Európa

kontinens

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa körülbelül az ötödét teszi ki.

Európa
Europe (orthographic projection).svg
Népességi adatok
Népesség748 000 000 [1]
Népsűrűség75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10 180 000 km²
Országok50 (bővebben itt)

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki.

Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666,5 millió főre becsülték, ami a Föld akkori népességének kilencede.

A kontinens kifejezés gyakran csak a földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül, ezt főleg a szigeteken (pl. Nagy Britannia) élők szokták használni, mikor Európa kontinentális részére utalnak.

A név eredeteSzerkesztés

Európa (görögül: Ευρώπη, ejtsd: evrópi) mint földrajzi terület első említése a Homéroszi himnuszokban, azokon belül is az Apollónhoz írottban található. Eredetileg Közép-Görögország neve volt, később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is. Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles vagy szép) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti. A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el. Közös gyermekeik Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón lettek.

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

 
Európa hegy- és vízrajza
 
Európa és Ázsia földrajzi határának különböző meghatározásai

Európa a Föld északi és keleti félgömbjén elterülő kontinens. Kis része átnyúlik a nyugati félgömbre is. Rajta halad át a kezdő hosszúsági kör. Keleten szorosan összefügg Ázsiával, közös nevük Eurázsia. A két kontinens pontos határa megállapodás kérdése, nincs egyértelmű földrajzi határ. A ma leginkább elfogadott határvonal: a Dardanellák, a Boszporusz, a Fekete-tenger, a Nagy-Kaukázus vízválasztó vonala, a Kaszpi-tenger északnyugati része, az Urál folyó és az Urál hegység egészen a Jeges-tengerig.[2][3] A kontinenst Észak-, Dél-, Nyugat-, Kelet- és Közép-Európára osztják. Európa partvonala a legtagoltabb a kontinensek közül. Nagy félszigetei: Skandináv-, a Pireneusi-, az Appennini- és a Balkán-félsziget. Szárazföldre benyúló legnagyobb tengerei: a Balti-, az Adriai- és az Égei-tenger. Szigetei közül az Atlanti-óceánban a távolabb fekvő Izland és a Brit-sziget a legjelentősebbek. A Földközi-tenger szigetei közül a legnagyobbak: Korzika, Szardínia és Szicília. A Balti-tenger legnagyobb tengeröble a Botteni-öböl. Európa partjait a Skandináv-félszigeten és Brit-szigetek ÉNy-i vonalán hosszú, keskeny, mély, meredek falú, elágazó tengeröblök: a fjordok csipkézik. Völgyüket eredetileg a folyók rajzolták ki. A jégkorszaki jégtakaró tengerbe nyúló gleccserei tovább mélyítették a völgyeket, és ezek a jég elolvadása után öblökké váltak. Kijáratuknál számtalan sziklasziget található. Egészen más a Balti-tenger partvidéke, ahol a tenger építő munkát végez. A lapos parton a hullámok kifutnak a szárazföldre. A partok előtt lerakott hordalékokból homokgátakturzások – keletkeznek. A turzások néhol tengeröblökké zárnak el: ezek a lagúnák. A partra sodort homokot a szél munkálja tovább. Dűnékbe halmozza, és – növényzet híján – tovább is vándoroltatja. Ismét más képet mutatnak a partok az Atlanti partvidéken. Itt a magas partokat a tengerjárás és a hullámverés állandóan pusztítja.

KeletkezéseSzerkesztés

 
A térképen vastag szaggatott vonallal az Afrika-lemez és az Eurázsia-lemez határa szerepel
 
Az Alpok vonulatai a harmadidőszakban gyűrődtek fel

Európa legrégebbi területe a Balti-ősföld és az Ukrán-pajzs (Kelet-európai tábla). A földtörténet folyamán merev kéregdarabként állt ellen a szerkezeti mozgásoknak, de erősen lepusztult. Így ásványkincsei a felszín közelébe kerültek, ezért könnyen bányászhatók. Ilyenek a vasérc, nikkelérc, rézérc. Az ősföld kőzetanyaga a Finn-tóvidék területén bukkan a felszínre.

A paleozoikumban óceánok semmisültek meg, és hatalmas hegységrendszerek emelkedtek a Föld felszínén. Legnagyobb ívük a Kaledóniai- és a Variszkuszi hegységrendszer volt, amely ma a legtöbb európai röghegység alapja. Peremük övezetében gazdag kőszéntelepek képződtek. A kontinens óidőben keletkezett, ma már rögökre töredezett, lepusztult hegységei: a Skandináv-hegység, a Brit szigetek hegységei, a Francia-, a Lengyel-, a Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, a kontinensválasztó Urál és Magyarországon a Velencei-hegység. A középidő ismétlődő tengeri elöntései során Európa területén vastag üledékrétegek rakódtak le. Befedték az ősföld egyes részeit, belegyűrődtek a felboltozódó hegyláncokba, kitöltötték a medencéket. Belőlük később lépcsős felszínek is kialakultak. Az időközben visszahúzódó tengerek öbleit a folyók alföldekké töltögették fel. A középidő üledékes kőzetei: a homokkő, a mészkő és a dolomit. Ekkor keletkezett a kősó, a kőolaj, a földgáz és a szárazföldeken a bauxit is. Az újidő harmadidőszakának legnagyobb eseménye az eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődése volt. Hegységei Európában: a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek a Kárpátok, a Dinári-hegység, s Balkán-hegység és a Kaukázus. A harmadidőszakból származnak a kontinens legnagyobb barnakőszéntelepei, de ekkor képződött a kőolaj és a földgáz túlnyomó része is. Az újidő negyedidőszakában a felszínt a kontinens északi részén többször is előrenyomuló jégtakaró formálta. Vastagsága néhol a 2000 m-t is meghaladja. Legnagyobb kiterjedése idején lenyúlt az é.sz. 50°-áig. Lassú mozgásával lecsiszolta a felszínt, és tómedencék ezreit mélyítette ki. Így alakultak ki a Skandináv-hegység jég gyalulta fennsíkjai, a Kelet-európai-síkság hátságokkal tarkított tökéletlen síksága és a Finn-tóvidék. Délen a jégtakaró visszamaradt törmelékei halmozódtak fel a morénavidékeken. Ilyen területek találhatók a Kelet-európai-síkság északi részén, a Germán-alföldön és a Lengyel-alföldön. A hidegre forduló éghajlat alatt a jégtakaró környéki magashegységek a hóhatár alacsonyabbra kerülése miatt szintén eljegesedtek. A területekről lecsúszó gleccserek és a jég csiszoló munkáját csipkézett hegygerinceik, merész csúcsaik máig is őrzik. Az erős, száraz szelek a jégtakarótól délre fekvő síkságokon hatalmas porfelhőket kavartak. A leülepedő porból később lösztakarók képződtek. Ilyen van pl. a Kelet-európai-síkság déli részén. A szél a folyók hordalékkúpjából kifújt homokot is elszállította, szétterítette vagy futóhomokként vándoroltatta. Az utolsó jégkorszak után a jég súlyától megszabadult kontinens emelkedni kezdett. Ez módosította a partvonal lefutását. Fokozatosan kialakultak a mai alföldek és a vízhálózat is.

