Eszperantista az a személy, aki eszperantóul beszél.[1][2][3] A „boulogne-i Nyilatkozat az eszperantizmus lényegéről” szerint eszperantista minden olyan személy, aki ismeri és használja az eszperantó nyelvet, függetlenül attól, hogy milyen célokra.[4] Ajánlott, de nem kötelező, minden eszperantista számára, valamely eszperantó társasághoz való tartozás. Néhányan, beleértve azokat is, akik nem hívei az eszperantizmusnak, ők inkább a semlegesebb „eszperantó beszélő” kifejezést részesítik előnyben.

Eszperantista
Lazar Markovics Zamenhof az első eszperantista
Lazar Markovics Zamenhof az első eszperantista
Nyelv eszperantó
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszperantista témájú médiaállományokat.

Az eszperantista lét egyik legnagyobb előnye, hogy hozzáférést biztosít a világ olyan részeinek nyelveihez és kultúráihoz, amelyek nem vesznek részt az uralkodó nemzetek közti kultúrákban, és ezért továbbra is elmaradottak.[5]

Bizonyos értelemben a belső indíttatás egyet jelent az eszperantó filantróp céljával.

Eszperantóul beszélőSzerkesztés

Néhány eszperantóul beszélő nem szereti az eszperantista kifejezést. Azt állítják, hogy a szótárak szerint az „-ist” olyan személyt jelöl, aki vagy szakmailag tesz valamit, vagy ideológiailag kötődik valamihez – eszperantóul beszélő személy esetében általában nem ezekről a jelentésekről van szó – régen elmúltak már azok az idők, amikor az emberek eszperantizmusról beszélnek. Ezenkívül rámutatnak arra, hogy pl. az angol vagy a spanyol nyelv ismerete nem tesz valakit „angollá” vagy „spanyollá” – ezért még zavaró is, ha valakit eszperantistának nevezünk, ha ismeri és használja is az eszperantó nyelvet, de még nem tanulmányozta eléggé.

Ugyanezek a problémák tapasztalhatók a nemzeti nyelveknél is, ahol vannak egyrészt az „angol nyelvhez”, másrészt a „nacionalistához” hasonló szavak – ezért vannak olyanok, akik előnyben részesítik az „e-beszélő” vagy az „eszperantó-beszélő” fogalmakat, amely pl. az „olaszul beszélő”-höz hasonlóan csak a nyelv beszélésének képességéről tájékoztat. Ezenkívül néha használják az esperantano, az esperantulo és az esperanto szót (kisbetűvel).

Ennek a második szónak az a hátránya, hogy manapság sok nyelvben az eszperantó nyelv támogatóját vagy az eszperantó mozgalom egyik tagját is jelentheti.

Összehasonlítás a latinista kifejezésselSzerkesztés

Alternatív módon össze lehet hasonlítani az „eszperantista” kifejezést a „latinista” kifejezéssel. Így olyan személyt jelent az esperantista, akinek különös érdeke az, hogy tanulja és használja ezt a nyelvet, ami nem saját anyanyelve.

Az eszperantó nem csak nyelvSzerkesztés

Néhány eszperantóul beszélő számára a „boulogne-i Nyilatkozat az eszperantizmus lényegéről” meghatározása nem elegendő – Baghy Gyula[6] pl. kijelentette:

„Eszperantistának lenni nemcsak nyelvtudást jelent. Ez sors, küldetés – egy jobb világ utáni vágyakozás”. Igazi eszperantistává nem válik valaki, hanem azzá születik, és már a nyelv megtanulása előtt eszperantista.”

