Fényi Gyula (eredetileg Fink István; Sopron, 1845. január 8.Kalocsa, 1927. december 21.) jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.

Fényi Gyula
Emléktáblája szülőházán
Emléktáblája szülőházán
Született 1845. január 8.
Sopron
Elhunyt 1927. december 21. (82 évesen)
Kalocsa
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szerzetes, pedagógus, csillagász
Iskolái Innsbrucki Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Fényi Gyula témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Fényi Gyula Fink István néven született, a család több tagja ma is ezt a nevet használja – nevét belügyminisztériumi engedéllyel magyarosította Fényire, a Gyulát (mint Julius) a jezsuita rendbe való belépésekor vette fel.

A bencés rend soproni gimnáziumának diákja volt. Matematika és fizika iránti természettudományos érdeklődése már korán megmutatkozott. 1864-ben jelentkezett a jezsuita rendbe. Nagyszombatban filozófiát, klasszika-filológiát, matematikát és fizikát tanult, 1871 és 1874 között a jezsuita rend kalocsai gimnáziumában tanított fizikát. 1874-től 1878-ig Innsbruckban teológiai tanulmányokat folytatott. 1877-ben szentelték pappá.

1878 és 1882 között a neves német jezsuita csillagász, Karl Braun[1] tanítványaként, majd asszisztenseként a kalocsai érseki főgimnázium tetején létesített Haynald obszervatóriumban dolgozott. Ezután 1885-ig Pozsonyban tanárkodott és átvette a kalocsai Haynald obszervatórium igazgatását, a feladatot egészen nyugdíjba vonulásáig, 1913-ig látta el. Elsősorban a Nap, és ezen belül a protuberanciák megfigyelésével foglalkozott, e téren nemzetközi hírnevet is szerzett. Megfigyeléseit többnyire a Haynald obszervatórium publikációiban, és számos szakfolyóiratban adta ki.

1916-tól – több más, külföldi tudós társaság mellett, mint például az Instituto Solare International vagy az Astronomische Gesellschaft – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

1927. december 21-én, pár nappal 83. születésnapja előtt hunyt el Kalocsán.

Nevét egy kráter őrzi a Holdon, továbbá a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium és az ez előtti tér. 2010-ben a Nemzetközi Csillagászati Unió róla nevezte el a 115254 Fényi kisbolygót. Soproni szülőházán emléktábla áll, Kalocsán pedig mellszobra van. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban egy csillagda is működik az emlékére, valamint az iskola portáján látható a legendás Merz-féle 190/2220-as refraktor, amellyel még Kalocsán dolgozott Fényi Gyula.[2]

MűveiSzerkesztés

  • A Nap protuberancziái 1886-ban; Holmeyer Ny., Kalocsa, 1888 (A Haynald-Observatorium közleményei 1886)
  • A kalocsai Haynald observatoriumon észlelt protuberancziák 1887-ben; Pfeifer, Kalocsa, 1892 (Haynald-observatorium közleményei)
  • A Haynald-Obszervatórium. Alapítása, leírása, tevékenysége; Athenaeum Ny., Bp., 1896
  • A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata; Szent István Társulat, Bp., 1900 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből)
  • Gewitter-Registrator construirt von Johann Schreiber; Sternwarte, Kalocsa, 1901

Külső hivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Mojzes Imre: A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/2.: 8.3. Az Obszervatórium fénykora - Fényi Gyula munkássága. csillagaszat.hu. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület (2004. ápr. 22.) (Hozzáférés: 2014. feb. 22.) arch
  • Bíró Bertalan: A nap-kutató Fényi Gyula; Pray Rendtörténetíró Munkaközösség, Bp., 1942 (Publicationes ad historiam S. J. in Hungaria illustrandam. Lucubrationes)
  • Bartha Lajos: Fényi Gyula emlékezete, 1845–1927 / In memoriam Gyula Fényi, 1845–1927; Magyar Csillagászati Egyesület, Bp., 1995 (A Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Szakcsoportja közleményei)
  • Székely László: A Nap magyar kutatója. Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány; MTA Filozófiai Intézete, Bp., 1999

JegyzetekSzerkesztés

  1. Braun Karl. Jezsuita névtár
  2. Bemutatkozás - Fényi Gyula Csillagda. [2016. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 22.)