Az Etna forrópont az Etna tűzhányó alatt lévő köpenyfeláramlás neve. Egyike a legaktívabb forrópontoknak, a felette lévő vulkán gyakran tör ki. Maga a vulkán sokáig rejtélynek számított, ugyanis, bár közel van az Ión lemez alábukási ívéhez, Szicília szigetén nincs geológiai nyoma szubdukciós vulkanizmusnak.

A forrópont által létrehozott vulkán

Felfedezése

szerkesztés

Elsőként 1996-ban Tanguy feltételezte, hogy az Etna alatt a szokványos alábukás helyett egy köpenyfeláramlási zóna van. C. Chiarabba és munkatársai kimutatták, hogy az Etna alatti anyagmozgás nagymértékben hasonlít más forróponti vulkánokéhoz.[1]

Ennek kissé ellentmond, hogy az Etna környékén több törés is található, azonban a Földközi-tenger medencéje geológiailag rendkívül komplex, így a törések jelenléte lehet akár véletlen egybeesés is. Schellart ugyanakkor alternatívaként dekompressziós olvadási hipotézist állított fel.[2]

P. Schiano és társai az Etna lávájának vizsgálata alapján feltételezik, hogy a Jón-lemez délre haladásával a vulkanizmus a forrópontitól a szubdukciós felé tart. Ez magyarázatot adhat több szokatlan jelenségre az Etnával kapcsolatban.[3]

A forróponti működést támasztja alá az Etna bazaltos lávája és a kalderaképződés is.

  1. C. Chiarabba, A. Amaro, E. Boschi, F. Barberi (2000. 5). „Recent seismicity and tomographic modeling of the Mount Etna plumbing system”. JOURNAL OF GEOPHYSICAL RESEARCH 105 (B5), 10923—10938. o. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.) 
  2. W.P. Schellart (2010). „Mount Etna–Iblean volcanism caused by rollback-induced upper mantle upwelling around the Ionian slab edge: An alternative to the plume model”. Geology 38 (8), 691–694. o. DOI:10.1130/G31037.1. 
  3. Pierre Schiano, Roberto Clocchiatti, Luisa Ottolini, Tiziana Busà (2001. augusztus 30.). „Transition of Mount Etna lavas from a mantle-plume to an island-arc magmatic source”. Nature 412 (2001-08-30), 900—904. o. DOI:10.1038/35091056. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)