Eszperantista szervezetek tagságaSzerkesztés

  • Rendes tag: jogai és kötelezettségei az egyesület viszonylatában teljesek
  • Pártoló tag: aki az egyesület céljaival egyetértve vagyoni hozzájárulással támogatja annak működését, céljai elérését, de nem rendelkezik a rendes tag teljes jogosítványaival
  • Tiszteletbeli tag: aki általában kimagasló szakmai vagy társadalmi értékei alapján, hírnevével támogatja az egyesületet és általában szintén nem rendelkezik a rendes tagokat megillető jogosítványokkal
  • Alapító tag: az első 10 (vagy több) tag, akik létrehozták a szervezetet (jogállása alapján az alapító tag is rendes tag)[7]

A legnagyobb nemzetközi eszperantó szervezet az Eszperantó Világszövetség (ifjúsági tagozata:Eszperantó Ifjúsági Világszervezet). A legnagyobb magyar eszperantó szervezet a Magyarországi Eszperantó Szövetség, amely összefogja és koordinálja a magyar eszperantó alapszervezetek tevékenységét.

Az eszperantó alapjaiSzerkesztés

A Fundamento de Esperanto műben foglaltakat minden eszperantistának be kell tartania:[8]

„Az eszperantó nyelv egyetlen alapja, amely minden eszperantista számára kötelező, melyet senkinek nincs joga megváltoztatni, Az eszperantó alapjai című kiskönyv. Aki eltér az ebben a műben szereplő szabályoktól és mintáktól, az soha nem igazolhatja magát azzal, hogy „így kívánja vagy tanácsolja az eszperantó szerzője”. Minden eszperantistának joga van az általa legmegfelelőbbnek tartott módon kifejezni bármely olyan ötletet, amelyet Az eszperantó alapjaiban található anyaggal nem lehet megfelelő módon kifejezni, ahogy ez bármely más nyelven is így van. Annak érdekében azonban, hogy a nyelv minden eszperantista számára egységes maradjon, javasolt a lehető legjobban utánozni az eszperantó megalkotójának műveiben található stílust, mert ő tett a legtöbbet az eszperantóért és ő ismeri a legjobban a lényegét.”

L. L. Zamenhof - 1905 tavasza

Enciklopedio de Esperanto /EdE/Szerkesztés

Az Eszperantó Enciklopédia az eszperantó mozgalomról szóló enciklopédia.[9] Ivan Gennagyjevics Sirjajev kezdeményezte 1930-ban, aki maga kétezer feljegyzést készített. 2001 óta a Wikipédia vette át az enciklopédia szerepét, ahol könnyen és gyorsan tájékozódhatunk az eszperantó mozgalommal kapcsolatos történésekről.

Az első eszperantistaSzerkesztés

Lazar Markovics Zamenhof zsidó származású lengyel szemészorvos, filológus, az eszperantó nyelv tervezetének megalkotója volt az első eszperantista.[10] Felesége Klara Silbernik volt a második, aki az Unua Libro megjelenésének anyagi hátterét biztosította.[11]

Az első magyar eszperantistákSzerkesztés

EszperantistákSzerkesztés

Magyarok:Szerkesztés

Magyar eszperantisták a Wikipédián

Külföldiek:Szerkesztés

Külföldi eszperantisták a Wikipédián

EsperantujoSzerkesztés

Esperantujo (vagy Eszperancia, Eszperantóország) egy képzeletbeli ország, melynek polgárai az eszperantisták. Esetenként Eszperantó-országként, vagy Eszperanciaként fordítják magyarra. A szó humorosan utal arra a tényre, hogy az eszperantó egy országhoz sem kötődő nyelv.

Eszperantisták országonkéntSzerkesztés

Bővebben: Eszperantisták országonként

Esperantujo jelképes fővárosaSzerkesztés

1955 óta Rotterdamban található az Eszperantó Világszövetség központi hivatala ill. jelenleg az Eszperantó Akadémia székhelye is, a világváros jelképesen Esperantujo fővárosa. Az Interkultura Centro Herzberg (ICH) 2004. november 20-án alakult Herzbergben, három egyesület közös neve. 2006-ban a település megkapta az Esperanto-város kiegészítést. A város a német eszperantisták és az Eszperantó Világszövetség Kulturális Eszperantó Centruma lett.

Esperantujo jelképes kulturális fővárosaSzerkesztés

Esperantujo valutáiSzerkesztés

Az első eszperantó fizetőeszköz 1907-ben jelent meg spesmilo néven. Utána következett a stelo.

Bővebben: a Spesmilóról


Esperantujo polgárainak száma a világbanSzerkesztés

Esperantujo polgárainak száma konkrétan meghatározhatatlan, számtalan értékelés és tanulmány készült már, ennek ellenére pontos adat nem áll rendelkezésre. A pontatlanságok több forrásból adódnak. Egyrészt, nem minden eszperantista tag valamelyik szervezetben. Másrészt van, aki nem vallja be, mivel nem tartja ahhoz megfelelő szintűnek a tudását. Harmadrészt, a népszámlálások adatai sem mindig használhatóak, mert önbevalláson alapulnak, vagy csak az anyanyelvet kérdezik.[12] Internetes felmérésnél a nyelveket egy listából kell kiválasztani és a listában nem szerepel az eszperantó, vagy korlátozott számú nyelv választható, így egy többnyelvű beszélő csak a fontosabb nyelveket tudja bevallani.

Eszperantista ünnepnapok, emléknapok, akciónapok, világnapokSzerkesztés

A legelterjedtebb eszperantista ünnepnap a Zamenhof-nap, de számos nap található még az eszperantista naptárban, amelyet evidenciában tartanak az eszperantisták.

Zamenhof- kaj Esperanto-objektoj (ZEO-j)Szerkesztés

A Zamenhof/Eszperantó objektum, rövidítve ZEO, egy tárgy, amelyet L. L. Zamenhof vagy az eszperantó tiszteletére készítettek:.

ZEO-j lista Esperantujoban
ZEO-j a Facebook-on

Dr. Rátkai Árpád eszperantológus szerint, általában eszperantisták által állíttatott, eszperantóval kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotások: szobor, emlékmű, dombormű, emléktábla, emlékkő, építménydíszítő elem, síremlék, díszburkolat vagy maradandó anyagból készült tájékoztató szöveget, eszperantáliának nevezik. (Eszperantó megfelelője: Zamenhof / Esperanto-Objekto /ZEO/ .) Esperantujóban egyedüli a Pécs szívében található Eszperantó Park.

Eszperantó szimbólumokSzerkesztés

Az eszperantisták legegyszerűbb, legrégebbi és legnépszerűbb szimbóluma az eszperantó csillag. Ezt követi az eszperantó zászló, amely tartalmazza az eszperantó csillagot is. 1987 óta ismert az eszperantó jubileumi szimbólum is. Alapesetben nem tartalmazza a eszperantó csillagot, de létezik az eszperantó csillaggal kombinált változata is. A La Espero (eszperantó himnusz) is eszperantó szimbólum. Az Eszperantó Enciklopédia járulékos eszperantó szimbólum.

Eszperantó VilágkongresszusSzerkesztés

Az Eszperantó Világkongresszus a legnagyobb hagyományokkal rendelkező nemzetközi eszperantó találkozó, amelynek története több mint száz évre nyúlik vissza. A kongresszust 1905 óta a világháborúk kivételével minden évben megrendezték. Az 1920-as évek óta az Eszperantó Világszövetség rendezi.

Pasporta ServoSzerkesztés

A Pasporta Servo („útlevélszolgálat”) az eszperantisták vendéglátó szolgáltatása. Minden évben közzéteszik egy kötetben azok címjegyzékét a világ öt földrészének országaiból, akik hajlandóak otthonukban ingyenesen vendégül látni az eszperantó nyelv más beszélőit. Ez a mű jelentős kiadványnak számít az eszperantó kultúrában, amelyet talán csak a Plena Ilustrita Vortaro (a nyelv teljes, illusztrált nagyszótára) múlhat felül.

