Esperanta Civito
Az Esperanta Civito (röv.: EC, latinul Civitas esperantica) egy terület nélküli eszperantó csoport, amelynek hivatalos nyelve az eszperantó,[1] és amely a nemzetközi jog alanya kíván lenni,[2] alkotmányos alapokmánnyal és számos törvénnyel rendelkeznek a szuverén céljaik elérésére,[3] amelyet a svájci Chaudefonds-sur-Layon-ban, 1998. augusztus 10.-én hirdettek ki. Ez nem egy egyesület, hanem az eszperantót ismerők közössége. Néhány tucatnyi főből áll, akik aláírták az Esperanto Civito egyezményét. A La Civito a Heroldo de Esperanto és a Literatura Foiro magazinok tulajdonosa, hírlevelévelüket a HeKo hírügynökség szerkeszti.[4]
| Esperanta Civito | |
| Alapítva | 1998 |
| Típus | nyelvi közösség |
| Székhely | Chaudefonds-sur-Layon, Svájc |
| Nyelvek |  eszperantó |
| Az Esperanta Civito weboldala | |
Az Eszperantó Civito célja egy újfajta, transznacionális kultúrájú eszperantó szervezet magjának kialakítása, amelynek fő célja azon eszperantisták képviselete, akik úgy érzik, hogy egy hontalan diaszpóra nyelvcsoportjához tartoznak. 2019-ben 459 tagja volt.[5] Az Eszperanto Civito programhoz való csatlakozás kulcsfontosságú elve az, hogy a leendő tag a diaszpóra nyelvi kisebbség tagjának érezze magát.[6] Az eszperantót azonosítónak és kulturális eszköznek tekintik.
A Civito kiadja a Literatura Foiro folyóiratot, tanfolyamokat tart az Esperantista Kultura Centro-ban (EKC), megszervezi az Afrikai Eszperantológiai Hetek c. programot, nyelvvizsgákat stb. Rendelkeznek olyan ingatlannal is (egyebek mellett egy természetbarát házzal Málagában), amelyet céljaik elérésére hasznosítanak.
A hagyományos eszperantó mozgalom (UEA) szervezeti modellje Köln-ből (1933) származik, a közös program nélküli jelöltek közül választja meg irányító testületét. Ettől a hagyományos szervezeti modelltől eltérően az Eszperantó Civito, amelynek vezető testületét a tagok választják meg a jelöltek közül, egy lista alapján, általános programokkal párosítva, ami következetes cselekvési irányt eredményez a testület számára.
Története szerkesztés
Az Eszperanto Civito egyezményét[7] 1998-ban La Chaux-de-Fonds-ban hozták létre azok az intézmények, amelyek részt vettek az EC első fórumán. Kétéves vita után az alkotmányt[8] Sabbioneta-ban (Olaszország) hirdették ki, a harmadik fórum, amely folyamán egyidőben vált a polgári parlament két ágának egyikévé. Az első szenátusi választás (2001. december 15.). Két lista versenyezett, a fehér, Vinko Oslak és Nelly Holevitch főjelöltekkel, a zöld, Walter Żelazny és Ljubomir Trifonchovski.
A fehér lista szimbóluma egy hal volt, a Keresztény értékek által ihletett Civitóért szlogennel.
A zöld lista szimbóluma egy gyökeres fa volt, a Zamenhoftól az Eszperantó Civitóig szlogennel.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ latinul: Civitas esperantica estas neteritoria grupo, kun Esperanto kiel oficiala lingvo. Alessio Giordano: Pri la esperanta popolo, Treccani, la 31-an de oktobro 2020. Hozzáférés:2021. május 16.
- ↑ Rimarko : La leĝa termino 'persono' ne estas sinonimo por homa estaĵo, sed anstataŭe referas al ento kun kapableco posedi leĝajn rajtojn. Iuj spertuloj en internacia juro ne ekskludas ke eblus iam doni juran personecon al la naturo, al ekzemple malnova kvincentjaraĝa arbo aŭ al iuj bestoj (-> (angla) vikipedia artikolo 'non human rights project'). Hozzáférés:2021. május 16.
- ↑ https://www.esperantio.net/index.php?id=15, proklamita en La Chaux-de-Fonds, Svislando, la 10-an de aŭgusto 1998. Ĝi ne estas asocio sed komunumo de konantoj de Esperanto. Ĝi konsistas el dudekkelko da establoj kiuj subskribis "pakton" por la Esperanta Civito. La Civito posedas la revuojn Heroldo de Esperanto kaj Literatura Foiro kaj havas sian informilon HeKo.
- ↑ Carlo Minnaja, Ranoj, civitanoj kaj samideanoj, Hozzáférés:2021. május 16.
- ↑ Kontentiga kresko de la Civitanaro dum tri jaroj - [HeKo 722 5-C, 30 nov 19]
- ↑ Pri ne rimarkita TEJO-rezolucio, HeKo 466 9-A, la 8-an de januaro 2011.
- ↑ Eszperantó Civito: Pakto por la Esperanta Civito. weboldal (eszperantóul) (1998) (Hozzáférés: 2021. május 16.) „La subskribintaj establoj, por kiuj Esperanto estas ordinara laborlingvo, akceptinte la sekvan Kvintezon:”
- ↑ Eszperantó Civito: Konstitucio. weboldal (eszperantóul) (1998) (Hozzáférés: 2021. május 16.) „Pri la Civito kaj ĝia naturo”
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Esperanta Civito című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Oficiala retejo de la Esperanta Civito- ODR => Esperantio.net
- (olaszul) Esperanta Civito: la comunità soggetto di diritto internazionale costituita sullo jus sermonis Archiválva 2021. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, jutuba filmeto
- Civito Esperanta, Svisa Enciklopedio Planlingva, 2006
- La liturgio de l' foiro (kun suplementoj)
- Ĉu manifesti kaj civiti?
- (franciául) Esperanta Civito
