Erzsébet Tudományegyetem

A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1912-ben alapított egykori egyetem Pozsonyban, majd 1923-tól kezdve Pécsett, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. Az egyetemnek olyan híres tanárai voltak, mint az orvosi és élettani Nobel-díjjal kitüntetett Szent-Györgyi Albert, vagy Heim Pál magyar gyermekgyógyász. Pozsony első egyeteme az I. Mátyás király és Vitéz János esztergomi érsek által 1465-ben alapított Academia Istropolitana volt, amely Mátyás halála után megszűnt.

Erzsébet Tudományegyetem ( Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem )
Alapítva	1912
Bezárva	1948 (átnevezve)
Hely	Magyar Királyság, Pozsony (1912–1921) Pécs (1923–1948)
Típus	egyetem
Elhelyezkedése
Erzsébet Tudományegyetem Pozíció Pozsony térképén
é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 24″48.143908, 17.106711

Nagy Lajos magyar király a püspöki székvárosban, Pécsett egyetem létrehozását kezdeményezte 1367-ben.

Nagy Lajos király kérésére az intézmény működéséhez Boldog V. Orbán pápa adott engedélyt pápai bullájában

Négyesi báró Szepesy Ignácz, pécsi püspök, aki 1833-ban Pécsett megalapította a kétkarú (bölcsészeti és jogi) líceumot (Pécsi Püspöki Lyceum), amelynek 1830-ra, saját költségén épületet emeltetett a Kisiskola utcában (ma Szepesy utca 3.).

Erzsébet magyar királyné, az Egyetem névadója

Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem központi épület. Pécs, Rákóczi út 80.

Kilátás Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem tornyából a Városháza, a Dzsámi és a Székesegyház felé.

Erzsébet magyar királyné szobra a Pécsi Tudományegyetem udvarán. Strobl Alajos szobrának pontos másolata. Alkotó: Bartha János (2008)

A Pécsi Tudományegyetem díszkapujának részlete (bronz). Trischler Ferenc alkotása (1993)

Története

Az intézményt Pozsonyban 1912-ben állították fel, s még az év végén – I. Ferenc József engedélyével – felvehette a magyarok között népszerű Erzsébet királyné nevét. Eredetileg négy kart kívántak felállítani: jog- és államtudományi; orvostudományi; bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; mennyiségtani, természettudományi és mezőgazdasági kart. Az első három 1914 és 1918 között kezdte meg működését, a negyedik felállítására Pozsony cseh megszállása miatt már nem jutott idő. 1919 szeptemberében az egyetem összes tulajdonát birtokba vették a csehszlovák állami egyetem céljaira.

Az egyetem tanárainak és hallgatóinak egy része Budapestre települt, ahol a kolozsvári egyetem menekültjeivel 1920-ban és 1921-ben újraindították a fakultások működését. A két egyetem sorsát végül az 1921. évi XXV. törvénycikk rendezte oly módon, hogy a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. A döntés idején Pécs még szerb megszállás alatt állt, ezért a költözködéssel várni kellett. Az 1923/24-es tanévben, Nagy József rektorsága idején véglegesen rendeződött az egyetem elhelyezése. A Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 15-én Pécsett ünnepélyes megnyitóval kezdte meg működését.A pécsi egyetemen rangos oktató- és kutatómunka folyt. 1923 és 1950 között az egyetem karaként, de Sopronban működött a magyarországi evangélikus lelkészképzés addigra egyetlen intézménye Evangélikus Hittudományi Kar néven – ma Evangélikus Hittudományi Egyetem néven Budapesten működik.

A második világháborút követően, 1948-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására az egyetem új neve Pécsi Tudományegyetem lett. 1950-ben az egészségügyi tárcához került az orvosképzés, illetőleg a klinikák és intézetek irányítása, hogy 1951-ben megalakuljon a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Az átcsoportosítás miatt egyetlen fakultás maradt meg, az Állam- és Jogtudomány Kar. 1975-ben megalakult a Közgazdaságtudományi Kar. 1982. január 1-jétől Janus Pannonius Tudományegyetem lett az intézmény új neve, amelynek négy karból álló szervezete 1991-ben alakult ki.