Eszperantó államalapítási kísérletekSzerkesztés

  • Az első államalapítási kísérlet Kelmis/Altenburg-ban 1908-ban, dr. Wilhelm Molly, a helyi körzeti orvos, eszperantista kezdeményezésére Amikejo megalapítása volt.
  • A második kísérlet: 1912-ben született az ötlet egy eszperantó városrész (Parkurbo Esperanto[13]) létrehozásáról.[14] Ez a városrész az eszperantó mozgalom központja lett volna Németországban München-Gräfelfingben, Münchentől 13 km-re. Az első világháború meghiusította, az összegyűjtött pénz elfogyott, a terv megbukott.[15]
  • A harmadik kísérlet az olasz eszperantista Giorgio Rosa nevéhez fűződik, ő a Rózsa-szigeti Köztársaságot hozta létre a hidegháború idején.
  • 2007-ben alapították meg az Eszperantó Köztársaságot (Esperanta Respubliko), ma is regnáló köztársaság (2021).[16]

Esperantujo első nemzetközi sakk nagymestereSzerkesztés

Polgár Judit magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, nyolcszoros sakkolimpikon a nyílt kategóriában, kétszeres női sakkolimpiai bajnok, a nyílt kategóriában kétszeres olimpiai ezüstérmes, nyílt kategóriában egyéni Európa-bajnoki bronzérmes, magyar szuperbajnok, U14 és U12 korosztályos ifjúsági világbajnok a fiúk között. Hét alkalommal kapta meg a női Sakk-Oscar-díjat, közte az évszázad női sakkozójának járó Oscart is.

Esperantujo első űrhajósaSzerkesztés

Farkas Bertalan vadászpilóta, űrkutató, űrhajós, akinek az Interkozmosz program keretében nyílt lehetősége az űrbe jutni, eszperantista. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, Ukrajna Aranycsillagának birtokosa,[17] az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja. Leghíresebb kísérleti programja az űrutazás során az Interferon volt, de a Dóza kísérletben részt vevő, a KFKI által gyártott Pille sugárdózismérő is rendkívül sok eredményt hozott a későbbi kutatások számára országunknak. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.

Kisbolygók eszperantóval kapcsolatos elnevezéseSzerkesztés

Három kisbolygó is eszperantóval kapcsolatos nevet kapott. Ezek név szerint: 1421 Esperanto (nevét az eszperantó nyelvről kapta), 1462 Zamenhof (nevét Lazar Markovics Zamenhofról, az eszperantó nyelv elindítójáról kapta), 45300 Thewrewk (nevét Ponori Thewrewk Aurél, magyar csillagász, kronológus, szakíró, természettudós, eszperantistáról kapta).

Eszperantó kultúraSzerkesztés

Az eszperantó, noha tervezett nyelv, már a kezdetek óta irodalmi nyelv volt. Az eszperantisták létrehozták saját kultúrájukat, melyre hatással voltak a különböző kultúrák.

Magyar eszperantista művészek, írók, költők:Szerkesztés

Külföldi eszperantista írókSzerkesztés

Bővebben: Külföldi eszperantista írók listája

Az eszperantó mint liturgikus nyelvSzerkesztés

1990. november 8-án a Vatikáni Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció jóváhagyta az eszperantó szövegeket.[18] Ily módon az eszperantó liturgikus nyelvvé vált. 1995 nyara óta a "Misekönyv és olvasmányok vasárnapra és ünnepnapra" két kötetben kapható. A tervezett nyelvek közül csak az eszperantó vált liturgikus nyelvvé.

Az eszperantó nyelv oktatásaSzerkesztés

Az Eszperantó Akadémia (Akademio de Esperanto, rövidítve AdE, eredetileg Lingva Komitato) független nyelvi intézmény, melynek legfőbb feladata az eszperantó nyelv alaptörvényeinek védelme, fejlődésének felügyelése (kivételek létrejöttének megakadályozása, a Fundamento betartatása, új szavak jóváhagyása stb.). Székhelye jelenleg Hollandiában, Rotterdamban van.

