Fábri Károly Lajos
Fábri Károly Lajos, 1900-ig Frenkl[3] (Budapest, Erzsébetváros, 1899. november 18.[4] – Delhi, 1968. július 7.) orientalista, régész, művészettörténész, bátyja Fábri Rezső festőművész, grafikus, egyetemi tanár.
| Fábri Károly Lajos | |
| Született | Frenkl Károly Lajos 1899. november 18.[1][2] Budapest VII. kerülete |
| Elhunyt | 1968. július 7. (68 évesen)[1] Delhi |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (–1927) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Fábri (Frenkl) Henrik Lipót (1865–1933) kávékereskedő, szállodatulajdonos és Fischer Ilona (1872–1959) gyermekeként született középosztálybeli zsidó családban.[5] Az első világháború ideje alatt behívták a hadseregbe. A háború alatt családja elvesztette vagyonát. Tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen végezte, ahol filozófia–pszichológia–német szakon szerzett diplomát, majd 1927-ben filozófiából, pszichológiából és filológiából doktorált. Részt vett Hopp Ferenc gazdag keleti gyűjteményének rendezésében, s ekkoriban kezdett a keleti művészet és irodalom iránt érdeklődni. 1927 és 1932 között a leideni Institut Kern tanársegédje[6] és az Annual Bibliography of Indian Archaeology munkatársa volt. Ez idő alatt többször járt Párizsban is, ahol az Institut Civilisation Indienne-ban folytatott tanulmányokat Sylvain Lévi vezetésével. 1932-ben Stein Aurél meghívta, hogy vegyen részt a perzsiai expedíciójában, illetve felkérték, hogy rendezze a British Museumban az expedíción gyűjtött anyagokat. 1932 és 1937 között tagja volt Stein Aurél perzsiai expedíciójának. A perzsiai ásatások után Rabindranáth Tagore meghívására a Santiniketani Egyetemen tanított művészettörténetet. Később Kalkuttába, majd a lahori Pandzsábi Egyetemre került. 1936–1937-ben átszervezte a Lahori Központi Múzeumot. A második világháború félbeszakította kutatómunkáját és mint brit állampolgár vonult be. A háború után visszatért Lahorba, ahol a múzeum vezetője lett. 1947-ben megházasodott, az indiai származású Ratna Mathurt vette nőül. Ezt követően Delhiben telepedett le. A Delhi Nemzeti Múzeum előadója lett, s emellett kritikákat írt a főváros kulturális életének eseményeiről a The Statesman számára. 1950 és 1959 között a Delhi Politechnic művészettörténeti előadója volt. Élete hátralévő részében sokat utazott, s utazásai során anyagokat gyűjtött tanulmányaihoz és írásaihoz. Számos könyve és tanulmánya jelent meg angol és francia nyelven. Az 1960-as években Magyarországon is járt és előadást tartott többek között a budapesti Fészek Művészklubban, a Hopp Ferenc Múzeumban és az Írók Klubjában.
Művei (válogatás) szerkesztés
- Az értelemvizsgálat módszerei (Pécs, 1927)
- WiIliam James. Egy filozófus arcképe (Pécs, 1928)
- Indian flamingo: a novel of modern India (London 1947)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b https://whowaswho-indology.info/1871/
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 723. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 9. oldal 10. sor
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3863/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 334/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ „Pécsi nyelvész meghívása a leideni egyetemre”, Magyarság, 1927. október 16. (Hozzáférés ideje: 2021. június 17.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Fabri, Charles Louis. https://www.dutchstudies-satsea.nl. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- Fábri Károly (1899–1968). https://www.tkbe.hu/. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3