Erzsébet Tudományegyetem
Az Erzsébet Tudományegyetem egykori egyetem Pozsonyban, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. Az egyetemnek olyan híres tanárai voltak, mint az orvosi és élettani Nobel-díjjal kitüntetett Szent-Györgyi Albert, vagy Heim Pál magyar gyermekgyógyász.[1]
| Erzsébet Tudományegyetem | |
| Alapítva | 1912 |
| Bezárva | 1948 (átnevezve) |
| Hely | Osztrák–Magyar Monarchia, Pozsony |
| Típus | egyetem |
| Elhelyezkedése | |
 Erzsébet Tudományegyetem
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 24″ | |
Pozsony első egyeteme az I. Mátyás király és Vitéz János esztergomi érsek által 1465-ben alapított Academia Istropolitana volt, ami Mátyás halála után megszűnt.
Tartalomjegyzék
TörténeteSzerkesztés
Az intézményt Pozsonyban 1912-ben állították fel, s még az év végén – I. Ferenc József engedélyével – felvehette a magyarok között népszerű Erzsébet királyné nevét.[2] Eredetileg négy kart kívántak felállítani: jog- és államtudományi; orvostudományi; bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; mennyiségtani, természettudományi és mezőgazdasági kart.[3] Az első három 1914 és 1918 között kezdte meg működését, a negyedik felállítására Pozsony cseh megszállása miatt már nem jutott idő. 1919 szeptemberében az egyetem összes tulajdonát birtokba vették a csehszlovák állami egyetem céljaira.
Az egyetem tanárainak és hallgatóinak egy része Budapestre települt, ahol a kolozsvári egyetem menekültjeivel 1920-ban és 1921-ben újraindították a fakultások működését. A két egyetem sorsát végül az 1921. évi XXV. törvénycikk rendezte oly módon, hogy a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. A döntés idején Pécs még szerb megszállás alatt állt, ezért a költözködéssel várni kellett. Az 1923/24-es tanévben, Nagy József rektorsága idején véglegesen rendeződött az egyetem elhelyezése. A Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 15-én Pécsett ünnepélyes megnyitóval kezdte meg működését.[4] A pécsi egyetemen rangos oktató- és kutatómunka folyt. 1923 és 1950 között az egyetem karaként, de Sopronban működött a magyarországi evangélikus lelkészképzés addigra egyetlen intézménye Evangélikus Hittudományi Kar néven – ma Evangélikus Hittudományi Egyetem néven Budapesten működik.[5]
A második világháborút követően, 1948-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására az egyetem új neve Pécsi Tudományegyetem lett. 1950-ben az egészségügyi tárcához került az orvosképzés, illetőleg a klinikák és intézetek irányítása, hogy 1951-ben megalakuljon a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Az átcsoportosítás miatt egyetlen fakultás maradt meg, az Állam- és Jogtudomány Kar. 1975-ben megalakult a Közgazdaságtudományi Kar. 1982. január 1-jétől Janus Pannonius Tudományegyetem lett az intézmény új neve, amelynek négy karból álló szervezete 1991-ben alakult ki.
Híresebb oktatóiSzerkesztés
- Bakay Lajos
- Beck Soma
- Birkás Géza (1879–1951) – irodalomtörténész.
- Bognár Cecil Pál (1883–1967) – pszichológus.
- Császár Elemér (1874–1940) – irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Csekey István (1889–1963) – jogász.
- Entz Béla (1877–1959) – patológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Faluhelyi Ferenc (1886–1944) nemzetközi jogász.
- Fejérváry Géza Gyula (1894–1932) – zoológus, paleontológus.
- Gyomlay Gyula (1861–1942) klasszika-filológus, bizantinológus, az MTA tagja
- Halasy-Nagy József (1885–1976) – filozófus, filozófiatörténész.
- Heim Pál
- Hodinka Antal (1864–1946) – történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Kerényi Károly (1897–1973) – klasszika-filológus, vallástörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Kornis Gyula (1885–1958) – filozófus, kultúrpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke.
- Kováts Ferenc (1873–1956) gazdaságtörténész, közgazdász, az MTA tagja
- Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, az MTA tagja
- Lukinich Imre (1880–1950) – történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Prohászka Lajos (1897–1963) – pedagógus, kultúrfilozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Thienemann Tivadar (1890–1985) – irodalomtörténész, germanista, nyelvpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Szent-Györgyi Albert
- Vári Rezső (1867–1940) – klasszikus filológus, bizantinológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Várkonyi Hildebrand Dezső (1888–1971) – filozófus, pedagógus és pszichológus.
- Weszely Ödön (1867–1935) – pedagógus.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Archivált másolat. [2009. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 23.)
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 budapesti evangélikus teológiai akadémia és Sopron reformációja címszavak)
IrodalomSzerkesztés
- Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni – Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, 1933, 55 o.
- Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 42. sz.
