Ezüstgerely díj
magyar díj a sport témakörében létrehozott képzőművészeti alkotások díjazására
Az Ezüstgerely díj a Magyar Testnevelési és Sport Tanács által 1962-ben létrehozott művészeti díj a sport témájában.[1] A díjat először 1963-ban adták át.
DíjazottakSzerkesztés
- 1963[2]
- Fotó: Bánhalmi János (Nagy pillanat)
- Képzőművészet: Erdei Sándor (Az év legkifejezőbb sportkarikatúrája)
- Irodalom: Kárpáti Károly (Az aranyérem két oldala)
- Film: Csőke József (Mai Herkulesek) és Borsodi Ervin (Repülőművészek)
- 1964[3]
- Fotó: Petrovits László (Ár ellen)
- Képzőművészet: Kékesi László és Gál Ferenc (Páros műkorcsolyázás, 3 Ft névértékű bélyeg)
- Irodalom: Fekete Pál (Orth és társai)
- Film: Csőke József (Sport és technika)
- 1965[4]
- Fotó: Petrovits László (Trialóg)
- Képzőművészet: Trybek Frigyes (Az ifjúsági vívó világbajnokság jelvénye)
- Irodalom: Nem adták ki.
- Film: Szőnyi János (Érmek és érmesek sorozat: Rejtő Ildikó)
- 1966[5]
- Fotó: Nem adták ki
- Képzőművészet: Kékesi László (Tornász)
- Irodalom: Kárpáti Rudolf (Karddal a világ körül)
- Film: Kolonits Ilona (Hetenként ötször)
- 1967[6]
- Fotó: Hemző Károly (Vízágyú)
- Képzőművészet: Szepes Béla
- Irodalom: Zsolt Róbert (Röplabda ABC)
- Film: Knoll István (A győzelem árnyékában)
- 1968[7]
- Fotó: Farkas József (Fortissimo)
- Képzőművészet: Gáll Gyula (Olimpiai gomblyukjelvény)
- Irodalom: Madarász István és Szórádi Zoltán (Támadójáték a kézilabdázásban)
- Film: Csőke József (Torna mesterei)
- 1969[8]
- Fotó: nem adták ki
- Képzőművészet: Scholz Erik (Labdarúgás olajfestmény)
- Irodalom: Kahlich Endre, Gy. Papp László és Subert Zoltán (Olimpiai játékok (1896-1968))
- Film: Tímár István (Mexikó 68)
- 1970[9]
- Fotó: Almási László (Fohász)
- Képzőművészet: Szabó Iván (éremsorozat)
- Irodalom: Galla Ferenc (Cselgáncs és önvédelem)
- Film: Knoll István (Öt nap)
- 1971[10]
- Fotó: Geleta Pál (Ketten a hálóban)
- Képzőművészet: nem adták ki
- Irodalom: nem adták ki
- Film: Fehéri Tamás (Andrea)
- 1972[11]
- Fotó: Petrovits László
- Képzőművészet: nem adták ki
- Irodalom: Szabó László (A vívás oktatása)
- Film: Máhrer Emil (Hasonlatok)
- 1973[12]
- Fotó: Farkas József (Tittel drámája)
- Képzőművészet: Fóth Ernő (Súlyemelő olajfestmény)
- Irodalom: Koltai Jenő és dr. Nádori László (Sportképességek fejlesztése)
- Film: Csőke József (Ötkarikás rapszódia)
- 1974[13]
- Fotó: Kovács Gyula (Göteborgi vívó vb fotósorozat)
- Képzőművészet: Pató Róza (Sportlovas bronzszobor)
- Irodalom: Takács László és munkaközössége (Sport a családban)
- Film: nem adták ki
- 1976[14]
- Fotó: Szlukovényi Tamás (A súlylökő)
- Képzőművészet: Sugár Gyula (Olimpia, festmény)
- Iparművészet: Zirradics Ilona (5 serleg)
- Irodalom: Antal Zoltán (Világ- és Európa-bajnokságok)
- Film: Knoll István (Szombaton öttől hétig)
- 1978[15]
- Fotó: Farkas József (Kodes veresége Taróczytól fotó sorozat)
- Képzőművészet: Kirchmayer Károly (Cselgáncs, bronzszobor)
- Iparművészet: Bódás Tamás (Evezős díj)
- Irodalom: Frenkl Róbert (Sportélettan)
- Film: Csőke József (Mozgás, gyerekek!)
- 1980[16]
- Fotó: Kovács József (Motocross)
- Képzőművészet: Végh András (Autóverseny, festmény)
- Iparművészet: Szentágotai Dezső (5 fémserleg)
- Irodalom: Takács Ferenc (Ép testben)
- Film: Vitray Tamás (Sárosi)
- 1982[17]
- Fotó: Habik Csaba (Egyensúlytalanság)
- Képzőművészet: Kovács Tamás Vilmos és Kéri László
- Iparművészet: Balatoni Klára
- Irodalom: Ormai László (Korszerű asztaliteniszezés)
- Film: nem adták ki
- Rádióműsor: Feledy Péter és László György (Harmadik félidő)
- 1984[18]
- Fotó: nem adták ki
- Képzőművészet: Veress László Sándor (A bedobás, olajfestmény) és Riger Tibor (Győzelem, bronzszobor)
- Iparművészet: Oláh Tamás (Forma-I, gobelin)
- Irodalom: Földesiné Szabó Gyöngyi (Magyar olimpikonok önmagukról és a sportról)
- Film: nem adták ki
- Rádióműsor: Kőszegi Gábor és László György (Mit szól hozzá, kedves Gábor?)
- 1986[19]
- Fotó: Wéber Lajos (Kupaviadal)
- Képzőművészet: Rátkai György (Olimpia szellemében)
- Iparművészet: Bódás Tamás (Súlyemelődíj)
- Irodalom: Kő András (Kardélen, kardhegyen)
- Film: Gyulai István, Kovácsi László és Máhrer Emil: (Változatok (a sakkozásra))
- Rádióműsor: Molnár Dániel, Török László és László György (Szép volt fiúk)
- 1988[20]
- Fotó: Németh Ferenc (Jégvarázs)
- Képzőművészet: Mihály Gábor (Szalaggyakorlat, bronzszobor)
- Iparművészet: nem adták ki
- Irodalom: Mezey György (Élvonalbeli labdarúgók felkészítése)
- Film: Kovácsi László, Szegő András és Tóth Erika (Milyen ember a sportoló?)
- Rádióműsor: Török László (a 400 méteres vegyesúszás Eb-döntőjének közvetítése)
- 1990[21]
- Fotó: Németh Ferenc (Dráma a súlyemelőversenyen)
- Képzőművészet: Kiss György (Vitorlások, bronzérem)
- Iparművészet: Zsoffay Róbert (A fedett pályás atlétikai vb arculata)
- Irodalom: Földeák Árpád (Magyar sakktörténet) és Gyárfás Tamás (Sport 89 és Olimpia 1988)
- Rádióműsor: Földy Attila (Ahol mindig van friss virág)
- 1994[22]
- Fotó: Zádor Péter (Út az eksztázishoz)
- Irodalom: Takács Ferenc (A sport krónikája)
- Film: Tóth Ákos (Aquarázs), Dobor Dezső (A világ nagy futballklubjai, Olimpiai arcképcsarnok)
- Rádióműsor: Novotny Zoltán, Török László, Molnár Dániel, Földy Attila (Az 1992-es Formula–1 magyar nagydíj közvetítése)
- 1996[23]
- Fotó: Harsányi Péter
- Képzőművészet: Szórádi Zsigmond és Pataki Tibor
- Alkalmazott művészet: Virág Tímea és Kovács Helga
- Irodalom: Spiró György (Valahol megvan) és Pünkösti Árpád (Felhőnyitogató)
- 1998[24]
- Fotó: ifj. Baranyai Antal
- Sportpublicisztika: Szenczi Tóth Károly
- 2003[25]
- Fotó: Gárdi Balázs (tornász vb sorozat, Kokó-sorozat)
- Képzőművészet: Seregi József (Női nehézsúly) és Vojnich Erzsébet (Tornaterem)
- Alkalmazott művészet: Szilágyi G. Csaba (DASH-kerekesszék kosárlabdához)
- Irodalom: Magyarok az olimpiai játékokon 1896-2000
- Film: Sztancsik Tamás (Kemény-legények)
- 2006[26]
- Fotó: Antalfay László (Murphy háborúja)
- Képzőművészet: König Róbert (három grafika)
- Irodalom: nem adták ki
- 2011[27]
- Fotó: Szabó Miklós (Labdanyomorítók)
- Képzőművészet: Babos László (Paraolimpia)
- Irodalom: Kő András (Melbourne 1956, A kalapácsvető aratása, Tábori és a többiek, A Grosics )
- Film: Heisz Krisztián
- 2013[28]
- Fotó: Dvornik Gábor
- Képzőművészet: Tóth Kristóf és Varga Benedek
- Alkalmazott művészet: Csepregi Szabolcs és Erdélyi Tamás
- Irodalom: Hegyi Iván, Dénes Tamás és Lakat T. Károly (Királyok, hercegek, grófok és Válogatott gyűjtemény)
- 2016[29]
- Fotó: Illyés Tibor
- Képzőművészet: Oláh Katalin
- Alkalmazott művészet: Fenyvesi Márta
- Irodalom: Kilyéni András
- 2018[30]
- Fotó: Illyés Tibor
- Képzőművészet: nem adták ki
- Alkalmazott művészet: Földes Zoltán (Állítható fekvenyomópad)
- Irodalom: Takács Ferenc (Irodalom és testkultúra)
- Film: Simonyi Balázs (Halálvölgy - portréfilm Lubics Szilvia ultrafutóról)
- 2020[31]
- Sportfotó: Illyés Tibor
- Képzőművészet: Ambrus Éva (Küzedelem c. festménysorozat)
- Alkalmazott művészet: Dluhopolszky László (Karikatúra sorozat)
- Sportirodalom: Dénes Tamás (A magyar sportújságírás története)
- Film-videó: nem adták ki
- 2022[32]
- Sportfotó: Szalmás Péter (Karatréning)
- Képzőművészet: Szepessy Béla (Circus Maximus 2020)
- Alkalmazott művészet: nem adták ki
- Sportirodalom: Dávid Sándor, Dobor Dezső (Keleti 100 – „Mert szeretek élni…”)
- Film-videó: Muhi András Pires (Egy mindenkiért)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Program, értékelések, pályázat - az MTST sajtótájékoztatóján. Népsport, XVIII. évf. 235. sz. (1962. nov. 29.) 3. o.
- ↑ Kiosztották az „Ezüstgerely” örökös vándordíj pályázati díjait. Népsport, XIX. évf. 88. sz. (1963. máj. 5.) 1. o.
- ↑ Az „Ezüstgerely" örökös vándordíj pályázat eredményei. Népsport, XX. évf. 57. sz. (1964. márc. 22.) 6. o.
- ↑ Kiosztották az „Ezüstgerely” pályázat díjait. Magyar Nemzet, XXI. évf. 72. sz. (1965. márc. 26.) 6. o.
- ↑ Kiosztották az „Ezüstgerely” pályázati díjait. Népszava, XCIV. évf. 118. sz. (1966. máj. 20.) 6. o.
- ↑ Kiosztották az Ezüstgerely-díjakat. Magyar Nemzet, XXIII. évf. 69. sz. (1967. márc. 22.) 7. o.
- ↑ Az Ezüstgerely-pályázat nyertesei. Népsport, XXIV. évf. 71. sz. (1968. ápr. 11.) 3. o.
- ↑ Az Ezüstgerely-pályázat nyertesei. Népsport, XXV. évf. 101. sz. (1969. máj. 9.) 1. o.
- ↑ Az „Ezüstgerely” művészeti díj ünnepélyes kiosztása. Népsport, XXVI. évf. 54. sz. (1970. márc. 5.) 1. o.
- ↑ Átadták az Ezüstgerely művészeti díjakat. Népsport, XXVII. évf. 56. sz. (1971. márc. 7.) 1. o.
- ↑ Átadták az Ezüstgerely művészeti díjakat. Népsport, XXVIII. évf. 70. sz. (1972. márc. 23.) 5. o.
- ↑ Filmfesztivál - Ezüstgerellyel. Népsport, XXIX. évf. 114. sz. (1973. máj. 17.) 5. o.
- ↑ Átadták az Ezüstgerely művészeti díjakat. Népsport, XXX. évf. 76. sz. (1973. márc. 31.) 1., 7. o.
- ↑ Kiosztották az Ezüstgerely 75 művészeti pályázat díjait. Népsport, XXXII. évf. 96. sz. (1976. ápr. 22.) 1., 7. o.
- ↑ Kiosztották az Ezüstgerely-díjakat. Népsport, XXXIV. évf. 107. sz. (1978. máj. 6.) 2. o.
- ↑ Átadták az Ezüstgerely-pályázat díjait. Népsport, XXXVI. évf. 102. sz. (1980. ápr. 30.) 1., 7. o.
- ↑ Célba talált a gerely. Népsport, XXXVIII. évf. 102. sz. (1982. máj. 1.) 2. o.
- ↑ Ezüstgerely. Népsport, XL. évf. 134. sz. (1984. jún. 7.) 2. o.
- ↑ Ismét sok volt az arra érdemes. Népsport, XLII. évf. 101. sz. (1986. ápr. 30.) 6. o.
- ↑ Kiosztották az ezüstgerely pályázat díjait. Népsport, XLIV. évf. 120. sz. (1988. máj. 21.) 5. o.
- ↑ Ezüstgerely 90. Nemzeti Sport, I. évf. 251. sz. (1990. nov. 23.) 2. o.
- ↑ Átadták az Ezüstgerely-díjakat. Nemzeti Sport, V. évf. 78. sz. (1994. márc. 22.) 19. o.
- ↑ Átadták az Ezüstgerely-díjakat. Új Magyarország, VI. évf. 277. sz. (1996. nov. 27.) 19. o.
- ↑ Díjátadás és kiállítás. Nemzeti Sport, IX. évf. 312. sz. (1998. nov. 14.) 10. o.
- ↑ Ezüstgerely díjazottak. Nemzeti Sport, XIV. évf. 301. sz. (2003. nov. 5.) 14. o.
- ↑ Díjazták a Pengevilágot. Magyar Nemzet, LXIX. évf. 124. sz. (2006. máj. 8.) 20. o.
- ↑ Szalmás Péter Ezüstgerely-díjas. Népszava, CXXXVIII. évf. 268. sz. (2011. nov. 16.) 14. o.
- ↑ Első hármas. Népszabadság, LXXI. évf. 266. sz. (2013. nov. 15.) 19. o.
- ↑ Szépségdíjat adott a MOB kollégánknak. Magyar Nemzet, LXXIX. évf. 65. sz. (2016. márc. 18.) 20. o.
- ↑ Öt kategóriában közel 600 pályamű a 2018-as Ezüstgerely-pályázat mérlege. olimpia.hu (2018. márc. 13.)
- ↑ Az Ezüstgerely 2020 - pályázat díjazottjait ünnepelték a SportAgórában. olimpia.hu (2020. júl. 16.) (Hozzáférés: 2020. júl. 16.)
- ↑ Átadták az ezüstgerely-díjakat. webradio.hu (2022. máj. 18.) (Hozzáférés: 2022. máj. 19.)
ForrásokSzerkesztés
Ezüstgerely (1962–1981. In Antal Zoltán – Sass Tibor: A magyar sport kézikönyve. 3. Budapest: (kiadó nélkül). 1984. 871–884. o.