IzlandSzerkesztés

Izland szigetét a lemezhatárok nyugtalan földjeként is szokták nevezni. Izland Európa második legnagyobb szigete. A tűz és jég országaként is szokták emlegetni. Területe az Észak-atlanti-hátság tengerszint fölé emelkedő nyúlványán született: az Eurázsiai- és az Észak-Amerikai-tábla távolodó lemezeivel. A lemezmozgások miatt nyugtalan föld 140 tűzhányóból kb. 30 ma is működik. Legnagyobb vulkánja a Heklának és társainak a kitörései nemcsak a belső lakatlan területekre, hanem a part menti vidékekre is lávát és hamuesőt zúdítanak. A sok apró gejzír és egyéb meleg forrás is a vulkanizmus következménye a szigeten. A kőzetek közötti repedésekbe beszivárgó víz ugyanis - a felszín közeli forró vulkáni anyagok hatására - gyorsan felmelegszik, és a mélybe jutva nagy nyomás alá kerül. Időszakonként aztán forró szökőkútként, gejzírként tör a magasba. (Meleg vizükkel melegházakat, szabadtéri fürdőket fűtenek és energiát termelnek.) A sziget a jég országa is (Izland=jeges föld). Területének több mint tizedét hatalmas gleccserek borítják. A rájuk hulló lávától megolvadva gyakran hatalmas árvizeket okoznak.

VízrajzaSzerkesztés

Európa folyóinak többsége az Atlanti-óceánba és a Földközi-tengerbe, illetve melléktengereikbe viszi vizét. A nyílt óceánba ömlő folyók általában tölcsértorkolatúak, míg a Földközi-tengerbe igyekvők deltát építenek. Európa legnagyobb folyója a Kaszpi-tengert deltatorkolattal elérő Volga. Vízgyűjtője, a Kelet-európai-síkság keleti része lefolyástalan terület. A síkság másik két folyója, a Dnyeper és a Don a Fekete-tengerbe ömlik. Közép-Európa fő folyója a Duna. Közel 3000 km-t fut be, míg deltája eléri a Fekete-tengert. Nyugat-Európa két leghosszabb folyója a Rajna és az Elba. Az előbbit csatorna köti össze a Dunával. Az Atlanti-óceánt közvetlenül éri el a Loire és a Tajo. Dél-Európa Földközi-tengerbe ömlő folyói általában kisebbek. Közöttük legjelentősebb a Rhône, a és az Ebro. Európa területén sok a . Északon a jégvájta mélyedéseket töltik ki. A kelet-európai síkság legnagyobb tava, a Ladoga-tó is így keletkezett. A magashegységekben található apró, kristálytiszta vizű tavak, a „tengerszemek” medencéit is jég vájta ki. A jégárak morénasáncai gátolták el az Alpok peremén Európa legszebb tavainak füzérét. (Tagjai pl. a Garda-tó, a Largo Maggiore, a Comói-tó.) Süllyedékben keletkezett Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton.

Éghajlat és élővilágSzerkesztés

 
Európa természetföldrajzi övei
  Sarkvidéki
  Északi
  Atlanti-óceáni
  Kontinentális
  Hegyvidéki
  Pannon
  Mediterrán
  Sztyeppei
  Fekete-tengeri partvidéki
  Anatóliai
  Más területek

Európa mérsékelt övezetében a nyugati szelek hatása a szárazföld belseje felé egyre csökken. Emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának általában É-D-i iránya. Az óceáni éghajlatú tájakon, az Atlanti-óceán partvidéke a természetes növénytakaró a lombhullató erdő tölgyesekkel, bükkösökkel. Helyükön ma már többnyire rétek, legelők szántókat találunk. Az 1750-es évek óta a kontinensen 10 százalékkal nőtt az erdőterület. (1750-ben 1 934 000 km² erdőterület volt, ami 196 000 km²-rel nőtt 2010-re. Ekkor 2 130 000 km² erdőterület borította a kontinenst.) Több országban telepített fenyőerdő váltotta fel a korábbi lombhullató erdőterületeket. Ez a változás a faállomány összetételében 0,12 °C-kal emelte meg az európai nyarak átlaghőmérsékletét, mivel a sötétebb színű fenyvesek lombozata magába szívja a nap melegét.[4] Az erdők alatt barna erdőtalajok képződtek. Az állatvilág a szárazföldi éghajlatú tájakkal jórészt azonos. A folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak. Az óceántól távolodva, kelet felé az éghajlat nedves kontinentális. Az óceáni éghajlatnál melegebb nyarak, hidegebb telek jellemzik. A csapadék kevesebb, és a legtöbb nyár elején hullik. (Magyarország éghajlata is ilyen.) A természetes növénytakaró a lombhullató erdő, mely a szárazföld belseje felé ligetes mezőségekké ritkul. Állatvilágát sünök, vakondok, pockok, mókusok, egerek, nyulak, őzek, vadmacskák adják. Jellemző talaja a barna erdőtalaj. A belső területeken a száraz kontinentális éghajlat alakult ki. Itt már nagyobb az évi közepes hőingás, a csapadék pedig egyre kevesebb. A természetes növénytakaró az erdős és füves puszta. Alattuk mezőségi talajok (feketeföld) képződtek. A kontinentális területek természetes növénytakarójának helyét ma már többnyire szántóföldek foglalják el. A folyók vízjárása az egyenlőtlen csapadékleoszlás miatt, ingadozó. A meleg mérsékelt övben Európában mediterrán éghajlat van. A nyár forró és száraz. Ősszel és télen az óceán felől fújó nyugati szél csapadékot hoz. A folyók a száraz időszakban szinte kiszáradnak, télen áradnak. A természetes növénytakaró, a keménylombú erdőket sok helyen kiirtották. Helyüket szúrós, örökzöld cserjék foglalják el. A erdők alatt fahéjszínű talaj és terra rossa (vörösföld) képződött. Az állatvilág átmeneti jellegű, fajai a szomszéd területekkel azonos. Európa hideg mérsékelt övének tajga éghajlata a sarkkörtől délre húzódik. Ez a Föld legnagyobb összefüggő területű fenyőerdeje. A 30–40 m magas, oszlopszerű vörös- és cirbolyafenyők között különféle prémes állatok (coboly, hermelin stb.), ragadozók rejtőzködnek. A kontinens viszonylag kis területén, a sarkkör tájékán megtalálható a hideg övezet és természetes növényzete, a tundra is. A magashegységekben hegyvidéki az éghajlat.

Sok európai állatfaj nálunk őshonos, de nem mindegyik európai állat (földközi-tengeri vakond, pávaszemes gyík, mór teknős, barlangi vakgőte, szirtifogoly, pireneusi pézsmacickány stb.). Magyarországon a legtöbb madárfaj védett, viszont minden hüllő- és kétéltűfaj védett.

TörténelemSzerkesztés

 
A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése idején, Kr.u. 117-ben, Traianus császár uralkodása alatt

Szócikk: Európa történelme

Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A második világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.

DemográfiaSzerkesztés

 
Európa népességének alakulása, a sötétkékkel jelölt országok lakossága nő, a halványkékkel jelölt országok lakossága csökken (2009)
 
Népsűrűség a NUTS-3 régiók alapján (2017)
 
A népesség hány százaléka legalább 65 éves, illetve annál idősebb.
2008 és 2018-as adatok.
Forrás: Eurostat

Európa területét a délről és keletről érkező bevándorlók kezdték benépesíteni. Afrikából mintegy 200 000 éve érte el a földrészt a mai ember (Homo sapiens) első nagyobb terjeszkedési hulláma. Az Ázsiából ideáramló embercsoportok 60-80 ezer éve telepedtek le a kontinens területén. A népesség az újkor elején csak lassan növekedett, mivel a háborúk és a járványok folyamatosan tizedelték a lakosságot. A 18. század ugrásszerű ipari fejlődése az életkörülmények jelentős javulását eredményezte. Csökkent a halálozási arány, a népességszám pedig gyors növekedésnek indult. A legerősebb népességgyarapodás idején, az 1900-as években már Európában tömörült a világ népességének 1/4-e, de azóta ez az arány fokozatosan csökken. Sok európai országban – köztük Magyarországon is – már fogy a lakosság, és korösszetétele inkább az idősebb korosztály fele tolódik el.

