Főmenü megnyitása

Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)

Békéscsaba városközpontjában egymástól alig 15 méterre két evangélikus templom áll: a nagytemplom és a kistemplom. Előbbi (5600 Békéscsaba, Luther u. 1.) Európa legnagyobb evangélikus temploma, illetve a második legnagyobb magyarországi protestáns templom, nála csak a debreceni nagytemplom nagyobb. Békés megye legnagyobb temploma.

Evangélikus nagytemplom
Evangélikus nagytemplom (2415. számú műemlék) 5.jpg
Település Békéscsaba
Elhelyezkedése
Evangélikus nagytemplom (Magyarország)
Evangélikus nagytemplom
Evangélikus nagytemplom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 58″, k. h. 21° 05′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 58″, k. h. 21° 05′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Evangélikus nagytemplom témájú médiaállományokat.
Az evangélikus kistemplom (balra) és a nagytemplom (jobbra)

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A 18. század végére a békéscsabai evangélikusok annyira megszaporodtak, hogy „kinőtték” a kistemplomot. A gyülekezet heves viták után úgy döntött, hogy megtartják a régi templom is, az újat pedig azzal szemben építik fel. Az új templom helyéül megvásároltak hat telket.

Az épület tervezését először Frantz Pumperger aradi, majd Joseph Hoffer ó-aradi mesterre bízták — végül Czigler Antal gyulai mester tervét fogadták el. Ebben Czigler Pumperger tervét fejlesztette tovább:

  • a tornyot, amit elődje a homlokzat elé tervezett, mintegy „betolta” az épületbe, amivel homlokzati tornyossá tette a templomot;
  • Pumperger hátul kontyolt tetőzete helyett a hátsó homlokzat záródását kiegyenesítette.

Czigler változtatásainak eredményeként az épület megjelenése a Pumperger-féle, „eredeti” változatnál sokkal elegánsabb lett.

Habár Békéscsaba egyik legmagasabban fekvő pontjáról van szó, a kijelölt telkeken a talaj meglehetősen ingoványos volt, ezért először cölöpöket vertek le, majd azokra építették a boltozatokat és az alaptestet. Mivel a közelben nincs kőbánya, a köveket Pestről és Vácról szállították.

A templom alapkövét 1807-ben tették le abban a reményben, hogy néhány éven belül fel is épül, de 1811-ben a nagy infláció elértéktelenítette az e célra összegyűjtött pénzt, és a munkákat pár évre teljesen le kellett állítani. 1813-ban a kirendelt szakértő a falakat jó állapotúaknak, állékonyaknak találta, ezért a hatóság engedélyezte az építkezés folytatását. Ehhez 1814-ben 300 000 téglát vásároltak.

1817-ben Homályossy Tunkl Ferenc elkészítette a fedélszéket; a boltozatok 1819-ben készültek el. Ugyancsak 1819-ben húzták fel a tornyot, majd 1822-ben Francz Willicsca és Franz Moldt kifaragta a belső díszeket és az oszlopfőket.

Az oltárépítmény Pesten készült, és öt szekéren szállították Békéscsabára. Összeállítása egy teljes hónapig tartott.

 
A templombelső az orgonával

A templomot 1824. június 29-én szentelték fel, azóta használja a gyülekezet. A hívek eleinte szabott ülésrendben foglalhattak helyet. A földszinten az idősek ültek: a bejárattól balra a nők, jobbra a férfiak. A népviseletbe öltözött fiatal lányok helye az oltár körül és a karzatok alatt volt; a középkorú férfiak az első karzaton, a fiatalok a másodikon ültek. Minden boltmező alatt egy-egy rendfenntartó ügyelt a rendre.

Az épületet legutóbb 1978-ban újították fel.

A templom első, 2 manuálos, 24 regiszteres orgonáját Herotek József pesti orgonaépítő készítette 1822-ben. Amikor 19011902-ben javították a hangszert, kiderült, hogy a gyártó becsapta a megrendelőt: a sípokat ón helyett fából, illetve ónötvözetből készítette. Ezért csaknem az egész hangszert újjá kellett építeni. Az új, 1902-ben felszentelt orgona Soukenik János és Rukavina János szegedi mesterek munkája; legutóbb 2000-ben újították fel.

2000 nyarán ismeretlen tettesek a templom kapuját feltörve behatoltak az épületbe, és elvitték egyebek közt a szószékoltár eredeti képét is — Leonard Landau munkája Krisztust ábrázolta a Golgotán. Az oltárképnek azóta sincs nyoma; a hiányt 2007 júniusában pótolták.

Az épületSzerkesztés

 
A nagytemplom főhomlokzata
 
Kronogramma a főhomlokzaton: → 1820

Az épület különleges empire stílusa Magyarországon igen ritka, a barokk és copf, illetve a klasszicizmus közötti időszak terméke. Ez a stílus erősen emlékeztet a copf stílusra, kicsit több benne a klasszicizmusra utaló részlet, illetve nagyobb monotonitás jellemző rá. (Például a templomtesten körben 20 teljesen egyforma ablak van.)

A templom nyugati oldalán álló, órapárkányos torony 75 méter magas. A toronysisak a csillaggal együtt 15 méter. Az épület belső magassága 27 méter. Belső hossza 55 m, szélessége 27  méter. A falak vastagsága helyenként eléri a 3,8 métert. A hosszabb oldalak 7-7, a rövidebbek 3-3, teljesen egyforma szakaszra tagolódnak; minden ilyen szakasz alján hosszú, téglalap alakú (7,5 m magas) sáv található, fölötte pedig négyzet alakú ablak. A sávokat ión fejezetű lizénák választják el egymástól.

A főhomlokzat a templom leglenyűgözőbb részlete. Itt három ajtó vezet a belső térbe.

A főhomlokzat három szakaszából a középsőre, a négyzetes ablak fölé Czigler Antal háromszög alakú, timpanonszerű oromzatot tervezett, de azt végül körív alakúra építették copf stílusban, hogy olvashatóbbá tegyék a beleírt latin nyelvű kronogramma szövegét: „GLORIA SIT COELI DOMINO SIT GRATIA TERRIS. HEVS, ORATE PII, PAEANAQVE PSALLITE GENTES”. (Magyarra fordítva: „Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek!”) A kronogramma által megörökített évszám: 1820. Az orompárkányzat két szélén egy-egy hatalmas, kancsó formájú díszítmény emelkedik, a párkányok torony felőli végét pedig ugyanilyen alakú, de kisebb kancsók ékítik. Közülük emelkedik ki a templom tömbjéből a torony. A harangház rácsos ablaka fölött hatalmas, kör alakú, fekete számlapú toronyóra jelzi az időt. Az 1843-ban épített toronysisak elüt a többi rész stílusától, rontja az összbenyomást. Czigler jóval magasabb, a teljes toronymagasság 1/3-át elérő sisakot tervezett, de kívánságára Guldner Ferenc és Fliegel János szolidabb, kisebb sisakra változtatta a terveket. A torony tetejére Czigler keresztet tervezett, de ez komoly felháborodást és ellenérzést váltott ki a hívekből, és a torony csúcsán a tiszántúli lutheránus templomok többségéhez hasonlóan csillagot helyeztek el. A csillag alatti koronaszerű gömb tizenkét kis ágacskája a tizenkét apostolt szimbolizálja. A sisakon felfedezhető még a Hit, a Remény és a Szeretet szimbolikus alakja.

A főhomlokzathoz meglehetősen hasonló hátsó homlokzat egyenesen záródik. Az oromzat két szélét és a gerinc tetejét egy-egy újabb kancsó díszíti.

A templom hét boltszakaszos belseje meghökkentően nagy. Alapterülete 1700 négyzetméter. A puritán falak vakolata fehér, illetve zöldes, az ablakok kékek. A teret négy oldalról övező karzat kétemeletes; a közel 5000 hívő befogadására alkalmas csarnokban 3500 ülőhely van. A földszinten és karzat első emeletén rendes, templomi padok vannak, összesen 2500 ülőhellyel. A karzat második emelete három oldalról szegélyezi a templomteret — ezen egyszerű lócák állnak, közel 1000 ülőhellyel. A körbefutó karzatok négy sarkában egy-egy független szerkezetű csigalépcső fut.[1]

BerendezéseSzerkesztés

A bejárat feletti karzaton terül el Magyarország legnagyobb evangélikus orgonáinak egyike: 2993 sípos, 3 manuálos, 36 regiszteres.

 
A templom belseje az új oltárképpel

Az orgonakarzattal átellenben áll a kb. 15 méter magas szószékoltár. Az új oltárkép elődjéhez hasonlóan a keresztre feszített Krisztust ábrázolja; hátterében halványan előtűnnek a mennyország fényei, lépcsői. Színvilágában a vöröses fények dominálnak, ami kevéssé harmonizál a templom puritán hangulatával. A szószékoltárt két oldalról 2-2 korinthoszi oszlop keretezi. Az oltárasztal fölötti, az utolsó vacsorát ábrázoló domborművet Dunaiszky Lőrinc készítette; rajta a tanítványok két körben ülnek. A belső körben ül Jézus hat apostollal, köztük Júdással, aki azonban elfordul az asztaltól — Péter fogadkozik, János álmos. A jóval részletesebb külső körben a legkülönbözőbb testhelyzetekben ül a további hat apostol. Az oltárkép fölött a szószék kosarát az apostolok kiküldését ábrázoló dombormű díszíti, oldalát pedig kalácsok, kereszt, fáklya és szőlőfürt. A hangvetőn alul látható galamb a Szentlélek szimbóluma; tetején pedig a kinyilatkoztatás közvetítői:

sorakoznak. A Bibliában az „Isten igéje” felirat olvasható; mellette pálmaág és babérlevél van (a pálma a vértanúságot, a babérlevél a megdicsőülést jelképezi). Az oltárépítmény tetején a Hitet, a Szeretetet és a Reményt szimbolizáló figurák jelennek meg. A Hit kezében táblát tart az alábbi felirattal: „Higgy Jézus Krisztusban”, a Remény kezében az áhítatosságot jelképező harsonát tart. A Hit és a Remény között, a főhelyen foglal helyet a Szeretet akinek feje fölött, a napot ábrázoló díszítmény közepén egy háromszög tűnik fel — ez az Urat jelképezi a feltűnő nap fényében. A háromszög héber feliratát Jáhvénak olvassuk.

Az oltár előtt keresztelő medence áll, amitől üvegfal választja el a lelkészi ülőfülkét.

HarangSzerkesztés

A templomnak egyetlen harangja sincs. A 3600 kg-os eredeti harangot az első világháborúban a kistemplom három kisebb harangjával együtt elpusztították. Ezen kívül más harangja nem volt a templomnak. Mivel azóta sem pótolták, a nagytemplom istentiszteleteire is a kistemplom harangjaival harangoznak. A harang újraöntése továbbra sincs tervben. Toronyórája pontosan jár, negyedóránként jelzi az időt, harang híján alumínium gongokkal.

Hitélet, rendezvényekSzerkesztés

A kiváló akusztikájú épületben rendszeresek a színvonalas komolyzenei koncertek.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vendégvaro.hu: Evangélikus nagytemplom, Békéscsaba. [2012. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
  2. Utazzitthon.hu: Evangélikus nagy- és kistemplom Békéscsaba

ForrásokSzerkesztés