia tortilis (Forssk.) Hayne
  • Mimosa tortilis Forssk.

a Vachellia tortilis subsp. campoptila szinonimái:

  • Acacia campoptila Schweinf.
  • Acacia tortilis subsp. campoptila (Schweinf.) Boulos

a Vachellia tortilis subsp. heteracantha szinonimái:

  • Acacia heteracantha Burch.
  • Acacia litakunensis Burch.
  • Acacia maras Engl.
  • Acacia spirocarpoides Engl.

a Vachellia tortilis subsp. raddiana szinonimái:

  • Acacia fasciculata Guill. & Perr.
  • Acacia raddiana Savi
  • Acacia tortilis var. flava Nongon.
  • Acacia tortilis var. pubescens A.Chev.
  • Vachellia tortilis var. pubescens (A.Chev.) Kyal. & Boatwr.

a Vachellia tortilis subsp. spirocarpa szinonimái:

  • Acacia gummifera (Forssk.) Delile
  • Acacia pappii Gand.
  • Acacia spirocarpa Hochst. ex A.Rich.
  • Acacia tortilis var. crinita Chiov.
  • Mimosa gummifera Forssk.
  • Vachellia tortilis var. crinita (Chiov.) Kyal. & Boatwr.
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ernyőakácia témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ernyőakácia témájú médiaállományokat és Ernyőakácia témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

Származása, elterjedéseSzerkesztés

AlfajaiSzerkesztés

  • Vachellia tortilis subsp. campoptila (Schweinf.) Ragup., Seigler, Ebinger & Maslin
  • Vachellia tortilis subsp. heteracantha (Burch.) Kyal. & Boatwr.
  • palesztin akácia (Vachellia tortilis subsp. raddiana) (Savi) Kyal. & Boatwr.
  • Vachellia tortilis subsp. spirocarpa (Hochst. ex A.Rich.) Kyal. & Boatwr.

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

 
A „Tenere fája” elnevezésű híres ernyőakácia példány 1961-ben, az elpusztult fa élőhelyén a nappali átlaghőmérséklet 27,8 Celsius-fok, az átlagos éves csapadék 163 milliméter

Közepes méretű, 4-21 méter magas, jellegzetesen ernyő formájúra növő fa – a nevét is erről kapta. Ágai tövisesek. Kétszer szárnyasan összetett levelei kicsiik. Fehér-halványsárga virágai illatosak. Termése világosbarna.

Életmódja, termőhelyeSzerkesztés

Rendkívül szívós növény: a szárazságot jól tűri, a fagyot viszont egyáltalán nem. Viszonylag gyorsan nő. Virágai a nyár közepén nyílnak. Magja körülbelül két hónap alatt csírázik ki.

Sokáig él; a Szuezi Egyetem kutatói szerint állítólag[1] a Föld legöregebb ismert fája egy, a Fira-völgyben (Wadi Fira) növő, 3560 éves ernyőakácia.

Az ernyőakácia és a zsiráf (Giraffa camelopardalis) kölcsönösen alkalmazkodott egymáshoz. Amikor az akácia érzi, hogy a zsiráf legelni kezdett, méreganyagokat termel leveleiben, amitől azok a zsiráf számára kellemetlen ízűvé válnak. Eközben figyelmeztető illatanyagot (etilént) bocsát ki, és a környező, azt érzékelő fák ugyancsak elkezdenek mérget termelni. Amikor a zsiráf érzi, hogy a levelek íze megromlott, arrébb megy — méghozzá nem a közelben álló, figyelmeztetett fákhoz, hanem távolabb, illetve széllel szemben.[2]


JegyzetekSzerkesztés

  1. A világ legörebb fája
  2. Peter Wohlleben: Das geheime Leben der Bäume. Ludwig Verlag, München, 2015. Magyarul: A fák titkos élete. Park Könyvkiadó, 2016, Budapest. ISBN 978-963-355-280-3 p. 12–13.

ForrásokSzerkesztés