Európa és a világ népességének növekedése:[5][6]

Év Európa
(millió fő)
Világ
(millió fő)
Európa aránya a világ népességén belül
(százalékban)
i. e. 4000 6 - -
i. sz. 1 33 252 13
200 46 257 18
600 23 208 11
1340 80 442 18
1400 56 375 15
1650 105 620 17
1850 270 1241 22
1900 400 1634 25
1950 530 2530 21
1995 700 5650 12
2004 706 6248 11
2020 748 7800 9,5

NépsűrűségSzerkesztés

Sokáig Európa népsűrűsége volt a legnagyobb a Földön, de Ázsia már megelőzte. A lakosság egyenlőtlenül oszlik el. Nyugat-Európa ipari vidékei sűrűbben lakottak. A városok, városkörnyékek összeolvadásával itt is létrejöttek várostömörülések (agglomerációk). Ilyen pl. a németországi Ruhr-vidék. Alacsony viszont a népsűrűség Észak- és Kelet-Európában.

Demográfiai adatokSzerkesztés

Európa tíz legnépesebb országának, – nevezetesen Oroszországnak, Németországnak, Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Ukrajnának, Lengyelországnak, Romániának és Hollandiának – az összesített demográfiai adatai 1960-tól:

Európa tíz legnépesebb országának főbb demográfiai adatai 1960-tól 2015-ig [7]
Év Népesség Születések
(/ év)
Halálozások
(/ év)
Természetes változás
(számban / év)
Születési arány
(‰)
Halálozási ráta
(‰)
Természetes változás
(ezrelék / év)
Termékenységi ráta
1960 472 984 000 9 495 261 4 406 579 5 088 682 20,1 9,3 10,8
1965 497 814 000 8 602 781 4 666 770 3 936 011 17,3 9,4 7,9
1970 514 720 000 8 202 009 5 097 456 3 104 553 15,9 9,9 6,0
1975 534 344 000 7 806 960 5 471 774 2 335 186 14,6 10,2 4,4
1980 543 400 000 7 849 556 5 793 550 2 056 006 14,4 10,7 3,7
1985 552 782 000 7 719 036 6 006 415 1 712 621 14,0 10,9 3,1
1990 570 728 000 7 135 726 6 011 059 1 124 667 12,5 10,5 2,0
1995 570 511 000 5 843 174 6 752 958 -909 784 10,2 11,8 -1,6
2000 570 287 000 5 632 895 6 646 448 -1 013 553 9,9 11,3 -1,4
2005 571 421 000 5 868 443 6 727 424 -858 931 10,3 11,8 -1,5
2010 577 607 000 6 430 894 6 429 681 1 213 11,1 11,1 0
2015 583 539 000 6 257 490 6 483 529 -226 039 10,7 11,1 -0,4

Országok demográfiai adataiSzerkesztés

A népesség változásaSzerkesztés

Európa az ENSZ alapján becsült népessége 2015-ben 741 millió fő volt,[8] ekkor a világ népességénk már kicsit kevesebb mint 11%-át adta. Az Európai Unió népessége 2015-ben 509 millió fő volt.[9] A népesség elöregedése napjainkban a legtöbb európai országban megfigyelhető,[10] de ennek okai országonként eltérőek.

Termékenységi rátaSzerkesztés

NyelvekSzerkesztés

 
Európa nyelvei

A történelmi fejlődés Európa lakosságát is igen kevertté tette. A népesség 90%-ának a nyelve mégis közös eredetre vezethető vissza: az indoeurópai nyelvre. Az indoeurópai nyelveket (szláv, germán, újlatin, albán, görög, kelta, balti) beszélők mellett más nyelvcsaládoknak (uráli nyelvcsalád (finnugor és szamojéd ággal), altaji nyelvcsalád, baszk, kaukázusi nyelvek) csak kisebb szigetei vannak.

 
Európa főbb nyelveinek eloszlása

Főbb csoportok:

Három önálló indoeurópai nyelv nem tartozik nagyobb alcsoportokba, ezek:

Ezenkívül vannak kisebb alcsoportok az európai indoeurópai nyelveken belül:

Az indoeurópai nyelveken kívül vannak más nyelvcsaládok is az európai kontinensen, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak az indoeurópaihoz:

Etnikumok, nemzetekSzerkesztés

Nyolc olyan nemzet él Európában, amelynek a népessége meghaladja a 30 milliót (az adatok csak az európai régióra vonatkoznak): [11]

EmbertípusokSzerkesztés

Az Európában élő embertípusok külső megjelenése változatos. Az északon élők magasabbak, bőrük, hajuk, szemük színe világosabb. A déli területek lakói alacsonyabbak, hajuk, bőr- és szemszínük sötétebb.

BevándorlásSzerkesztés

A volt gyarmattartó hatalmak, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Spanyolország és Portugália számára a legtöbb bevándorló és utódaik az egykori gyarmataikról származnak, Afrikából, Amerikából és Ázsiából. Rajtuk kívül Németország, Ausztria, Svájc; de Hollandia és Belgium is az 1960-as évektől toborzott török ​​és marokkói vendégmunkásokat, és ezekben az országokban sok bevándorló kötődik az ilyen toborzási programokhoz.

A marokkói bevándorlók az 1980-as évektől kezdtek nagyobb számban érkezni Spanyolországba és Olaszországba, a jobb életszínvonal és a munkalehetőségek miatt. A skandináv országokban, Svédországban, Dániában, Norvégiában és Finnországban a nem európai bevándorlók zöme menekült és menedékkérő a Közel-Keletről, Kelet-Afrikából és a világ más régióiból, akik az 1980-as és 1990-es évek óta érkeznek.

A növekvő globalizáció a világ minden tájáról származó diákok, szakemberek és dolgozók jelentős csoportját hozta be az európai nagyvárosokba, különösen Londonba, Párizsba és Frankfurtba. Az EU kék kártya 2009 májusi bevezetése tovább növelte a kontinensen kívülről érkező szakképzett, hivatalos úton érkező bevándorlók számát.

2015-től az Európán kívülről érkező menedékkérők száma jelentősen megnőtt az európai migránsválság idején. Egyes kutatók azt mondják, hogy a migránshullámok arányának növekedése főleg a szegény és gazdag országok közötti globális egyenlőtlenségeknek köszönhető.[12]

2017-ben körülbelül 825 ezer személy szerezte meg az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságát, szemben a 2016-os év 995 ezer fős számával.[13] A legnagyobb csoportok Marokkó, Albánia, India, Törökország és Pakisztán állampolgárai voltak.[14] 2017-ben 2,4 millió nem EU-s tag ország migránsa lépett be az EU területére.[15][16]

SkandináviaSzerkesztés

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az északi skandináv országokban a népesség hány százaléka bevándorló, vagy bevándorló szülők gyermeke. 2000–2020-as adatok:

Első és második generációs bevándorlók a lakosság százalékában a skandináv országokban
No. ország 2000 2010 2015 2016 2017 2020
1   Svédország [17] 14.5% 19.1% 21.5% 22.2% 23.2% 25.5%
2   Norvégia [18][19][20][21] 6.3% 11.4% 15.6% 16.3% 16.8% 18.2%
3   Izland [22][23] 3.2% 8.9% 10.0% 10.8% 12.0% 15.6%
4   Dánia [24] 7.1% 9.8% 11.6% 12.3% 12.9% 13.9%
5   Finnország [25] 2.9% 4.4% 6.2% 6.6% 7.0% 7.9%

VallásSzerkesztés

 
Isten-hit országok alapján [26]
  - hisz Isten létezésében
  - hisz valamiféle természetfelettiben
  - nem hisz egyikben sem

A vallások közül legelterjedtebb a kereszténység. Ezen belül Dél-Európában, valamint Közép-Európa és Nyugat-Európa egyes részein a katolikus vallás terjedt el. Észak-Európában, továbbá Nyugat-Európa és Közép-Európa más részein a protestáns felekezetek jellemzők, míg Kelet- és Délkelet-Európában az ortodox kereszténység.