Eszperantó Tanárok Nemzetközi Szövetsége (eszperantó: Internacia Ligo de Esperantistaj Instruistoj röv.: ILEI) az eszperantó tanárok és az eszperantó oktatók 1949-ben alapított szakmai szövetsége. Civil szervezet, amely kapcsolatban áll az Eszperantó Világszövetséggel. Az eszperantó nyelv és kultúra elterjedésének támogatása érdekében a civil szervezet könyveket és folyóiratokat jelentet meg, nemzetközi konferenciákat és vizsgákat szervez világszerte az eszperantó tanárok képesítésének igazolására.(Már 1910-ben megalakult az Internacia Asocio de Instruistoj (IAI).

Eszperantisták üldöztetéseSzerkesztés

Különböző korok rezsimei az eszperantót, vagy az eszperantistákat üldözték a nyelvvel kapcsolatos tevékenységük miatt. Az eszperantó ellenes tevékenységek egy része a nemzetközi nyelv belső eszméjében foglaltakra, vagy feltételezésekre, fikciókra épült; vagy az eszperantistáknak tulajdonított internacionalizmus vagy kozmopolitizmus ellenes mozgalmak ellenszenvéből fakadt. Ulrich Lins német történész, japánologus eszperantista 1988-ban írta meg a történetet a La danĝera lingvo (A veszélyes nyelv) c. könyvében.


Az eszperantó hasznosításaSzerkesztés

  • A belső indíttatás: semleges nyelvi alapon eltávolítani a népek közötti falakat, és megtanítani az emberekkel, hogy felebarátjukban csak embert és testvért lássanak.
  • A tervezett eszperantó nyelvről világszerte számos országban bebizonyosodott, hogy jó felkészítő eszköz más nyelvek tanulására.
  • A nyelv kitűnő kapcsolatépítő képességét bizonyítja a Pasporta Servo szolgáltatás és az Eszperantó kultúra.
  • Az eszperantóval történő kereskedelem egy olyan ötlet, amely hangsúlyozza az eszperantó potenciális hasznosságát a nemzetközi kereskedelemben és pénzügyekben. Az eszperantó mozgalom kezdete óta az eszperantó használatát a nemzetközi kereskedelemben a nyelv egyik fő erényének tekintik.[19][20][21][22][23]
  • Az eszperantó és a politika.