Az Erzsébet Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem rektorai (1913–2022)

Erzsébet Tudományegyetem (1913–1947)

• 1913–1914 Kérészy Zoltán
• 1914–1915 Falcsik Dezső
• 1915–1916 Polner Ödön
• 1916–1917 Kérészy Zoltán
• 1917–1918 Finkey Ferenc
• 1918–1919 Polner Ödön
• 1919–1920 Fenyvessy Béla
• 1920–1921 Lukinich Imre
• 1921–1922 Heim Pál
• 1922–1923 Kérészy Zoltán
• 1923–1924 Halasy-Nagy József
• 1924–1925 Mihálffy Ernő
• 1925–1926 Bakay Lajos
• 1926–1927 Gyomlay Gyula
• 1927–1928 Vasváry Ferenc
• 1928–1929 Imre József
• 1929–1930 Weszely Ödön
• 1930–1931 Bozóky Géza.
• 1931–1932 Entz Béla
• 1932–1933 Hodinka Antal
• 1933–1934 Pázmány Zoltán
• 1934–1935 Mansfeld Géza
• 1935–1936 Prinz Gyula
• 1936–1937 Dambrovszky Imre
• 1937–1938 Scipiades Elemér
• 1938–1939 Birkás Géza
• 1939–1940 Vinkler János
• 1940–1941 Tóth Zsigmond
• 1941–1942 Vargha Damján György
• 1942–1943 Schaurek Rafael
• 1943–1944 Ángyán János
• 1944–1945 Holub József
• 1945–1946 Entz Béla
• 1946–1947 Krisztics Sándor

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar rektori jogú dékánjai (1951–1985)

• 1951–1956 Kocsis Mihály
• 1956–1957 Kauser Lipót
• 1957–1964 Bihari Ottó
• 1964–1968 Csizmadia Andor
• 1968–1974 Szotáczky Mihály
• 1974–1975 Földvári József

Az Orvosi Kar rektori jogú dékánjai (1951–1956) és a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorai (1957–1999)

• 1951–1954 Méhes Gyula (rektori jogú dékán)
• 1954–1956 Boros Béla (rektori jogú dékán)
• 1956–1957 Lissák Kálmán (rektori jogú dékán)
• 1957–1961 Huth Tivadar
• 1961–1964 Cholnoky László
• 1964–1967 Donhoffer Szilárd
• 1967–1973 Boros Béla
• 1973–1979 Tigyi József
• 1979–1985 Flerkó Béla
• 1985–1991 Bauer Miklós
• 1991–1997 Kelényi Gábor
• 1997–1999 Bellyei Árpád

A Janus Pannonius Tudományegyetem rektorai (1975–1999)

• 1975–1984 Földvári József
• 1984–1992 Ormos Mária
• 1992–1994 Hámori József
• 1994–1997 Barakonyi Károly
• 1997–1999 Tóth József

A Pécsi Tudományegyetem rektorai (2000–2022)

• 2000–2003 Tóth József
• 2003–2007 Lénárd László
• 2007–2010 Gábriel Róbert
• 2010–2018 Bódis József
• 2018– Miseta Attila

Az Erzsébet Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem rektorainak (1913–2018) fényképalbuma

• 

  Kérészy Zoltán (1868–1953) jogász, rektor (1913/1914, 1916/1917 és 1922/1923)

• 

  Falcsik Dezső (1862–1924) jogász, rektor (1914/1915)

• 

  Polner Ödön (1865–1961) jogász, rektor (1915/1916 és 1918/1919)

• 

  Finkey Ferenc (1870–1949) jogász, rektor (1917/1918)

• 

  Imre József (1884–1945) orvos, rektor (1918/1919)

• 

  Fenyvessy Béla (1873–1954) orvos, rektor (1919/1920)

• 

  Lukinich Imre (1880–1950) történész, rektor (1920/1921)

• 

  Heim Pál (1875–1929) orvos, rektor (1921/1922)

• 

  Halasy-Nagy József (1885–1976) filozófus, rektor (1923/1924)

• 

  Mihálffy Ernő (1863–1945) jogász, közgazdász, rektor (1924/1925)

• 

  Bakay Lajos (1880–1959) orvos, rektor (1925/1926)

• 

  Gyomlay Gyula (1861–1942) bölcsész, rektor (1926/1927)

• 

  Vasváry Ferenc (1872–1952) statisztikus, rektor (1927/1928)