Iszlám vallásúak nagyobb tömbben a Balkán-félszigeten élnek, ugyanakkor jelentős bevándorló közösségek vannak Európa-szerte. A zsidók Európában szétszórtan élnek.

Katolikus védőszentekSzerkesztés

A kontinens katolikus védőszentjei: Nursiai Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Sziénai Szent Katalin, Keresztes Szent Terézia Benedikta és Svéd Szent Brigitta .[27]

Legnépesebb agglomerációkSzerkesztés

Agglomeráció
neve
Ország Népesség
(agglomeráció)

(2020)[28]

Eurostat
Metropolitan region
(2019)[29]
Eurostat
Metropolitan region
(2018)[29]
ESPON
Functional Urban Area
(2006)[30]
OECD
Metropolitan region
(2016)[31]
Moszkva   Oroszország 17,300,000 N/A &0000000000000000000000N/A &0000000000000000000000N/A &0000000000000000000000N/A
Isztambul
(az ázsiai résszel együtt)
  Törökország 16,000,000 N/A &0000000000000000000000N/A &0000000000000000000000N/A &0000000011400000.00000011 400 000
Nagy-London   Egyesült Királyság 14,800,000 14,372,596 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.14,257,962 &0000000011203000.00000011 203 000 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.11,984,435
Párizs   Franciaország 11,400,000 12,244,807 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.12,183,893 &0000000011175000.00000011 175 000 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.12,006,868
Madrid   Spanyolország 6,550,000 6,641,649 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.6,549,520 &0000000005263000.0000005 263 000 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.6,633,278
Milánó   Olaszország 6,200,000 4,354,448 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.4,336,121 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.7,636,000 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.5,101,065
Ruhr-vidék   Németország 5,700,000 5,111,530 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.5,113,487 &0000000005376000.0000005 376 000 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.5,102,104
Szentpétervár   Oroszország 5,650,000 N/A &0000000000000000000000N/A &0000000000000000000000N/A &0000000000000000000000N/A
Barcelona   Spanyolország 5,185,905 5,575,204 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.5,514,881 &0000000004082000.0000004 082 000 &Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter..Hiba a kifejezésben: ismeretlen „,” központozó karakter.3,969,628

RégiókSzerkesztés

Európa hat földrajzi régiója és államaik:

 
Európa regionális felosztása a The World Factbook alapján
 
Európa regionális felosztása a német földrajzinév-bizottság (StAGN) állásfoglalása alapján

A fentihez képest léteznek eltérő felosztások is, amelyek kevesebb régiót különítenek el (pl. nincs Dél-Európától külön Délkelet-Európa, vagy nincs Közép-Európa, hanem Kelet- vagy Nyugat-Európához sorolják az ottani országokat ), vagy akár többet (pl. Északkelet-Európa, Északnyugat-Európa, Délnyugat-Európa vagy Közép-Európát Nyugat-Közép-Európára és Kelet-Közép-Európára osztják). Az egyes országok besorolása sem mindig egyértelmű, az eltérő természetes határok, etnikai és kulturális határok, valamint a történelmi és jelenlegi államhatárok miatt.

Az európai államok területi, lakossági és gazdasági összehasonlító adatait lásd: Európa országai

Államok és területekSzerkesztés

A földrajzi értelemben vett Európában jelenleg az alábbi államok és területek találhatók (ábécé-sorrendben):

Független államokSzerkesztés

 
Európa országai

Európához is sorolt egyéb ázsiai államokSzerkesztés

Kisebb európai területtel is rendelkező ázsiai államokSzerkesztés

Vitatott államiságú területekSzerkesztés

Függő területekSzerkesztés

Nem elismert, de facto államokSzerkesztés

MikronemzetekSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
GDP (PPP) per fő (2016)[68]

Európa olyan gazdasági nagyhatalmaknak ad otthont, mint Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Hollandia. A leggyorsabban fejlődő országok a keleti régióból kerülnek ki: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, a balti államok, Ukrajna, Románia...

A legnagyobb európai gazdaságok a 2017-es IMF adatok alapján[69] (Politikailag gyakran Európához veszik Oroszország és Törökország egészét is):

No. ország GDP (PPP)
millió USD-ban
1   Németország 4,149,573
2   Oroszország 4,000,096
3   Egyesült Királyság 2,880,254
4   Franciaország 2,826,456
5   Olaszország 2,307,073
6   Törökország 2,249,164
7   Spanyolország 1,768,574
8   Lengyelország 1,110,735
9   Hollandia 915,175
10   Belgium 526,434


Észak-Európa országainak gazdaságaSzerkesztés

Nyolc ország, 1,5 millió km², 32-33 millió ember; röviden ez Észak-Európa. Területét zömében egymással rokon népek, germánok lakják. Csupán a lakosság 20%-át kitevő finnek és lappok tartoznak finnugor nyelvcsaládhoz. Az észak-európai országok Dánia kivételével ritkán lakottak. A népesség területi feloszlása az éghajlathoz és a megművelhető földterületekhez igazodott. Életszínvonaluk magas, amit termelésük technikai színvonalának, szakmunkás gárdájuknak, minőségi termékeiknek köszönhetnek. Ehhez számos nyersanyagot és energiahordozót külföldről vásárolnak.

 
Észak-Európa országai (sötétlilával)
Ország Terület Népesség Népsűrűség Főváros GDP
(2012)[70]
Norvégia 324 220 km² 5 328 212 16,4 fő/km² Oslo 97 255 USD/fő
Dánia 43 094 km² 5 827 463 135,2 fő/km² Koppenhága 59 928 USD/fő
Svédország 449 963 km² 10 327 589 22,9 fő/km² Stockholm 56 956 USD/fő
Finnország 337 030 km² 5 522 858 16,4 fő/km² Helsinki 49 349 USD/fő
Izland 103 000 km² 357 050 3,5 fő/km² Reykjavík 43 088 USD/fő
Észtország 45 226 km² 1 324 820 29,3 fő/km² Tallinn 16 583 USD/fő
Litvánia 65 200 km² 2 790 842 42,8 fő/km² Vilnius 13 075 USD/fő
Lettország 64 589 km² 1 934 379 30,0 fő/km² Riga 12 671 USD/fő

GDP: 2011-es adatok alapján

Észak-Európa gazdaságban mindig fontos szerepe volt a tengernek, és a hajózásnak. A Botteni- és a Finn-öböl vizén kialakuló jégpáncél miatt azonban csak a nyári időszakban közlekedhetnek a hajók. A halászat, a halfeldolgozás exportképes ágazata az országoknak, amihez szorosan kapcsolódik a hajóépítés is. Az északi országok energiaszükségletük nagy részét vízerőművekből nyerik. A természeti adottságaikat (tenger, ásványkincsek, erdők, vízenergia) észszerűen hasznosítják. Nagy fokú szakosodással, az informatikában, a hírközlésben, az internetcsatlakozások számában sok fejlett európai államot megelőznek.

