Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául: Agence spatiale européenne, röviden ASE)[5] egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik. Központja Párizsban van. Körülbelül 2200 alkalmazottja van,[2] költségvetése 2003-ban 2,7 milliárd, 2010-ben 3,7 milliárd, 2015-ben pedig 4,4 milliárd euró volt. Utóbbinak mintegy 20%-a az Európai Unió hozzájárulása a közös programok finanszírozásához.

Európai Űrügynökség
Az ESA fő irányítóterme
Az ESA fő irányítóterme
  ESA tagországok   Együttműködő (ECS) államok   Együttműködési megállapodást aláíró, de még nem ECS országok   közreműködők
  ESA tagországok
  Együttműködő (ECS) államok
  Együttműködési megállapodást aláíró, de még nem ECS országok
  közreműködők

Alapítva1975. május 30.[1]
Típusnemzetközi szervezet[2]
Tevékenységűrkutatás
SzékhelyPárizs
Irányítószám75738
Nyelvekangol, francia[3]
FőigazgatóJohann-Dietrich Wörner
Költségvetés5,72 milliárd euró (2019)[4]
Dolgozók száma2200 (2019)[2]

Európai Űrügynökség (Franciaország)
Európai Űrügynökség
Európai Űrügynökség
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 50′ 54″, k. h. 2° 18′ 15″48.848333°N 2.304167°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 54″, k. h. 2° 18′ 15″48.848333°N 2.304167°E
Az Európai Űrügynökség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Űrügynökség témájú médiaállományokat.

Az ESA rakétáit (Ariane, Vega) a Francia Guyana-i Kourou melletti Guyana Űrközpontból indítják, amelyet azért választottak, mert közel található az Egyenlítőhöz. Ez azért fontos, mert a Föld forgása következtében az Egyenlítőn a legnagyobb a kerületi sebesség, tehát ha megfelelő (keleti) irányba indítjuk a rakétát, akkor kevesebb üzemanyag szükséges a felbocsátáshoz.

A ESA 1985-ben hirdette meg első kutatási programját, a Horizon 2000-et, melynek keretében több űrszondát és csillagászati műholdat is indítottak. A következő a 2002-ben meghirdetett Aurora-program, melynek célja már az, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.

Magyarország már 1991 óta tart fent kapcsolatot az ESA-val, majd 2003-ban együttműködési megállapodást is aláírtak a felek. Végül 2015. február 24-én Magyarország az ESA teljes jogú tagjává vált.

Tagállamok

szerkesztés
 
Az Európai Űrügynökség tagállamai
  ESA tagországok
  Együttműködő (ECS) államok
  Együttműködési megállapodást aláíró, de még nem ECS országok
  közreműködők

Az ESA 10 eredeti tagállama: Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország + 1 tagállam: Írország (Írország 1975-ben, később csatlakozott)

1979. január 1. óta Kanada az ESA együttműködő állama. Részt vesz a döntéshozásban és a programokban. Kanadai vállalatok pályázhatnak és nyerhetnek el szerződéseket az ESA-tól.

Ausztria és Norvégia 1986-ban csatlakozott az ESA-hoz, Finnország 1995-ben, Portugália 2000-ben, Luxemburg és Görögország 2004-ben írta alá a belépési szerződést, 2005 decemberében lettek az ESA teljes jogú tagjai.[6] Őket Csehország követte, a belépési szerződés 2008. július 8-ai aláírása után november 12-én lett az ESA 18. tagja.[7][8] Románia 2011. január 20-án írta alá a csatlakozási szerződést.[9]
Észtország 2015-ben csatlakozott az ESA-hoz. Évekig tartó egyeztetések után a 2015. február 24-én Budapesten, a Művészetek Palotájában aláírt csatlakozási szerződéssel Magyarország is az ESA teljes jogú tagjává vált.[10][11][12] 2016 júniusában Szlovénia [13], 2020 júniusában Lettország [14], 2021 áprilisában Litvánia [15] és 2022 júniusában Szlovákia [16] is együttműködő állam lett, mindegyik hosszú távú célja a teljes jogú tagság elérése.

Tagállam Csatlakozás dátuma Nemzeti program Büdzsé hozzájárulás (millió euró) Büdzsé hozzájárulás (%)
  Franciaország 1980. október 30.[1] Centre National d'Études Spatiales (CNES) 1178,2 24,5
  Németország 1977. július 26.[1] Deutsche Zentrum für Luft- und Raumfahrt e. V. DLR 1017,5 21,1
  Olaszország 1978. február 8.[1] Agenzia Spaziale Italiana ASI 680,2 14,1
  Egyesült Királyság 1978. március 28.[1] UK Space Agency UKSA 437,9 9,1
  Spanyolország 1979. február 7.[1] Instituto Nacional de Técnica Aeroespacial INTA 220,7 4,6
  Belgium 1978. október 3.[1] Belgian Federal Science Policy Office BELSPO 238,7 5
  Hollandia 1979. február 6.[1] Netherlands Institute for Space Research SRON 99,6 2,1
  Svájc 1976. november 19.[1] Swiss Space Office SSO 174,7 3,6
  Svédország 1976. április 6.[1] Swedish National Space Board SNSB 75 1,6
  Dánia 1977. szeptember 15.[1] Danish National Space Center DNSC 33,8 0,7
  Írország 1980. december 10.[1] Space Ireland SI 22,9 0,5
  Norvégia 1986. december 30.[1] Norwegian Space Centre NSC 71,8 1,5
  Ausztria 1986. december 30. Austrian Space Agency ASA 49,8 1
  Finnország 1995. január 1. National Technology Agency TEKES 28,7 0,6
  Portugália 2000. november 14. Foundation for Science and Technology TCT SO 25,2 0,5
  Görögország 2005. március 9. Institute for Space Applications and Remote Sensing ISARS 20 0,4
  Luxemburg 2005. június 30. Luxinnovation 47,5 1
  Csehország 2008. július 8. Czech Space Office CSO 45,4 0,9
  Románia 2011. január 20. Romanian Space Agency ROSA 39,4 0,8
  Lengyelország 2012. november 19. Space Research Centre CBK-PAN 44,8 0,8
  Észtország 2015. február 4. Enterprise Estonia EAS 2 0,1
  Magyarország 2015. február 24. Magyar Űrkutatási Iroda MŰI 21,2 0,4
Nem teljeskörű tagok
  Kanada 1979. január 1.[17] Canadian Space Agency 16,9 0,4
  Szlovénia 2016. július 5. Ministry of Economic Development and Technology 2,7 0,1
  Lettország 2020. június 30. Latvian Space Office 1,1 0
  Litvánia 2021. április 28. Lithuanian Space Office 3 0,1
  Szlovákia 2022. június 14. Slovak Space Office 0 0

Magyarország 2003-tól a csatlakozási szerződés aláírásáig az ESA ún. európai együttműködő állama volt, így a PECS (Plan for European Cooperating State) programon keresztül vett részt az ESA programjaiban. A PECS célja, hogy felkészítse az államokat az ESA-hoz való csatlakozásra. A PECS országai szinte minden programban részt vehetnek. A csaknem teljes egészében visszapályázható éves hozzájárulás sokkal kisebb, mint a tagállamok esetében. Románia 2006-ban, Lengyelország 2007-ben, Észtország 2009-ben, Szlovénia 2010-ben, Lettország 2015-ben csatlakozott a PECS-hez. Csehország 2004-től 2008-as ESA csatlakozásáig vett részt a PECS programban.

Az ESA nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, attól független nemzetközi szervezet, nem minden ESA tagállam része az EU-nak (Svájc, Norvégia). Mindamellett az Európai Űrpolitika alakításában az EU és az ESA 29 tagállama közösen vesz részt. Az Európai Unió tagállamai közül csak Horvátország nem tagja sem az Európai Űrügynökségnek, sem az azzal együttműködő államoknak.

Tagállam Együttműködés kezdete Nemzeti program
  Törökország 2004. június 15.
  Ukrajna 2008. január 25. State Space Agency of Ukraine SSAU
  Ciprus 2009. augusztus 27.
  Izrael 2011. január 30.[18] Israel Space Agency ISA
  Málta 2012. február 20.[19] MCfST.[20]
  Bulgária 2015. április 8.

Központok

szerkesztés
 
Az ESA központja Párizsban

Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (European Space Research and Technology Centre, ESTEC) az ESA fő technológiai fejlesztési és tesztelő központja. Székhelye a hollandiai Noordwijk. A központban 2500 mérnök, technikus és kutató dolgozik űreszközök fejlesztésén.

Az Európai Űrkutató Intézet (European Space Research Institute, ESRIN) információs központ, székhelye Frascati (Olaszország).

Az Európai Repülésirányító Központ (European Space Operations Centre, ESOC) irányítóközpont, székhelye Darmstadt (Németország). Innen irányítják az európai űreszközök nagy részét.

Az Európai Űrhajós Központ (European Astronauts Centre, EAC) az ESA űrhajós kiképzőközpontja, székhelye Köln (Németország).

Európai Űrcsillagászati Központ (European Space Astronomy Centre, ESAC). Székhelye Madrid (Spanyolország) mellett található.

A Guyana Űrközpont (Centre Spatial Guyanais, CSG) Európa űrrepülőtere, az ESA és a Centre National d'Études Spatiales (CNES) francia űrügynökség által közösen üzemeltetett létesítmény a francia guyanai Kourou közelében, innen indítják a világűrbe Európa hordozórakétáit.

Hordozórakéták

szerkesztés

Az ESA flottája háromféle rakétából áll:

  • Ariane–5 – nagy terhek indítására (6 tonna GTO pályára) 1997 óta [2]
  • Szojuz – orosz közepes hordozórakéta (3 tonna GTO pályára), Oroszország és az ESA együttműködési megállapodása alapján 2007-től folyik a kourou-i űrközpontban a Szojuzok indítóállásának kiépítése, az első startra várhatóan 2011-ben kerülhet sor [3]
  • Vega – kis hordozórakéta (1,5 tonna 700 km-es pályára), első próbaindítása 2012. február 13-án történt, rendszeres használatba pedig 2015 decemberében lépett.[21]

A korábbi Ariane–1, –2, –3, –4 rakétákat kivonták a forgalomból.

Egy európai-orosz együttműködés eredményeként az ESA az orosz Szojuz hordozórakétákat is használni fogja.[22] A Szojuzok egy részét az oroszok az ESA-nak építik meg. Ezeket Francia Guyanába szállítják hajóval és itt összerakják. Európa jelentős mennyiségű pénzt és időt takaríthatott meg, mert nem kellett közepes hordozórakéta kifejlesztésére költenie. A Szojuz Kourouból mintegy 30%-kal több terhet szállíthat magával, mint Bajkonurból, mert közelebb van az Egyenlítőhöz.

Fontosabb programok

szerkesztés

(zárójelben az indítás éve)

Befejezett programok

szerkesztés

Aktív programok

szerkesztés

Előkészítés alatti vagy tervezett programok

szerkesztés
  1. a b c d e f g h i j k l m ESA Convention (HTML). ESA. [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
  2. a b c What is ESA? www.esa.int. (angolul) Európai Űrügynökség (2019. október 16.) (Hozzáférés: 2019. október 19.) arch
  3. CONVENTION for the establishment of a European Space Agency (2003. március) (PDF). ESA. [2009. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 6.)
  4. ESA Budget 2019. www.esa.int. (angolul) Európai Űrügynökség (2019. január 14.) (Hozzáférés: 2019. október 19.) arch
  5. Annex 1 Resolution 8. In ESA Convention and Council Rules of Procedure. (angolul) 7. kiadás. Noordwijk: Európai Űrügynökség. 2010. 125. o. ISBN 978-92-9221-410-4 arch Hozzáférés: 2019. október 19.  
  6. Greece joins the European Space Agency
  7. Czech flag raised over ESA (angol nyelven). ESA News, 2008. november 14. (Hozzáférés: 2008. november 14.)
  8. Frey, Sándor: Felvonták a cseh zászlót…. Űrvilág.hu, 2008. november 16. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  9. Romania accedes to ESA Convention (HTML). ESA
  10. Csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez. Portfolio. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  11. Csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez. Esti Hírlap. [2015. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  12. Az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja lett Magyarország. Cink.hu. [2015. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  13. esa: Slovenia signs Association Agreement. [2023. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  14. Latvia becomes ESA Associate Member State (angol nyelven). www.esa.int , 2020. július 29. [2021. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  15. Lithuania becomes ESA Associate Member state (angol nyelven). www.esa.int . [2022. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 14.)
  16. Slovakia becomes ESA Associate Member state (angol nyelven). www.esa.int . [2022. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 14.)
  17. Canada and ESA: 20 Years of Cooperation (PDF). ESA
  18. Israel signs Cooperation Agreement (HTML). ESA
  19. Malta signs Cooperation Agreement”, ESA, 2012. február 23. 
  20. Malta exploring ways of collaborating with European Space Agency”, EARSC, 2009. június 20.. [2009. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. április 12.) 
  21. [1]
  22. ESA - Launchers Home - International cooperation. [2007. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  23. Ulysses: 12 extra months of valuable science, 2009. június 30. (Hozzáférés: 2009. június 30.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Űrügynökség témájú médiaállományokat.