• 

  Weszely Ödön (1867–1935) statisztikus, rektor (1929/1930)

• 

  Bozóky Géza (1875-1960) jogász, rektor (1930/1931)

• 

  Entz Béla (1877–1959) orvos, rektor (1931/1932, 1945/1946)

• 

  Hodinka Antal (1864–1946) történész, rektor (1932/1933)

• 

  Pázmány Zoltán (1869–1948) jogász, rektor (1933/1934)

• 

  Prinz Gyula (1882–1973) geográfus, rektor (1934/1935)

• 

  Mansfeld Géza (1882–1950), orvos, rektor (1934/1935)

• 

  Dambrovszky Imre (1869–1945) pap, jogász, rektor (1936/1937)

• 

  Scipiades Elemér (1875–1944) orvos, rektor (1937/1938)

• 

  Birkás Géza (1879–1951) bölcsész, rektor (1938/1939)

• 

  Winkler János (1886–1968) jogász, rektor (1939/1940)

• 

  Tóth Zsigmond (1872–1950) orvos, rektor (1940/1941)

• 

  Vargha Damján György (1873–1956) irodalomtörténész, rektor (1941/1942)

• 

  Schaurek Rafael (1882–1960) jogász, rektor (1942/1943)

• 

  Ángyán János (1886–1969) orvos, rektor (1943/1944)

• 

  Holub József (1885–1962) jogász, történész, rektor (1944/1945)

• 

  Krisztics Sándor (1890–1966) jogász, rektor (1946/1947)

• 

  Kocsis Mihály (1899–1970) jogász, az ÁJK rektori jogú dékánja (1951/1956)

• 

  Kauser Lipót (1882–1962) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1956/1957)

• 

  Bihari Ottó (1921–1983) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1957/1964)

• 

  Csizmadia Andor (1910–1985) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1964/1968)

• 

  Szotáczky Mihály (1928–1998) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1968/1974)

• 

  Földvári József (1926–2006) jogász, PTE ÁJK-nak rektori jogú dékánja (1974/1975) és a JPTE első rektora (1975/1984)

• 

  Méhes Gyula (1897–1970) orvos, az ÁOK-nak rektori jogú dékánja (1951/1954)

• 

  Lissák Kálmán (1908–1982) orvos, az ÁOK-nak rektori jogú dékánja (1956/1957)

• 

  Cholnoky László (1899–1967) orvos, az ÁOK-nak rektori jogú dékánja (1961/1964)

• 

  Flerkó Béla (1924–2003) orvos, a POTE rektora (1979/1985)

• 

  Bauer Miklós (1929–) orvos, a POTE rektora (1985/1991)

• 

  Bellyei Árpád (1942–) orvos, a POTE rektora (1997/1999)

• 

  Ormos Mária (1930–2019) történész, a JPTE-nek rektora (1984/1992)

• 

  Hámori József (1932–2021) orvos, a JPTE-nek rektora (1992/1994)

• 

  Barakonyi Károly (1938–) közgazdász, a JPTE-nek rektora (1994/1997)

• 

  Tóth József (1942–2013) geográfus, a JPTE-nek rektora (1997/1999), majd a PTE rektora (2000/2003)

• 

  Lénárd László (1944-) orvos, a PTE rektora (2003/2007)

• 

  Bódis József (1953–) orvos, a PTE rektora (2010/2018)

• 

  Miseta Attila (1960–) orvos, a PTE rektora (2018/)

Az Erzsébet Tudományegyetem neves tanárai

• Abay Gyula (1891–1978) – közgazdász, statisztikus, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja. Egyetemi tanár (1944–1948)
• Angyal Pál (1873–1949) büntetőjogász, egyetemi tanár (1900–1903), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Auer György (1888–1958) jogász, c. nyilvános rendes tanár (1938-1948)
• Bakay Lajos (1880–1959) – sebészorvos, egyetemi tanár (1914–1926)
• Balás Károly (1877–1953) – közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Nyilvános rendes tanár (1914–1918)

• Bálint Péter (1911–1998) orvos, magántanár (1936–1950)

• Balogh Károly (1879-1945) irodalomtörténész, műfordító, Könyvtár megbízott igazgató (1927-1929)

• Barla Szabó József (1883–1960) orvos, (1926–1945)
• Beck Soma (1872–1930) – magyar orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Bőrgyógyászati Klinika első igazgatója (1924-1930)
• Berde Károly (1891–1971) – bőrgyógyász, egyetemi tanár. Dékán (1939–1940)
• Bognár Cecil Pál (1883–1967) – bencés szerzetes, pszichológus, egyetemi tanár.
• Bochkor Mihály (1877–1920) – egyházjogász, jogtörténész, nyilvános rendes tanár, tanszékvezető (1914–1917)
• Bölöny József (1903-1990) jogász, történész, magántanár (1938-1948) archontológus, a Szent István Akadémia tagja.