Norvégia a Skandináv-félsziget nyugati részén fekvő ország. Az országban a tengerhajózás évezredes múltra tekint vissza (kezdve a vikingekkel). Ma is hatalmas kereskedelmi flottát tart fönn. A tengerpartja egész évben jelentős halászterület, mert a part mentén haladó meleg tengeráramlás a hideg parti vizekkel keveredve gazdag halzsákmányt biztosít. Az Északi-tenger kőolaj- és földgázlelőhelyeit az 1970-es évektől kutatták fel. Ma Norvégia Európa egyik legnagyobb kőolajtermelője. A sok rövid, de nagy esésű folyók olcsó vízenergiához juttatja az országot. Erre épült a külföldről behozott nyersanyagokat feldolgozó alumíniumkohászat, színesfém-kohászat és elektrokémiai ipar.

Svédország a Skandináv-félsziget nagyobb, keleti részén fekszik. A világháborúk pusztításaitól a semlegessége megóvta az országot, sőt kereskedelmi kapcsolatai fellendülését is segítette. Óriási monopóliumi világszerte elismertek, leányvállalataik termelése sok esetben meghaladja az anyaországban működő gyárakét. Legismertebbek, a golyóscsapágyakat gyártó SKF, az elektrotechnikai berendezéseket gyártó Asea-BB, a gépkocsigyártó Volvo, a híradástechnikában az Ericsson, a háztartási gépek gyártásában vezető Electrolux. Kiemelkedő szerepét a nemzetközi munkamegosztásban a nagy szakképzettséget kívánó, munkaigényes, sokoldalú korszerű gépiparának köszönheti. Ennek alapja a jó minőségű hazai vasérc, amelyből acélt állítanak elő. Jelentős mennyiség jut kivitelre is. Fő vásárlói a Benelux államok és Németország, ahonnan a hajók visszaútjukon kokszot hoznak. A kohászat központjai így a bányavidékekre és a kikötővárosokba összpontosulnak. A vasgyártásnál felhasználják az ócskavasat is. A vegyipar gyógyszereket és robbanóanyagokat gyárt. A főváros, Stockholm mellett üzemel a híres Nobel Művek (gyógyszer- és robbanóanyag-gyártás). A könnyűiparban a faiparé a vezető szerep. Világhírű a svéd gyufagyártás. A bútoripar (az IKEA révén) világméretű üzlethálózattal rendelkezik.

Az „Ezer tó” országaként emlegetik Finnországot. Területének 2/3-át erdőségek borítják, ez a gazdaság legfőbb természeti erőforrása. Finnország a világ egyik legnagyobb faipari exportőre, nagy fűrészáru-, cellulóz- és papírkivitellel. A Finn-ősföld sokféle ércet, pl. piritet rejt. Ezek feldolgozása a Botteni-öböl partján fekvő településeken történik. A finn ipar sikerágazata a telekommunikációs rendszerek gyártása, települése, üzemeltetése. A Nokia a mobiltelefonok gyártásában szerzett világelsőséget.

Dánia az Északi- és a Balti-tenger közti Jylland-félszigeten, és az attól keletre elterülő két nagyobb és több száz kis szigeten foglal helyet. Dánia természeti adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. Területén a 19. század végére kialakult a Dán Szövetkezeti Mozgalom. A föld a parasztok tulajdona, rajta egyénileg gazdálkodnak, de a vetőmagot, műtrágyát, gépeket a szövetkezet biztosítja, mely a termékek feldolgozását és értékesítését is elvégzi. A gazdálkodóktól elvárják a kiváló minőségű árukat, így azok versenyképesek a világpiacon. A dán parasztság korszerű művelési módot (agrotechnikát) alkalmaz. Ezt magas színvonalú szakoktatás és szaktanácsadó szolgálat is segíti. A mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A nemesített szarvasmarhák célszerű takarmányozással magas tejhozamúak. Jelentős a sertés- és baromfitartás is. Állati termékekből - hús, tej, tojás, tejtermékek, baconszalonna - az ország kivitele számottevő. Az ipar a kevés nyersanyagot, de nagy szakértelmet és jelentős beruházásokat igénylő ágazatok képviseli, pl. műszerek, számítógépek gyártása.

Nyugat-Európa országainak gazdaságaSzerkesztés

Nyugat-Európa régiójához hat ország tartozik: Franciaország, a Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) az Egyesült Királyság és Írország. Ezen országok nemcsak Európára és az Európai Unióra vannak jelentős hatással, hanem az egész világ gazdaságára.

 
Nyugat-Európa országai (pirossal)
Ország Terület
(km²)
Népesség
(2019-20)
Népsűrűség
(fő/km²), (2019-20)
Főváros GDP (PPP)/ fő
(USD, 2019)[71]
Franciaország 547030 67 800 000 124 Párizs 49 799
Egyesült Királyság 244820 67 880 000 280 London 48 727
Írország 70273 4 900 000 70 Dublin 91 959
Belgium 30510 11 500 000 375 Brüsszel 54 029
Hollandia 41526 17 600 000 424 Amszterdam 59 693
Luxemburg 2586 613 900 237 Luxemburg 120 490

A Brit-szigeteken két ország fekszik, a kisebb Írország és nagyobb területű Egyesült Királyság. Az Egyesült Királyság fő energiahordozói a kőolaj, a földgáz, a feketekőszén és a hasadó anyagok (pl. uránérc). A kőolajat és a földgázt az Északi-tengerből nyerik. Szállításuk tenger alatti vezetékeken, illetve tankhajókon történik. A kőszén nagy részét a Pennine-hegységből, és más hegységekből nyerik. A villamos áram termelésében a legnagyobb szerepet az atomerőműveknek tulajdonítják. A vas- és színesfém-kohászat üzemei a szénmezők közelében és a kikötővárosokban, mint pl. Glasgow-ban találhatók. A legnagyobb ipari központ Közép-Angliában Birmingham. A szénbányászat és a rá épülő hagyományos iparágak az utóbbi évtizedekben sokat veszítettek a jelentőségükből. Az ágazat hanyatlása sok gondot jelent, pl. munkanélküliséget, elvándorlást. Ezen a munkások átképzésével, adókedvezményekkel támogatott korszerűsítésével próbálnak enyhíteni. Ennek nyomán a nehézipar hagyományos szerkezete is átalakult (szerkezetváltás). A feldolgozóipar legfontosabb ágazata a gépipar. Hazai alapanyagra, jól képzett szakmunkásgárdára épül. Belföldi és külföldi piacra egyaránt termel. Nagy fokú szakosodása és a gyártmányok kiváló minősége jellemzi. A brit gépjárműipar üzemeinek egy részét külföldi (amerikai, japán, német) cégek vásárolták meg. Az előállított autók fele külföldön talál vevőre. Az elektronikai, elektrotechnikai ipar korszerű termékeit (pl. híradástechnikai, számítástechnikai, orvosi elektronikai eszközöket) a főváros környékén és az egyetemi városokban állítják elő. A vegyipar a kikötővárosokba települt, műanyagot, festékeket, gyógyszert gyárt. Nyersanyagai a kőolaj, a földgáz, a kőszén és a kősó. A textiliparban egyre fontosabb műszál is a vegyipar terméke. A könnyűiparban a textilipar a legfontosabb ágazat. Hazai nyersanyaga a gyapjú. A gyapotot külföldről szerzi be. A legjelentősebb központja Manchester. Az angol farmok jól felszerelt, sok műtrágyát, nemesített vetőmagot használó gazdaságot. A szántóföldi termelés főleg délkeleten jellemző. A megtermelt árpa, búza és burgonya fedezi a hazai szükségleteket. Jelentős a városokat ellátó zöldség, gyümölcs- és virágkertészetek szerepe. Az északnyugati és északi országrész legelői az állattartás területei. Nagy-Britannia Európa legjelentősebb juhtenyésztő országa. Emellett fontos szarvasmarha, hússertés, pulyka és versenyló tenyésztése is. A mezőgazdasági termesztési érték nagyobb részét az állattenyésztés adja. Az ország alapvető élelmiszerekből szinte önellátó.