Magyar politikus eszperantisták:Szerkesztés

Külföldi politikus eszperantisták:Szerkesztés

Bővebben: Külföldi eszperantista politikusok listája

JegyzetekSzerkesztés

  1. Horváth József: Mi az esperantó és mi nem?: Vélemények és tények. Magyar Vasutas Eszperantó Szövetség győri csoportja www.vortaro.hu. (magyarul) Győr: Magyar Vasutas Eszperantó Szövetség (Hozzáférés: 2021. máj. 4.) (PDF) „Mit akarnak az eszperantisták?”
  2. PIV szerkesztősége: Plena Ilustrita Vortaro: Esperantisto. www.vortaro.net. (eszperantóul) E@I (2020) (Hozzáférés: 2021. máj. 19.) „Persono, kiu uzadas Esperanton: esperantisto-batalanto Z; idea esperantisto Z; la esperantista mondo Z.”
  3. ReVo szerkesztősége: ReVo szótár: Esperantisto. reta-vortaro.de (eszperantóul) (2020) (Hozzáférés: 2021. máj. 19.) „Tiu, kiu parolas Esperanton, aktivas en la esperanta medio, propagandas la lingvon:esperantisto estas nomata ĉiu persono, kiu scias kaj uzas la lingvon Esperanto, tute egale por kiaj celoj li ĝin uzas.”
  4. Aktuale.info: Boulogne Declaration. aktuale.info (angolul) (2014) (Hozzáférés: 2021. máj. 4.) arch „5. An Esperantist is a person who knows and uses the language Esperanto with complete exactness, for whatever aim he uses it for. Membership in an active Esperantist social circle or organisation is recommended for all Esperantists, but is not obligatory.”
  5. Fernando Pita: Interesa enkonduko al mistera lando, Monato, septembro 2018 (?).
  6. Horváth Krisztián: Pukli, az eszperantista? www.nyest.hu. (magyarul) Nyelv és Tudomány (2016. ápr. 20.) (Hozzáférés: 2021. máj. 4.) „Baghy Gyula: Ez az én véleményem is. Eszperantistának lenni nem csupán nyelvtudást jelent. Ez végzet. Misszió. Vágyakozás egy jobb világra. Igazi eszperantistává nem válik az ember, hanem annak születik, és már azelőtt eszperantista, hogy megtanulná a nyelvet.”
  7. Nonprofit.hu: Milyen különféle tagjai lehetnek egy egyesületnek? www.nonprofit.hu (magyarul) (2020/11/09/) (Hozzáférés: 2021/06/03/) „Milyen kötelezettségeik és jogaik vannak az egyesületi tagoknak?”
  8. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Fundamento de Esperanto. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1905) (Hozzáférés: 2021/06/11/) „Havante la karakteron de fundamento, la tri verkoj represitaj en tiu ĉi tibro devas antaŭ ĉio esti netuŝeblaj. Tial la legantoj ne miru, ke ili trovos en la nacia traduko de diversaj vortoj en tiu ĉi libro (precipe en la angla parto) tute nekorektite tiujn samajn erarojn, kiuj sin trovis en la unua eldono de la "Universala Vortaro"”
  9. Az Eszperantó Enciklopédia szócikk "Magyar nyelvű változata" szakaszban elérhető az eszperantóról eddig készült összes magyar nyelvű kategorizált Wikipédia szócikk.
  10. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Zamenhof Ludoviko Lazaro. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/02/02/) „Kiu povus pli bone rakonti la vivon de Z, ol li mem? Tial mi ne faros alion, krom kopii leteron, kiun Z sendis al Michaux, prez. de la Bulonja Grupo la 21. feb. 1905, kaj kiu ne estas ĝis nun publikigita. „Kara sinjoro – Vi petas, ke mi donu al Vi detalojn pri mi kaj mia vivo. Tre volonte mi tion ĉi faros, kiom mi povos, sed bedaŭrinde mi povos fari ne tre multe. Jen estas la kaŭzoj: por la estontaj generacioj mia biografio eble estos ne seninteresa, ĉar efektive mia tuta vivo, de la plej frua knabeco ĝis nun prezentas unu konstantan kaj senintetrompan serion da diversaj bataloj:”
