Espersit János

(1879-1931) magyar újságíró, költő, ügyvéd

Espersit János (Nagyszentmiklós, 1879. január 18.Mezőhegyes, 1931. november 29.[2]) magyar újságíró, költő, ügyvéd.

Espersit János
Született1879. január 18.[1]
Nagyszentmiklós
Elhunyt1931. november 29. (52 évesen)[1]
Mezőhegyes
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaNyikos Mária (1903-1931)
GyermekeiEspersit Mária
Foglalkozásaköltő, ügyvéd, újságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Espersit János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Espersit János szabadkőműves főmesteri öltözékben

Életpályája

szerkesztés

Espersit János és Schlagetter Regina fia. Elemi iskoláját Makón végezte el. 1893-1907 között Hódmezővásárhelyen élt, itt is érettségizett. Jogi tanulmányokat a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatott. 1900-ban tagja lett a Kenéz Sándor vezette Vásárhelyi Híradó című lapnak, ahol 1902-1904 között felelős szerkesztőként dolgozott. 1904-ben Gonda Józseffel elindította a Vásárhelyi Ellenzék nevű lapot. 1907-ben költözött Makóra. 1908-ban Tornyai János műveiből kiállítást szervezett Makón. 1910-ben a Makói Független Újság felelős szerkesztője lett. 1913-tól Juhász Gyulával kötött barátságot. 1918-ban Makón a Csanád vármegyei Nemzeti Tanács elnökévé választották. 1919-től a Makói Újság főszerkesztőjeként működött. 1922-től József Attila atyai pártfogója lett.

1931. november 29-én hunyt el szívroham következtében. Sírja a makói Római katolikus temetőben található.

Szabadkőműves tevékenysége[3]

szerkesztés

Espersit János naplójából tudjuk, hogy 1925 körül ő volt a főmestere a szegedi Klauzál Gábor reformpáholynak. Ez a páholy a Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholyához tartozott az Amicítia nevű másik szegedi páhollyal együtt. Espersit valószínűleg a nagymesteri tisztet is betöltötte a Reform Nagypáholyban. Csongor Győző szerint az Árpád és a Szeged tagjai ezeket a páholyokat „zugpáholynak" tekintették.

Magánélete

szerkesztés

1903. június 20-án Hódmezővásárhelyen feleségül vette Nyikos Máriát.[4] Két gyermekük született: Espersit Mária (1904-1987) és János (1905).

Emlékezete

szerkesztés
 
Az Espersit-ház Makón, a Kazinczy utca 7. szám alatt
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Péter László: Espersit János 1879-1931: Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1955.  
  • Vári László - Orbán Róbert - Péter László: A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya. Aetas, XXVIII. évf. 4. sz. (2013) 145–165. o.

További információk

szerkesztés
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1–2. o.  
  • Sulinet – Makó monográfia
  • Espersit János. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
  • Varga Dezső: Espersit János és baráti köre; Városi Tanács V. B., Makó, 1979 (A makói múzeum füzetei)
  •  Kőszegfalvi Ferenc–Borus Gábor: Espersit János és könyvei; makói könyvjegyzék Forgó Géza; Önkormányzat, Makó, 2000 (A makói múzeum füzetei)
  • "Ölel szeretettel Jankó de Tornyai". Tornyai János Espersit Jánoshoz írt levelei; sajtó alá rend. Kőszegfalvi Ferenc; József Attila Városi Könyvtár és Múzeum, Makó, 2016 (A makói múzeum füzetei)
 
Espersit János balról a 2. személy a Makói Hollósy Kornélia Színháznál 1924-ben (Fényképész: Homonnai Nándor)