 
A La Défense ultramodern pénzügyi negyed Párizsban előtérben az Eiffel-torony

Nyugat-Európa legnagyobb országa Franciaország. A vegyipar a behozott nyersanyagokat a kikötővárosaikban, a hazaiakat a bányák körzetében dolgozza fel. A foglalkoztatásban és exportban egyaránt fontos a textilipar szerepe, amely Lyonban és Párizsban összpontosul, de üzemei az ország egész területén megtalálhatók. Párizs a kozmetikai és a divatipar első számú világközpontja is (híres divatcég pl. a Dior, és Pierre Cardin). A szolgáltatások egyre bővülő gazdasági ágat jelentenek. Sok munkahelyet biztosítottak az utóbbi évtizedekben, különösen a női munkaerő foglalkoztatásában. A tengerpartok, az ország kulturális kincsei, a főváros, a Loire-menti kastélyok, a gyógyfürdők, az Alpok a turizmus legvonzóbb - fontos beviteli források. Franciaország mezőgazdasága változatos éghajlatának megfelelően igen sokszínű. A mezőgazdaság termékeiből jelentős jut kivitelre. Az országban a növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt jelentős. Termékei közül exportcikk a gabona, a szőlő és a bor. A szőlőtermesztésben Franciaország Olaszországgal vetekszik a világelsőségért. Az előállított bor nagy része brandy és pezsgő formájában kerül a világpiacra. A szántóföldeken északon a cukorrépa és a burgonya, délen a napraforgó termesztése a jellemző. A zöldség- és gyümölcstermelés főleg a nagy hazai igényeket elégíti ki. Az állattenyésztés jelentősége a tekintélyes méretű állatállománynak, valamint a takarmánytermelő területeknek köszönhető.

A csatornák, szélmalmok, tulipánok, sajtok és a fapapucsok hazája Hollandia. Az Északi-tenger partján fekszik, a Hollandalföldön és mélyföldön. A hollandok évszázadok óta küzdenek a tengerrel, gátakkal és csatornákkal. A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő fekete-fehér fríz fajtájú tehenek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas, amit a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásnak is köszönhetnek. A szántóföldek nagyobb részen termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Az IJssel-tó és a Rajna közti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és magvak kivitele is jelentős. Az ország középnyugati részén lévő hatalmas, patkó alakú városodott terület a Randstad. Az üzemek többsége két nagy kikötővárosba - Rotterdamba és Amszterdamba - és néhány hajóval is elérhető kisebb városba tömörült. A legtöbb iparág külföldi nyersanyagokat dolgoz fel, és a késztermékek nagy részét is külföldön értékesítik. Nemcsak Európa, hanem a világ legforgalmasabb kikötővárosának is számít Rotterdam. Bár az ország gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi központja a főváros, Amszterdam.

Belgium az Északi-tengertől délkeleti irányban található, Hollandia szomszédságában. Az ország mezőgazdasági központja Flandria. Termékeny talaján főleg ipari növényeket, a városok körül kertgazdaságokban zöldségféléket, virágokat és almát termesztenek. Ezen a tájon alakult ki az ország jelentős textilipara. Szőnyegszövésben és kivitelben ma is első Európában. A táj déli részén épült a főváros, Brüsszel, a NATO és az Európai Bizottság székhelye. A kikötővárosai közül Antwerpen jelentősége a legnagyobb. Vegyipar (kőolaj-finomítás, gyógyszer- és fotokémiai ipar) sok szakképzett munkaerőt foglalkoztat. Gyémántcsiszoló üzemei világhírűek. A Meuse-folyó mentén 30–50 km-es sávban hatalmas nehézipari övezet húzódik. Belgium gépgyártásra a nyersanyagigényes ágazatok és a korszerű fegyvergyártás jellemző.

A törpeállamok után Európa legkisebb területű országa, Luxemburg. Ma Európában és az Európai Unióban is egyaránt itt a legnagyobb az 1 főre jutó GDP értéke. A főváros, Luxembourg az EU második legfontosabb központja, Brüsszel után. Az Európai Parlament titkársága, az Európai Bíróság, beruházási bankja, pénzügyi és statisztikai intézményei külön negyedbe tömörültek. Mellettük a biztosítótársaságok csoportosulnak, hírnevet teremtve a kis országnak.

Közép-Európa országaiSzerkesztés

Ország Terület
km²
Népesség
(fő)
Népsűrűség
fő/km²
Főváros GDP (PPP)
2016, USD/fő[72]
nettó
átlagkereset
euróban, 2017-ben
fiz.
forr.
emberi fejlettségi
index

(2014)
Ausztria 83 879 8 858 775 105,6 Bécs 48004 1934 [73] 0.881
Csehország 78 866 10 649 800 135,0 Prága 33231 870 [74] 0.861
Horvátország 56 594 4 076 246 72,0 Zágráb 22795 800 [75] 0.812
Lengyelország 312 679 38 386 000 122,7 Varsó 27764 770 [76] 0.834
Magyarország 93 030 9 772 756 105,0 Budapest 27481 654 [77] 0.818
Németország 357 168 82 979 100 232,3 Berlin 48110 2270 [78] 0.911
Svájc 41 285 8 544 527 206,9 Zürich 59560 4421 [79] 0.917
Szlovákia 49 035 5 439 892 110,9 Pozsony 31338 722 [80] 0.830
Szlovénia 20 273 2 066 880 101,9 Ljubljana 32085 1051 [81] 0.874

Kontinentális politikaSzerkesztés

Európai UnióSzerkesztés

 
Az EU tagállamai (kékkel)

Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) 1957-ben hozta létre a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), Franciaország, Olaszország, és a Benelux államok. 1994 óta Európai Uniónak nevezik. 2007-ben két, majd 2013-ban egy új taggal bővült, így jelenleg 28 ország a tagja. A tagállamok gazdasági együttműködésének jellemzői:

  • Az EU-n belüli kereskedelemben megszűntek a vámok és a mennyiségi korlátozások. Más országok felé azonosak a vámtarifák. Egységesek a minőségi követelmények.
  • Szabadon áramolhatnak a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások. Az EU-országok lakosai bármely másik tagállamban letelepedhetnek, munkát vállalhatnak. A szakképzettség kölcsönösen elismerik. (A külső országokból érkező vendégmunkásoknak nincsenek ugyanilyen jogaik.)
  • Egységesen támogatják a mezőgazdaságot. Saját termékeiket védik az EU-n kívüli országokkal szemben (pl. vámokkal, behozatali korlátozásokkal stb.).
  • Tudományos kutatási programjaikat összehangolják.
  • A tagországok adórendszerét egységesítik, 2002 óta fizetőeszközként a közös valutát, az eurót használják.

A gazdasági egységnél sokkal nehezebb a politikai egység megteremtése. Ez a távolabbi jövő feladata. Az EU országainak gazdasági fejlettsége eltérő. Így az egy főre eső GDP is nagy különbségeket mutat. Az egyes országok és régiók között fennálló fejlettségi különbségek mérséklése, a kevésbé fejlett térségek felzárkózásának elősegítése nagyon fontos feladat. Az EU országaiban magas az egy főre jutó energiafelhasználás. Energiagazdaságuk főleg kőolajra épül, de az olaj árának változásai szükségessé tették más energiahordozók felhasználását is. Így több országban nagy jelentőségűek az atomerőművek és a vízerőművek. Az energia felhasználását észszerűen korlátok közé próbálják szorítani (pl. kis fogyasztású autók, energiatakarékos technológiák és háztartási gépek elterjesztése). A régiók iparvidékek nyersanyaglelőhelyei fokozatosan kimerülnek, a mélyművelés drága. Így sok esetben gazdaságosan a nyersanyag behozatala. Ezek feldolgozása a kikötővárosokban összpontosul. Ilyen ágazat a kőolaj-finomítás, a fémkohászat. Emiatt a hagyományos iparvidékek válsággal küzdenek, ezzel szemben a kikötők övezeteire a fellendülés jellemző (pl. Hollandiában Rotterdam). Az EU kiadásai között igen nagy súllyal szerepes a mezőgazdaság. Támogatási rendszer biztosítja az elmaradottabb térségek felzárkózását. Egységes felvásárlásaival pedig a világpiaccal szemben is segítséget nyújt a gazdáknak terményeik értékesítéséhez.

 
Visegrádi országok az Európai Unión belül.

Az EU-n belüli egyik együttműködés a Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek), négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása.

KözlekedésSzerkesztés

Vasúti közlekedésSzerkesztés

Európa vasútvonalainak hossza 360 169 km, mely nagyrészt 1435 mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. A nagysebességű vasúthálózat egységesen normál nyomtávú.

Közúti közlekedésSzerkesztés

Az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Cipruson bal oldalon közlekednek. Európa többi részén nagyrészt a jobb oldalon zajlik a forgalom, néhány autópályaszakasztól és kisebb földúttól eltekintve. Egész Európában elterjedtek a különböző útadók, ezek közül a matricás rendszer méltó említésre. A nemzetközi E-számozást számos nagy autópályára kiterjesztették, de az utak számozása és igazgatása továbbra is helyi vagy nemzeti szinten történik. Az 1990-től kezdődő fejlődés ellenére továbbra is a közutakon zajló forgalom felelős a legnagyobb légszennyezésért.

Légi közlekedésSzerkesztés

A kiterjedt vasúti és közúti hálózat ellenére a legtöbb hosszútávú utazást Európán belül légi úton bonyolítják. A turizmus szintén jelentős számú embert vonz a térségbe, akik a legnagyobb nemzetközi repülőterek valamelyikére érkeznek, mint például a Heathrow-repülőtér. Az ún. fapados járatok térhódítása is jelentősen növelte az így megtett utak számát. Mára a légi közlekedés az egyik legolcsóbb formája a városok közötti utasforgalomnak. Ez a növekedés ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt mind a környezetre, mind a légterek telítettségére.

A legforgalmasabb európai repülőterek (2019)
Rangsor
2019-ben
változás
2018-hoz
Ország Repülőtér Város Utasok Változás 2018-2019
2019-ben 2018-ban % Számban
1     Egyesült Királyság Heathrow London 80,886,589[82] 80,100,311[82]  1.0%  786,278
2     Franciaország Charles de Gaulle Párizs 76,150,007[83] 72,229,723[84]  5.4%  3,920,284
3     Hollandia Schiphol Amszterdam 71,707,144[85] 71,053,157[85]  0.9%  653,987
4     Németország Frankfurt Frankfurt 70,556,072[86] 69,510,269[87]  1.5%  1,045,803
5   1   Spanyolország Adolfo Suárez Madrid 61,734,037[88] 57,891,340[88]  6.6%  3,842,697
6   1   Spanyolország El Prat Josep T. Barcelona 52,686,314[88] 50,172,457[88]  5.0%  2,513,857
7 új   Törökország Isztambul Isztambul 52,578,008[89] 95,205[89]  55126.1%  52,482,803
8   2   Oroszország Seremetyjevói Moszkva 49,438,545[90] 45,348,150[90]  9.0%  4,090,395
9   1   Németország Franz Josef Strauss München 47,941,348 [91] 46,253,620[87]  3.6%  1,687,728
10   1   Egyesült Királyság Gatwick Airport London 46,574,786[82] 46,081,327[82]  1.1%  493,459

Vízi közlekedésSzerkesztés

A Rotterdami kikötő Hollandiában a legnagyobb kikötő Európában, valamint az egyik legforgalmasabb is, mely több mint 400 millió tonna árut fogadott 2008-ban. A La Manche a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonala. Több mint 400 hajó használja naponta a Balti-tenger és az Északi-tenger közötti útvonalon. A teherforgalomban játszott szerepe mellett a vízi szállítás rendkívül fontos Európa energiaszükségletének ellátása miatt is. A világ egyik legfontosabb olaj kirakodási pontja Európa.

A legforgalmasabb konténerkikötők (2018, Eurostat)[92][93]
No. Kikötő Város Ország Tenger
1 Rotterdam Rotterdam   NLD Északi-tenger
2 Antwerpen Antwerpen   BEL Északi-tenger
3 Hamburg Hamburg   GER Északi-tenger
4 Bremen-Bremerhaven Bremerhaven   GER Északi-tenger
5 Valencia Valencia   ESP Földközi-tenger
6 Piraeus Athén   GRE Földközi-tenger
7 Algeciras Algeciras   ESP Földközi-tenger
8 Gioia Tauro Gioia Tauro   ITA Földközi-tenger
9 Felixstowe Felixstowe   GBR Északi-tenger
10 Barcelona Barcelona   ESP Földközi-tenger

KultúraSzerkesztés

Európában az egyes országok különböző történelmi fejlődése, a népek eltérő nyelvi-, és kulturális sajátosságai miatt nincs egységes kultúra, ám számos művészeti alkotás szól egyfajta európai identitásról, pl. Az örömóda, vagy a Vén Európa című dalok.

MűvészetSzerkesztés

ÉpítészetSzerkesztés

Kulturális eseményekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Population of Europe (2020) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  2. Boundaries between continents/Modern definition
  3. Hol a határ? Mármint Európa és Ázsia között
  4. Az erdőtelepítés erősítette a felmelegedést. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. február 7.)
  5. Európa regionális földrajza 2. - Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, 2007, 12. oldal
  6. World Population: 2020 Overview | YaleGlobal Online. yaleglobal.yale.edu. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  7. World Population Prospects: The 2010 Revision.
  8. World Population Prospects: The 2017 Revision. UN – Department of Economic and Social Affairs. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  9. Eurostat: Population on 1 January. European Commission. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
  10. Publications - United Nations Population Division | Department of Economic and Social Affairs (angol nyelven). www.un.org. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
  11. Ethnic Groups in Europe: Ethnic Group, Anthropology, Minority Group, Languages of Europe, History of Europe, Immigration to Europe, Culture of Europe, Western Culture, Religion in Europe, Christendom
  12. Calefato, Patrizia (1994) Europa fenicia: identità linguistica, comunità, linguaggio come pratica sociale pp.80-1 quote:

    „La presenza di questi immigrati in Europa non e' semplicemente finalizzata alla ricerca di un lavoro, (per lo piu' come camerieri, venditori ambulanti, braccianti stagionali, ecc.). Le migrazioni del nostro tempo pongono con forza una "domanda di accoglienza" (v. Ponzio 1993), cioe' una domanda non contenibile nel mercato e nell'"integrazione", che evidenzia, anche inconsapevolmente, le divaricazioni crescenti sul nostro pianeta tra poverta' e ricchezza.”

