Wikipédia

Fényes Adolf

(1867–1945) magyar festőművész

Fényes Adolf, születési nevén Fischmann Adolf (Kecskemét, 1867. április 29. – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.

Fényes Adolf
Született Fischmann Adolf
1867. április 29.[1][2][3][4][5]
Kecskemét
Elhunyt 1945. március 15. (77 évesen)[1][2][3][6][4]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festőművész
Iskolái Julian Akadémia
Sírhelye Salgótarjáni utcai zsidó temető
Fényes Adolf aláírása
Fényes Adolf aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fényes Adolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Fényes Adolf emléktáblája
a róla elnevezett utcában, Budapest,
III. kerület, Fényes Adolf utca 10.

Élete Szerkesztés

Apja Fischmann Simon kecskeméti rabbi,[7] anyja Wahrmann Regina, Israel Wahrmann-nak, a Pesti Izraelita Hitközség első rabbijának unokája. Nagybátyja Wahrmann Mór nagykereskedő, az első magyar zsidó országgyűlési képviselő.[8] Apja halála (1879) után Budapestre költözött, 1886-ban vette fel a Fényes nevet. Egy testvére volt: József.[9]

Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult. 1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Mestere itt William-Adolphe Bouguereau volt. Párizsból visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 1894–1898 között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. A szolnoki művésztelep alapító tagja. 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott. A Tanácsköztársaság idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. 1936 után egyre kevesebbet festett, beteg lett.

1944-ben Horthy Miklóstól kormányzói mentességben részesült (mint Telcs Ede és néhány más művész is). A nyilas uralom idején a budapesti gettóba került, ott élte túl Pest ostromát. Két hónappal a gettó felszabadulása után a Nagymező utcai műteremlakásban agyvérzést kapott, a kórházban már nem tudták megmenteni.[10] Más forrás szerint „a gettóban halt éhen, ahonnan a 80 éves agglegénynek már nem volt ereje hazajönni.”[11]

A Salgótarjáni úti temetőben nyugszik.[12]

Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten (III. kerületben) utcát neveztek el róla.

Munkássága Szerkesztés

1898-ban kezdett neki a Szegény ember élete című festményciklusnak. Az ebből a korszakából származó képei a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után új utakat keresett és a plein air irányzat felé fordult. Festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezte. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, romantikus festészet jellemző.

Főbb művei Szerkesztés

 Lásd még: Fényes Adolf műveinek listája
 
Behavazott város
  • Pletyka – 1895
  • Civódás – 1897
  • Szegény ember élete – 1889
  • Család – 1900
  • Öregember – 1901
  • Háromkirályok – 1927

Kiállítások Szerkesztés

Társasági tagság Szerkesztés

Díjak Szerkesztés

  • 1895 – Pletyka című képe a Képzőművészeti Társaság díjazottja
  • 1900 – A Család című képe párizsi kiállítás kitüntetettje
  • 1924 – Állami nagy aranyérem
  • 1927 – Háromkirályok című képe, Varsói képzőművészeti társulat, Diplőme d'Honneur első hely
  • 1929 – Barcelonai világkiállításon Gran Premió díj

Irodalom Szerkesztés

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Fényes, Adolf, Adolf Fényes
  4. ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  7. ↑ Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. sulinet.hu, 2006. (Hozzáférés: 2012. május 3.)
  8. ↑ S. Nagy Katalin. Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938–1945.. Budapest: Glória Kiadó, 252. o. (2006). ISBN 963-9283-99-1 
  9. ↑ Magyar zsidó szemle 24.évf. 2. sz (1907). epa.oszk.hu, 2010. (Hozzáférés: 2012. május 3.) A Whrman-családról: a 349-ik oldalon
  10. ↑ S. Nagy Katalin, i. m., 258. o.
  11. ↑ Szegő György: A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma. Budapesti Negyed, 2001. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
  12. ↑ A Kerepesi úti temető százötven éve. bfl.archivportal.hu, 2012. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 3.)

Források Szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fényes_Adolf&oldid=25997784”