• Buzássy Ábel (1864–1929) ciszterci szerzetes, hittan paptanár (1923–1927)
• Csapláros István (1910–1994) irodalomtörténész, magántanár (1934–1940) egyetemi tanár
• Császár Elemér (1874–1940) – irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár (1918–1923)
• Császár Elemér (1891–1955) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1928), igazgató (1938–1945), dékán (1942–1943)
• Csekey István (1889–1963) – magyar jogász, egyetemi tanár
• Csikós Nagy Béla (1915–2005) – közgazdász, akadémikus, magántanár (1943–1949)

• Degré Alajos (1882-1915) büntető jogász, egyetemi tanár. Degré Alajos. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. jan. 28.)

• Degré Alajos (1909–1984) – magyar jogtörténész, levéltáros.
• Ereky István (1876–1943) – egyetemi tanár, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1921, rendes: 1934), egyetemi tanár (1940–1943)
• Ernst Jenő (1895–1981) kétszeres Kossuth-díjas magyar biofizikus, biokémikus, sugárbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. (1923–1980)
• Falcsik Dezső (1862–1924) – jogász, közigazgatási jog, közjog, egyetemi tanár (1914–1924), dékán (1922–1923)
• Faluhelyi Ferenc (1886–1944) – nemzetközi jogász, egyetemi tanár, dékán (1931–1932)
• Fejérváry Géza Gyula (1894–1932) – zoológus, paleontológus.
• Felvinczi Takács Zoltán (1880–1964) művészettörténész, egyetemi tanár (1925–1939)
• Fitz József (1888–1964) könyvtáros, nyomdászattörténész, 1934 és 1945 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Egyetemi tanár (1931–1940), könyvtár igazgató (1930-1934)
• Flachbarth Ernő (1896–1954) – nemzetközi- és kisebbségi jogász, egyetemi tanár.
• Fülep Lajos (1885–1970) magyar művészettörténész, pap, filozófia tanár (1936–1950)
• Gebhardt Antal (1887–1972) biológus, egyetemi tanár (1933–1938)
• Gálos Rezső (1885–1954) irodalomtörténész, egyetemi tanár (1928–1939)
• Gorka Sándor (1878–1944) – biológus, egyetemi tanár, (1920–1943) dékán (1936–1937)
• Gragger Róbert (1887–1926) magyar irodalomtörténész, honoris causa egyetemi tanár (1925)
• Gróh Gyula (1886–1952) orvos, kémikus, fizikokémikus, helyettes tanár (1920–1923) egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

• Hacker Ervin (1888-1945) jogász, magántanár (1919-1943)

• Haranghy László (1897–1975) orvos, patológus, gerontológus, egyetemi tanár, (1934–1940) az MTA levelező tagja.
• Herzog Ferenc (1879–1952) Corvin-koszorús magyar orvos, belgyógyász, fiziológus, egyetemi tanár (1914–1922)
• Hodinka Antal (1864–1946) – magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár (1914–1923), az MTA tagja.
• Horn Zoltán (1900–1970) orvos, belgyógyász, magántanár (1926–1950)
• Irk Albert (1884–1952) – jogász, kriminológus, tanszékvezető (1921–1950), dékán (1924–1925 és 1935–1936)
• Jánossy Lajos (1903–1976) evangélikus lelkész, teológus. Teológiai Tanszék tanszékvezető (1934–1950), dékán (1946–1949)
• Járdányi Paulovics István (1892–1952) régész, egyetemi tanár (1938–1940)
• Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, (1926–1940) 100 éve született Jendrassik Loránd a magyar klinikai kémia megalapítója.
• Kardos Tibor (1908–1973) magántanár (1932–1940) Kossuth-díjas irodalomtörténész, filológus, italianista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Karlinger Tihamér (1909–2000) orvos, sebész (1927–1979), igazgató (1952–1979)
• Karner Károly Frigyes (1897–1984) – evangélikus lelkész, műfordító, teológus. Egyetemi tanár. (1929–1932)
• Kelemen György (1890–1983) biofizikus, magántanár (1914–1949)
• Kellner Béla (1904–1975) kórszöveti szakorvos (1925-1938)
• Kerényi Károly (1897–1973) – klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár (1934–1940), a Magyar Tudományos Akadémia tagja
• Kerpel-Fronius Ödön (1906–1984) – Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Egyetemi tanár (1946–1967)
• Kislégi Nagy Dénes (1884–1984) – filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági, statisztikai szakíró, magántanár (1933–1942).
• Klemm Antal (1883–1963) – nyelvész, finnugrista, bencés szerzetes, a nyelvtudományok doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1927) tagja. Egyetemi tanár (1932–1940), dékán (1937–1938)
• Koch Nándor (1885–1961) geográfus, geológus, magántanár (1936–1940)
• Koleszár László (1888–1965) sebészorvos, magántanár (1942–1945)
• Koltay-Kastner Jenő (1892–1985) – irodalomtörténész, filológus, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1943). Egyetemi tanár, (1924–1933). Dékán (1932–1933)
• Kornis Gyula (1885–1958) – római katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár (1914–1920), kultúrpolitikus, 1938-ban rövid ideig képviselőházi elnök, 1940-től 1944-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke 1945-ben.
• Koszó János (1892–1952) – irodalomtörténész, Német Intézet igazgató (1934–1940) Dékán (1939–1940)
• Kováts Ferenc (1873–1956) – gazdaságtörténész, közgazdász, az MTA tagja. Dékán (1918–1919)
• Kovács Sándor (1869–1942) evangélikus lelkész, tanszékvezető (1923–1936) a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke 1935-től haláláig.
• Környey István (1901–1988) – a 20. századi magyarországi klinikai ideggyógyászat sokoldalú, nemzetközileg elismert alakja volt. Egyetemi tanár, igazgató (1947–1972)

• Kukán Ferenc (1898–1971) szemorvos, magántanár (1924–1939)
• Kumlik Emil (1868-1944) könyvtáros, újságíró, író, Könyvtár igazgató (1914-1919)

• Máté Károly (1896–1987) magyar irodalom- és sajtótörténész, újságíró, magántanár (1923–1940) egyetemi tanár
• Merényi Oszkár (1895–1981) irodalomtörténész, tanár, magántanár (1940)
• Eszperantó Wikipedia: Jenő Kramár (1898–1971) szemorvos, magántanár (1924–1939)
• Laky Dezső (1887–1962) – statisztikus, közgazdász, magántanár, az MTA tagja (1928–1930)
• Lambrecht Kálmán (1889–1936) ornitológus, etnográfus, magántanár (1934–1936)
• Losonczy István (1908–1980) – jogász, egyetemi tanár
• Minich Károly (1869–1938) orvos, törvényszéki orvosszakértő, egyetemi tanár (1921–1924)
• Mozsonyi Sándor (1889–1976) gyógyszerész (1912–1919)
• Nádrai Andor (1904–1965) gyermekorvos (1932–1933)
• Orbán György (1903–1977) röntgenfizikus, magántanár, (1925–1936), igazgató (1937–1938)
• Óriás Nándor (1886–1992) – magyar ügyvéd, római jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, (1939–1950) Pécs díszpolgára.
• Payr Sándor (1861–1938) – evangélikus pap, egyetemi tanár (1923–1930), egyháztörténész, egyházi író
• Pekár Mihály (1871–1942) – orvos, fiziológus, egyetemi tanár (1918–1939)
• Perbíró József (1908-1991) jogász, gyakornok (1936-1946), magántanár (1947-1948)

• Petényi Géza (1889–1965) Petényi Géza belgyógyász, gyermekgyógyász, magántanár (1923–1937)
• Podmaniczky Pál (1885–1949) – evangélikus lelkész, egyetemi tanár (1928–1949)
• Prohászka Lajos (1897–1963) – pedagógus, kultúrfilozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi magántanár (1929–1931)
• Reuter Camillo (1874–1954) – orvos, egyetemi tanár (1918–1945)
• Rhorer László (1874–1937) – orvos, egyetemi tanár (1923–1937), dékán (1934–1935)
• Thienemann Tivadar (1890–1985) – irodalomtörténész, germanista, nyelvpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Tolnai Vilmos (1870–1937) – nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Igazgató (1925–1937), dékán (1930–1931)
• Sebestény Gyula (1887–1954) orvos, magántanár (1914–1948)
• Simor Ferenc (1901–1978) meteorológus, klimatológus, magántanár (1923–1948)
• Sólyom Jenő (1904–1976) – evangélikus lelkész, egyetemi tanár (1938–1941)
• Sós József (1906–1973) Kossuth-díjas magyar orvos, patofiziológus, táplálkozástudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja., egyetemi magántanár (1936–1941)

• Strömpl Gábor (1885–1945) geográfus, térképész, barlangkutató, tanársegéd (1918–1920)
• Surányi-Unger Tivadar (1898–1973) – jogász, közgazdász, egyetemi tanár, Közgazdaságtani tanszék vezetője (1940–1945), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1935).
• Szabó Pál Zoltán (1901–1965) geográfus, a Mecsek tudományos feltárója, tanársegéd (1923-1932), magántanár (1932–1944)
• Személyi Kálmán (1884–1946) – jogász, magántanár (1922-1940)
• Szentágothai János (1912–1994) – Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Anatómiai Intézet igazgatója Pécsett (1946–1964)
• Szent-Györgyi Albert (1893–1986) – Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, Gyógyszerészeti Intézet munkatársa (1918–1919)

• Szőnyi Ottó (1876-1937) római jog tanára (1906-1921) a Pécs ókeresztény régészeti emlékeinek kutatója.

• Telegdi-Roth Károly (1886–1955) geológus, paleontológus, magántanár (1926–1968) egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Tóth Zoltán (1888–1958) történész, hadtörténész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár (1939–1940)
• Tuzson Pál (1901–1959) vegyészmérnök, egyetemi magántanár (1928–1950)
• Vári Rezső (1867–1940) – klasszikus filológus, bizantinológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Dékán (1920–1921)
• Várkonyi Nándor (1896-1975) író, irodalomszervező, szerkesztő, könyvtáros, irodalom- és kultúrtörténész. Könyvtár munkatársa (1924-1945), igazgatója (1946-1951)

• Várkonyi Hildebrand Dezső (1888–1971) – filozófus, pedagógus és pszichológus. Magántanár (1913–1929)
• Vas Tibor (1911–1983) – jogász, egyetemi tanár.
• Velits Dezső (1860–1921) – orvos, egyetemi tanár (1914–1921)
• Veress Ferenc (1877–1962) orvos, bőrgyógyász, orvosi szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár. (1918)
• Vojtech Tuka (1880–1946) – szlovák jogász és politikus, az első szlovák köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere, a pozsonyi Szlovák Egyetem rektora, a Szlovák–Német Társaság elnöke volt. Tuka Béla az ETE JÁK tanszékvezetője volt. (1914–1921)
• Wagner János (1906–1948) magyar zoológus, egyetemi magántanár (1929–1933)
• Wiczián Dezső (1901-1961) teológiai egyetemi tanár (1930-1950), dékán (1942-1943)

• Winternitz Arnold (1875–1963) orvos, sebész, egyetemi tanár (1920–1938)
• Zechmeister László (1899–1972) – vegyész, egyetemi tanár, a Kémiai Intézet igazgatója (1922–1940)
• Zimmermann Ágoston (1875–1963) állatorvos, megbízott előadó (1921–1923)
• Zsedényi Béla (1894–1955) – jogász, c. nyilvános rendkívüli tanár (1928–1942)
• Zolnai Béla (1890–1969) magyar irodalomtörténész, nyelvesztéta, egyetemi tanár, az MTA tagja, igazgató (1924–1925)
• Zolnai Gyula (1862–1949) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, igazgató (1918–1930)

Az Erzsébet Tudományegyetem neves tanárainak fénykép albuma

• 

  Abay Gyula

• 

  Angyal Pál

• 

  Auer György

• 

  Bakay Lajos

• 

  Bálint Péter és felesége

• 

  Balogh Károly

• 

  Barla Szabó József

• 

  Beck Soma

• 

  Balás Károly

• 

  Berde Károly

• 

  Bognár Cecil Pál

• 

  Bochkor Mihály

• 

  Császár Elemér

• 

  Császár Elemér fizikus

• 

  Csekey István

• 

  Csikós Nagy Béla

• 

  Degré Alajos büntető jogász

• 

  Degré Alajos jogtörténész

• 

  Ernst Jenő

• 

  Ereky István

• 

  Faluhelyi Ferenc

• 

  Fejérváry Géza Gyula

• 

  Fitz József

• 

  Flachbarth Ernő

• 

  Fülep Lajos

• 

  Gebhardt Antal

• 

  Gragger Róbert

• 

  Gróh Gyula

• 

  Gorka Sándor

• 

  Haranghy László

• 

  Herzog Ferenc

• 

  Hodinka Antal

• 

  Irk Albert

• 

  Jánossy Lajos

• 

  Járdányi Paulovics István

• 

  Karlinger Tihamér

• 

  Karner Károly Frigyes

• 

  Kelemen György

• 

  Kerpel-Fronius Ödön

• 

  Kislégi Nagy Dénes

• 

  Klemm Antal

• 

  Koch Nándor

• 

  Koltay-Kastner Jenő

• 

  Kornis Gyula

• 

  Koszó János

• 

  Kováts Ferenc

• 

  Kovács Sándor

• 

  Környey István

• 

  Eszperantó Wikipedia: Jenő Kramár

• 

  Kumlik Emil

• 

  Laky Dezső

• 

  Lambrecht Kálmán

• 

  Losonczy István

• 

  Mozsonyi Sándor

• 

  Óriás Nándor

• 

  Payr Sándor

• 

  Pekár Mihály

• 

  Perbíró József

• 

  Petényi Géza

• 

  Podmaniczky Pál

• 

  Reuter Camillo

• 

  Rhorer László

• 

  Thienemann Tivadar

• 

  Tolnai Vilmos

• 

  Sebestény Gyula

• 

  Sólyom Jenő

• 

  Surányi-Unger Tivadar

• 

  Szabó Pál Zoltán

• 

  Személyi Kálmán

• 

  Szentágothai János

• 

  Szent-Györgyi Albert

• 

  Szőnyi Ottó

• 

  Telegdi-Roth Károly

• 

  Vári Rezső

• 

  Várkonyi Nándor

• 

  Várkonyi Hildebrand Dezső

• 

  Vas Tibor

• 

  Velits Dezső

• 

  Veress Ferenc

• 

  Vojtech Tuka

• 

  Wagner János

• 

  Wiczián Dezső

• 

  Winternitz Arnold

• 

  Zechmeister László

• 

  Zimmermann Ágoston

• 

  Zolnai Gyula

• 

  Zsedényi Béla

Források

• Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni – Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, 1933, 55 o.
• Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 42. sz.
• Polyák Petra. Tanévnyitók az Erzsébet Tudományegyetemen (1914-1950) PTE Egyetemi Levéltár. 2014-10-06
• Pécsi Egyetemi Almanach. 1367–1999.
• A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem. TGYO Blog.
• Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek. 1914-1963.
• Benke József. Rektoraink arcképfestői.
• Benke József. Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs. Agora. 1998.

• Lengvári István. Az Erzsébet Tudományegyetem alapítása, a pozsonyi és budapesti évek története. (magyar nyelven). Per Aspera ad Astra. 2014. 1. sz.. (Hozzáférés: 2022. március 8.)

• Per Aspera ad Astra. A Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleményei. 2016/1.
• Fedeles Tamás, Lengvári István , Schmelczer-Pohánka Éva, Polyák Petra. A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs, 2011.
• Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem: 1923-1950. Pécs, 1983.
• Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága: az egyetem 25 éves fennállása alkalmából. Pécs, 1940
• Ravasz János. A Pécsi Tudományegyetem működése a felszabadulást követő években. Tanulmányok Baranya megye és Pécs város legújabbkori történetéből, 1941-1950 : Baranya megye és Pécs város felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. Pécs, Baranya megyei Tanács Apparátusi KISZ Bizottsága, 1984