  13. Acquisition of citizenship in the EU. www.europa.eu . European Commission
  14. Acquisition of citizenship statistics. www.ec.europa.eu . Eurostat
  15. Migration and migrant population statistics”, Eurostat, 2019. március 1. 
  16. Migration and migrant population statistics”, Eurostat, 2019. március 1. 
  17. Summary of Population Statistics 1960-2019. SCB Statistics Sweden . (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)
  18. Immigrants and Norwegian-born to immigrant parents. Ssb.no . (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)
  19. Nearly 100 000 with Polish background in Norway. Ssb.no . (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  20. Innvandring og innvandrere 2004. Ssb.no . (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  21. Kristina Kvarv Andreassen og Minja Tea Dzamarija : 2. Befolkning. Ssb.no . (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  22. Population by origin, sex and age 1996-2019. PX-Web
  23. Citizenship and Country of Birth. Hagstofa . [2007. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  24. Statistikbanken. Statistikbanken.dk . (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)
  25. Statistics Finland - Population Structure 2019. Stat.fi . (Hozzáférés: 2019. február 9.)
  26. Eurobarometer, 2005
  27. Európa új védőszentjei, katolikus.hu
  28. Major Agglomerations of The World. citypopulation.de , 2020. január 1.
  29. a b Database. ec.europa.eu . Eurostat. (Hozzáférés: 2020. június 20.) click General and regional statistics / Regional statistics by typology / Metropolitan regions / Demography statistics by metropolitan regions / Population on 1 January by broad age group, sex and metropolitan regions (met_pjanaggr3)
  30. Study on Urban Functions (Project 1.4.3)]. European Spatial Planning Observation Network, 2007. március 1. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]., Final Report, Chapter 3
  31. Organisation for Economic Co-operation and Development, [1], Metropolitan areas, (OECD Publishing, 2017), Table 1.1
  32. Olaszország egyes északi területei, például Dél-Tirol vagy Trieszt Közép-Európához tartoznak.
  33. Az Ibériai-félszigetet egyes felosztások Délnyugat-Európaként külön régiónak tekintik.
  34. Egyes felosztások nem különítenek el Délkelet-Európát, hanem a Balkán-félszigetet is Dél-Európához sorolják.
  35. Horvátországot főként a partvidéki területek miatt és délszláv országként sorolják Délkelet-Európához, történelmi és kulturális alapon, valamint a szlavóniai területei révén közép-európainak is szokás tekinteni.
  36. A Vajdaság Közép-Európához tartozik.
  37. Fehéroroszország volt lengyel területeit történelmi alapon Közép-Európához is szokás sorolni.
  38. Ukrajnából Kárpátalja, Kelet-Galícia és Észak-Bukovina történelmileg Közép-Európához tartozik.
  39. A Kalinyingrádi terület Közép-Európához tartozik, Oroszország egyes északi területeit tágabb értelemben Észak-Európához is sorolják.
  40. Litvániát bizonyos felosztások Közép-Európához sorolják, sőt időnként kulturális alapon mind a három balti országot. Kelet-Európához a Kelet-európai-síkság és a volt Szovjetunió részeként szokás sorolni őket. Elhelyezkedésük, illetve Észtország és Lettország esetében bizonyos történelmi szempontok alapján egyes felosztások Észak-Európához is sorolják őket.
  41. Romániából leginkább Erdély területe sorolható Közép-Európához, Kárpátokon kívüli területeit többnyire Kelet- vagy Délkelet-Európához sorolják, a mai román közfelfogás viszont Közép-Európa részének tekinti az országot.
  42. Franciaországból Korzika szigete és Földközi-tenger partvidéke Dél-Európához tartozik, míg Elzász-Lotharingia keleti részeit Közép-Európához is szokás sorolni.
  43. Monacót Franciaország mediterrán területeivel együtt Dél-Európához is szokták sorolni.
  44. Franciaország területének szerves részei Európán kívül: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Saint Pierre és Miquelon.
  45. International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273
  46. Európai Parlament, European Parliament Resolution 2014/2717(RSP), 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union...""
  47. 2010. október 10-től Hollandia szerves része lett az Európán kívüli Bonaire, Saba és Sint Eustatius, amelyek korábban a Holland Antillák részei voltak
  48. Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik, itt található az ország fővárosa és népességének nagyobb része is európai.
  49. Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira és az Azori-szigetek
  50. Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: a Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta és Melilla
  51. A Vatikánt egyesek nem ismerik el államként, hanem speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  52. Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti
  53. Örményország a Kaukázus ázsiai található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni
  54. Azerbajdzsán az Európa és Ázsia határát jelentő Kaukázus mentén található.
  55. Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van, amennyiben az Urál folyót tekintjük a két földrészt határának.
  56. Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%).
  57. A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik
  58. Dán autonóm külső tartomány
  59. Brit autonóm tengerentúli terület
  60. a b c Brit koronatartozék.
  61. Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén
  62. Finnország autonóm megyéje
  63. a b Grúzia területén
  64. Ciprus szigetének északi részén található, csak Törökország ismeri el hivatalosan
  65. Azerbajdzsán területén
  66. Jelenleg 108 ENSZ-tagállam ismeri el a függetlenségét, korábban Szerbia területéhez tartozott
  67. Moldova területén
  68. IMF
  69. IMF: Report for Selected Countries and Subjects
  70. World Economic Outlook Database (angol nyelven), 2012. április 1.
  71. IMF Publications
  72. http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2017/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=64&pr.y=15&sy=2016&ey=2022&sort=country&ds=.&br=1&c=914%2C946%2C137%2C962%2C911%2C122%2C912%2C181%2C913%2C124%2C921%2C943%2C963%2C918%2C138%2C142%2C964%2C182%2C960%2C423%2C935%2C968%2C128%2C922%2C942%2C939%2C936%2C172%2C961%2C132%2C915%2C184%2C134%2C174%2C144%2C146%2C944%2C176%2C178%2C136%2C186%2C916%2C926%2C112%2C967%2C941&s=PPPPC&grp=0&a=
  73. http://bruttonetto.akwien.at/
  74. https://www.penize.cz/kalkulacky/vypocet-ciste-mzdy#mzda
  75. https://www.dzs.hr/default_e.htm
  76. http://www.infor.pl/kalkulatory/brutto_netto.html
  77. http://www.ksh.hu
  78. http://www.parmentier.de/steuer/steuer.htm?wagetax.htm
  79. https://www.lohncomputer.ch/en/your-result/
  80. https://www.platy.sk/en/calculator/results[halott link]
  81. http://www.stat.si/StatWeb/en/News/Index/7013
  82. a b c d https://www.caa.co.uk/Data-and-analysis/UK-aviation-market/Airports/Datasets/UK-airport-data/
  83. Statistiques mensuelles passagers commerciaux totaux (fr-FR nyelven). aeroport.fr , 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  84. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Paris nevű lábjegyzeteknek
  85. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Amsterdam nevű lábjegyzeteknek
  86. Fraport 2019. [2020. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 19.)
  87. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Germany nevű lábjegyzeteknek
  88. a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Spain nevű lábjegyzeteknek
  89. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) DHMI nevű lábjegyzeteknek
  90. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Russia nevű lábjegyzeteknek
  91. Munich Airport reports 10th consecutive record-setting year. www.munich-airport.com
  92. Archivált másolat. [2020. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 19.)
  93. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:Top_20_ports_handling_containers,_2008-2018_(thousand_TEUs).png

IrodalomSzerkesztés

  • Ankerl Géza: Írásterületek, kultúrkörök: Az írásközösségek geopolitikája. In: Valóság LI. 2008. 12 sz. 1–30.

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Európa témájú médiaállományokat.
Wikihírek egyik portáljához itt egy link:

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés