A félacetálok (hemiacetálok) vagy félketálok (hemiketálok) alkoholoknak aldehidre vagy ketonra történő addíciójával keletkező vegyületek. Az elnevezés arra utal (a görög hemi szó jelentése fél), hogy csak egy alkoholmolekula addícionál a karbonilcsoportra, ellentétben az acetálokkal vagy ketálokkal, melyekben egy további alkoxicsoport is található.[1]

A félacetálok szerkezeti képlete
A félketálok szerkezeti képlete

Szerkezetük és keletkezésük

szerkesztés
 
Fent: egy félacetál, az 1-etoxibután-1-ol. Alul: egy acetál, az 1,1-dietoxibután

A félacetálok általános képlete R1R2C(OH)OR,[2] ahol R1 vagy R2 többnyire hidrogén, míg (az O-hez kapcsolódó) R hidrogéntől különböző csoport. Míg a félacetál IUPAC meghatározása szerint R1 vagy R2 hidrogén is lehet, a félketálokban az R-csoportok egyike sem lehet hidrogén. A félketálok olyan félacetáloknak tekinthetők, amelyekben egyik R-csoport sem H, így a félacetálok egyik alosztályát alkotják.[3]

 
Félacetálok keletkezése

 
Félketálok keletkezése

Gyűrűs félacetálok, félketálok

szerkesztés
 
Ribopiranóz
 
Fruktopiranóz
Balra: gyűrűs félacetál, a ribóz laktolja
Jobbra: gyűrűs félketál, a fruktóz laktolja

A félacetálok és félketálok általában instabil vegyületek. Bizonyos esetekben azonban könnyen képződnek stabil – különösen 5 vagy 6 tagú – gyűrűs félacetálok és félketálok, ezeket laktoloknak nevezzük.[4] Ilyenkor az ugyanazon molekulában található OH- és karbonilcsoport reagál egymással. A glükóz és számos egyéb aldóz gyűrűs félacetál formát vesz fel, míg a fruktóz és a hasonló ketózok gyűrűs félketál formájúak.

Előállításuk

szerkesztés

Félacetálokat számos módon lehet szintetizálni:

Reakcióik

szerkesztés

A félacetálokat és félketálokat úgy is lehet tekinteni, mint az alkoholok és aldehidek vagy ketonok közötti reakció köztitermékei, melynek végterméke acetál vagy ketál:

−C=O + 2 ROH ⇌ −C(OH)(OR) + ROH ⇌ −C(OR)2 + H2O

Egy félacetál alkohollal savas körülmények között acetált képezhet, ugyanakkor disszociációval aldehid és alkohol keletkezhet belőle.

félacetál + alkohol (felesleg) + sav (katalizátor) ↔ acetál + víz

Az aldehidek vizes oldatban kémiai egyensúlyban vannak a kis koncentrációjú hidrát (R-CH(OH)2) formájukkal. Hasonlóképpen, feleslegben lévő alkoholban az aldehid, a félacetál és az acetál együttesen fordul elő az oldatban.

Az alkohol hidroxilcsoportjának a C=O kötés szénatomján történő nukleofil támadása félacetált eredményez. Az acetálok savkatalizált szubsztitúciós reakciók termékei. Sav hatására a hidroxilcsoport jobb távozó csoporttá válik, és lehetővé teszi az alkoxilcsoporttal (−OR) történő helyettesítését. A félacetálok acetállá történő átalakulása SN1 reakció.

A ketonok félketálokat és ketálokat képeznek, de ez a reakció nehezebben megy végbe, mint az aldehidek esetében. A ketálok és félketálok kitermelésének növeléséhez – a Le Chatelier-elvvel összhangban – a reakció során képződő vizet el kell távolítani.

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Fox, Marye Anne. Organic Chemistry (angol nyelven). Jones & Bartlett Learning, 590. o. (2004. szeptember 11.) 
  2. hemiacetals, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry 
  3. hemiketals, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry 
  4. IUPAC Gold Book lactols

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hemiacetal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.