  11. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Zamenhof Klara. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/02/02/) „edzino de Z. Nask. kiel f-ino Silbernik 6 okt. 1863 en Kowno, mortis 6. dec. 1924 en Varsovio. Senhezite fordonis sian tutan doton por la eldono de la Unua broŝuro, 1887. Estis ĉiama kunlaboranto kaj helpanto de la edzo, ofte plenumis liajn administrajn kaj sekretariajn taskojn. Ankaŭ post la morto de Z aktive partoprenis la movadon. Dank' al ŝia kunhelpo, fondiĝis la E Rondo „Konkordo“ en V. Ĉeestis ĉiujn UK ĝis la Viena 1924, kiu estis ŝia lasta renkontiĝo kun la E-istaro.”
  12. Seznam doporučených ukazatelů sčítání. Praha: Český statistický úřad, aktualigita 2007-09-13, Hozzáférés 2007-09-16.
  13. Pola Esperantisto: Parkurbo Esperanto. anno.onb.ac.at (eszperantóul) (1912) (Hozzáférés: 2022. jan. 4.)
  14. A kertváros különösen sok zöld övezetet tartalmazó tudatos városfejlesztési törekvés, amelyet eredetileg a brit Ebenezer Howard építész kezdeményezett 1898-ban Angliában. Ez egy reakció volt Európa nagy városaiban élő iparosodó nemzeteinek rossz életminőségére és aránytalanul drága bérleti díjaira. A 20. században nemcsak Európában, hanem más kontinenseken is sok ilyen "kertváros" keletkezett, általában közigazgatásilag nem önálló városként, hanem a meglévő nagyvárosok melletti városrészként vagy közigazgatási körzetként.
  15. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Parkurbo Esperauto. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/01/04/) „Plano de E-a urbo, kiu celis esti la centro de la tuta E-a movado. En 1912 estis fondita aparta ligo por efektivigi la urbon je 13 km de München. Oni faris grandan loterion, kolektis monon ankaŭ de E-istoj. Fine la mono pereis, la plano fiaskis.”
  16. Eszperantó Köztársaság: Az Eszperantó Köztársaság (száműzetésben) tréfás intézmény, az Esperanta Civito paródiája. Santanderben, 2007. április elején alapították az Ibera Skolo tagjai. Bárkinek joga van hozzáírni nevét és kívánt pozícióját a ún. Novaj R-anoj (azaz új republikánusok) listához. 2007. április 13-án 38 tagja volt és kb. 38 minisztere (a köztársaság összlétszáma 38 fő volt). Fordítás: Ez a bejegyzés részben vagy egészben az Esperanta Respubliko című eszperantó Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Forrás: Libera Folio szerkesztő-közössége: Fondiĝis la Esperanta Respubliko! www.liberafolio.org (eszperantóul) (2007) (Hozzáférés: 2021/10/4/) „De la 4-a ĝis la 7-a de aprilo, 2007, okaze de la Antaŭlasta Tutmonda Kongreso de la Ibera Skolo en Santandero, Iberujo, la Esperanta Malpopolo unuanime aprobis la fondon de la Esperanta Respubliko, por realigi la idealojn de niaj revoluciaj pioniroj. Kiel duan oficialan lingvon por rilatoj kun la normala mondo, oni kaprice elektis la eŭskan. La devizo de la Esperanta Respubliko estas: “Libereco, Egaleco kaj Akuzativon!” (eŭske: “Eguzkitarako Betaurrekoak!”). Rajtas fariĝi dumviva r-ano (respublikano) ĉiu ajn persono sen limigoj, kontraŭ pago de 130 eŭroj monate. Ni publikigas kelkajn fotojn por eternigi kaj ankri en la tempo tiel historian okazon.”
  17. Csákó Attila: Lesz még magyar űrhajós. Vg.hu. 2018. ápr. 28.
  18. Pelles Tamás: A Katolikus Egyház nyelvhasználata a II. vatikáni zsinat után – Modern Nyelvoktatás: VII. évfolyam 1. szám, 2001. április, 10–25. oldal
  19. El la timo, ke ni eble ne plaĉos al tiuj personoj, kiuj mem volas uzi Esperanton nur por aferoj praktikaj por ili, ni devas ĉiuj elŝiri el nia koro tiun parton de la Esperantismo, kiu estas la plej grava, la plej sankta, tiun ideon, kiu estis la ĉefa celo de la afero de Esperanto, kiu estis la stelo, kiu ĉiam gvidadis ĉiujn batalantojn por Esperanto ! Ho, ne, ne, neniam ! Kun energia protesto ni forĵetas tiun ĉi postulon. Se nin, la unuajn batalantojn por Esperanto, oni devigos, ke ni evitu en nia agado ĉion idean, ni indigne disŝiros kaj bruligos ĉion, kion ni skribis por Esperanto, ni neniigos kun doloro la laborojn kaj oferojn de nia tuta vivo, ni