A fánk édes sütemény, amely általában kelt tésztából készül, és rendszerint porcukorral, lekvárral kiegészítve kerül fogyasztásra.[1] Magyarországon a 19. század tájékán terjedt el a manapság igen népszerű finomság; az étel eredetéről számos teória létezik; a közismert legenda szerint Marie Antoinette francia királynéhez köthető az elterjedése, mások szerint pedig Bécsből származik.[2] Kedvelt változatai a képviselőfánk, a forgácsfánk, a farsangi fánk, a csőregefánk, illetve a szalagos fánk. Magyarországon a fánk fogyasztása a farsanghoz kötődik: a farsangi fánk népszerű böjt előtti csemege, ekkor a keresztény hagyományok szerint érdemes minél több fánkot enni a falánk élvezetek megvonása előtt. A népi hiedelmek szerint a fánk a párkeresés egyik szimbóluma: a lányok egy-egy fánk ajándékba adásával jelezték a fiúknak szimpátiájukat.

Fánk
Fánk.jpg
Nemzet, ország Magyarország
A Wikimédia Commons tartalmaz Fánk témájú médiaállományokat.

A szalagos fánk elnevezéseSzerkesztés

A farsangi "szalagos fánk" elnevezés a fánk oldalán húzódó, világosabb sávnak köszönhető, amit akkor kap a fánk, amikor az olajban sütik, ugyanis azon a szakaszon kevesebb forróság éri az ételt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. FÁNK szó jelentése. fank.szojelentese.com. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  2. Megosztom, A. mulatságok étele 2018 01 25 15:30: A fánk legendája: honnan származik a farsangi sütink? (magyar nyelven). FEOL. (Hozzáférés: 2019. október 5.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés