Fábián József (református lelkész)

(1762–1825) református lelkész

Fábián József (Alsóörs, 1762. február 19.Tótvázsony, 1825. január 29.) református lelkész, veszprémi esperes, a természettudomány népszerűsítője.

Fábián József
Született1762. február 19.
Alsóörs
Elhunyt1825. január 29. (62 évesen)
Tótvázsony
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész,
esperes
SablonWikidataSegítség

Nemesi családból származott. 1779. április 23-ától teológiát hallgatott a Debreceni Református Kollégiumban. Tanulmányai elvégzése után algimnáziumi tanító, majd 1789. szeptember 19-étől főiskolai segédtanár lett. Megtakarított pénzével 1791-ben külföldre ment további ismereteket szerezni, két évet tanult a genfi és a berni egyetemeken. 1793-ban hazatért, egy rövid ideig a nagyszokolyi egyházközösségben hivatali munkákat végzett, később a vörösberényi, majd a tótvázsonyi gyülekezet lelkésze volt. A veszprémi református egyházmegye 1800-ban tanácsbírójául, 1805-ben espereséül választotta.

Lelkészként gondoskodott a gyülekezet építéséről, az egyházi épületek karbantartásáról. Az iskolák számára tankönyvet állított össze. Érdekelte a természettudomány; a vörösberényi lelkészi lakban tudományos szertárat rendezett be különböző fizikai és kémiai eszközökkel, laterna magicával, Cartesius-búvárral, és egy villamos géppel. Ez utóbbi Magyarországon ritkaságnak számított akkoriban. Lelkes ismeretterjesztő volt; minden alkalmat megragadott, hogy népszerűsítse a tudományt és az egészséges életmódot; tudományos könyveket írt, olvasókört szervezett, szorgalmazta a védőoltásokat.

Szerkesztette és kiadta a Prédikátori Tárházat, az első magyar nyelvű protestáns folyóiratot (Veszprém, Vác, 1805–1808) és ennek folytatását, a Lelki Pásztori Tárházat (Pest, 1818.) II. kötet.