forĵetos malproksimen la verdan stelon, kiu sidas sur nia brusto, kaj ni ekkrios kun abomeno : "Kun tia Esperanto, kiu devas servi ekskluzive nur al celoj de komerco kaj praktika utileco, ni volas havi nenion komunan !" Venos iam la tempo, kiam Esperanto, fariĝinte posedaĵo de la tuta homaro, perdos sian karakteron idean ; tiam ĝi fariĝos jam nur lingvo, oni jam ne batalados por ĝi, oni nur tirados el ĝi profiton. Sed nun, kiam preskaŭ ĉiuj Esperantistoj estas ankoraŭ ne profitantoj, sed nur batalantoj, ni ĉiuj konscias tre bone, ke al laborado por Esperanto instigas nin ne la penso pri praktika utileco, sed nur la penso pri la sankta, granda kaj grava ideo, kiun lingvo internacia en si enhavas. Tiu ĉi ideo – vi ĉiuj sentas ĝin tre bone – estas frateco kaj justeco inter ĉiuj popoloj. – L. L. Zamenhof, előadása a II. Eszperantó Világkongresszuson (1906)
  20. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Komerco. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/01/30/) „Helplingvo ĉie uzata estus faciligo por korespondo, por eldono de prospektoj, reklamoj, ĝi signifus ŝparon kaj raciigon. Tamen ĝuste pro tio, ke la relative malgranda disvastiĝo de E ne promesis sufiĉe da profito, la komerca mondo nur hezitante kaj iom post iom provis ekuzi E-n. La ĉefa uzadkampo estis la reklamado en E gazetoj kaj per prospektoj, precipe por varoj, kiuj interesas ĉiujn homojn. Eldonaĵoj por specialaĵoj kaj por certaj branĉoj ne povis trovi intereson sufiĉan. La plimulto de tiaj reklamoj ne havis grandan efikon, krom tio, ke la E-istoj fiere montris ilin kaj uzis ilin ĉe ekspozicioj por pruvi la praktikan uzon. Nur kelkaj amasartikoloj ricevis aĉetantojn per la E-a reklamo kaj nur en limigita nombro oni sukcesis fari negocojn per E-a korespondado.”
  21. Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Spesmilo. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/01/01/) „(Sm.) Unuo en la int. helpa monsistemo decimala, proponita en 1907 de R. de Saussure kaj la antaŭmilite de E-istoj ĉefe de Ĉekbanko E-ista. 1 Spesmilo = 10 Spescentoj = 100 Spesdekoj = 1000 Spesoj. l Spesmilo estis egala al duondolaro, unu rublo, 2.50 svisaj frankoj ktp.”
  22. Monato szerkesztősége: La Stelo. www.esperanto.be (eszperantóul) (2017) (Hozzáférés: 2022/01/01/) „La ora monero de 25 steloj estas tre valora kolektindaĵo, ne nur inter esperantistoj, sed ankaŭ inter numismatoj en la tuta mondo. Ĝi pesas 50 gramojn kaj konsistas el 98,3 % da pura oro kaj do nur la oro jam valoras 1800 eŭrojn. De ĝi estis faritaj nur 10 numeritaj ekzempleroj. Ne estas konate, kiom da ili restas en la mondo, sed MONATO sukcesis akiri unu el tiuj dek ekzempleroj, en la originala kesteto, la moneron kun serinumero 7.”
  23. Internacia Komerca kaj Ekonomia Federacio: IKEF. www.ikef.info (eszperantóul) (1985) (Hozzáférés: 2022. feb. 1.) „La Internacia Komerca kaj Ekonomia Federacio (IKEF) laŭ sia statuto celas al la disvastigo de la internacia lingvo Esperanto en la kampoj komerco, ekonomio kaj ekonomia scienco. Ĝi provas atingi tiun ĉi celon per jenaj agadoj:”

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Esperantistoj című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

  • Fernando Pita: Interesa enkonduko al mistera lando, Monato – újság, septembro – 2018
  • Esperantisto estas nomata ĉiu persono, kiu scias kaj uzas la lingvon Esperanto tute egale por kiaj celoj li ĝin uzas. Apartenado al ia aktiva societo Esperantista por ĉiu Esperantisto estas rekomendinda, sed ne deviga. – Bulonja „Deklaracio pri la Esenco de la Esperantismo“, Absatz Nr. 5, auf Wikisource
  • Parolado antaŭ la Oka Kongreso Esperantista en Krakow en la 11a de aŭgusto 1912

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés