Fórum a Demokráciáért
A Fórum a Demokráciáért (hollandul: Forum voor Democratie, röviden: FvD) egy jobboldali konzervatív, euroszkeptikus,[1] nacionalista, populista[2] politikai párt Hollandiában. Számos médium szélsőjobboldalinak tartja a pártot.[3] 2016-ban egyesületként alapította Thierry Baudet, aki jelenleg is a párt elnöke. A tömörülés először a 2017-es általános választáson indult, amin két mandátumot nyert a 150 fős Képviselőházban. A 2019-es tartományi választásokon viszont az első helyre került, 86 helyet szerezve a lehetséges 570-ből.[4]
Fórum a Demokráciáért Forum voor Democratie | |
Adatok | |
Elnök | Thierry Baudet |
Frakcióvezető a Képviselőházban | Thierry Baudet |
Frakcióvezető a Szenátusban | Johan Dessing |
Alapítva | 2016. szeptember 22. (pártként) |
Székház | Herengracht 74, Amszterdam |
Ifjúsági tagozat | Jongerenorganisatie Forum voor Democratie (JFvD) |
Tagok száma | 30,674 |
Ideológia | Holland nacionalizmus nemzeti liberalizmus euroszkepticizmus jobboldali populizmus nemzeti konzervativizmus bevándorlásellenesség oroszpártiság |
Politikai elhelyezkedés | Jobboldal és szélsőjobboldal között |
Parlamenti jelenlét | Képviselőház: 3 / 150 Szenátus: 2 / 75 Királyi Megbízottak: 0 / 12 Tartományi képviselők: 15 / 570 |
Hivatalos színei | bordóvörös |
Hollandia politikai élete | |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fórum a Demokráciáért Forum voor Democratie témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA Fórum a Demokráciáért egyesület 2016-ban alakult meg, az év április 4-én tartott Európai Unió–Ukrajna társulási népszavazás előtt kampányolni kezdett, a "nem" szavazatot támogatva. A kampány sikeres volt, hiszen az érvényes szavazatok 61%-a elutasította a megállapodást.[5] 2016. szeptember 22-én politikai párttá alakult, és bejelentette szándékát a 2017-es általános választásokon való részvételre. Az FvD a voksoláson sereghajtóként végzett, a szavazatok 1,8% -ával 2 mandátumot nyert a Képviselőházban. Az FvD parlamenti jelölteinek nem volt korábban aktív tapasztalata a politikában.
2018 februárjában belső problémák miatt számos tag távozott a pártból, mert úgy érezték, hogy a pártból eleve hiányzik a demokrácia.[6] A 2018-as önkormányzati választásokon az FvD 3 helyet nyert az amszterdami városi tanácsban.
A párt népszerűsége ezután mérsékelten emelkedni kezdett. 2019. március 18-án, nem sokkal a helyi tartományi választások előtt terrortámadás történt Utrechtben, melyben három fő vesztette életét.[7][8] A bevándorlásellenes retorikát folytató párt népszerűsége ennek köszönhetően nyomban felugrott, és március 20-án az FvD 86 mandátumot szerzett a 12 tartományi parlament összesen 570 helyéből.[4] A párt Dél-Holland, Észak-Holland és Flevoland tartományokban érte el a legjobb eredményt.
Az FvD népszerűsége ezután némileg visszaesett, a kormányzó Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) ismét a legerősebb lett.
2020. november 23-án bejelentették, hogy nem Thierry Baudet lesz a párt listavezetője a 2021-es választáson, és a párt éléről is távozik a választás után.[9][10][11] Ennek oka, hogy a párt ifjúsági tagozatában antiszemita vádak merültek fel a tagozat elnöke és más résztvevők ellen, melyek megosztottságot generáltak a párton belül.[12][13]
Ideológia
szerkesztésAz FvD nemzeti konzervatív párt, emellett támogatja a gazdasági liberalizmust.[14] A párt támogatja az öröklési adó eltörlését, valamint az adócsoportok radikális egyszerűsítését.[15] Az alap- és középfokú oktatás drasztikus változásainak támogatója, a tanárok teljesítményértékelésére összpontosítva.[16] Bővíteni akarják a fegyveres erőket, kibővítenék a holland hadsereget és visszatérnek a védelmi költségvetés csökkentésére.[17]
A párt ellenzi az Európai Uniót, és népszavazást kezdeményezne a holland EU-kilépésről (Nexit).[1][18] A bevándorlás terén nacionalista nézőpontot képvisel: ellenzik a multikulturalizmust, az ellenőrizetlen bevándorlást (akárcsak a PVV és a VVD), és támogatják a határellenőrzés visszaállítását.[19] Geert Wilders szintén szélsőjobboldali Szabadságpártjától (PVV) annyiban különbözik, hogy míg utóbbi teljesen elutasítja az iszlám vallást, az FvD nem.
A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió idején a párt deklaráltan kiállt Oroszország és Vlagyimir Putyin álláspontja, illetve a háború jogszerűsége mellett.[20]
Kritika
szerkesztésA pártot megalakulása óta sokan kritizálják szélsőséges nézetei miatt, főleg, hogy a vezető, Thierry Baudet több, nyíltan rasszista aktivistát is támogat.[21][22] Negatív véleményt fogalmazott meg róla a Szocialista Párt (SP), valamint Mark Rutte is: a miniszterelnök a De Telegraaf hasábjain bírálta Baudet Európai Unióval kapcsolatos nézeteit, és beszélt az euroszkepticizmus veszélyeiről. Rutte véleménye szerint Baudet veszélyes lehet a holland jogállamiságra, negatív példaként említette Magyarországot és a Brexitet.[23] Az FvD tagadja a klímaváltozást is.[24]
2020 áprilisában felmerült a gyanú, hogy a pártot orosz üzletemberek pénzelhetik, bár Baudet ezt tagadta.[25]
Pártszakadás
szerkesztés2020-ban, a Covid19-pandémia idején az FvD számos olyan aktivistát támogatott, akik tagadták a járvány súlyosságát, illetve különböző összeesküvés-elméleteket terjesztettek. 2020 decemberében pedig kiszivárogtak a párt ifjúsági tagozatának WhatsApp-beszélgetései, ahol többen rasszista, antiszemita, holokauszttagadó, Adolf Hitlert éltető és vírustagadó megnyilvánulásokat tettek.[26][27][28] Emiatt a párt sokat veszített korábbi magas népszerűségéből.[29]
A kialakuló botrány miatt Baudet pártelnök lemondott,[30] valamint pártszakadás történt: 33 tartományi képviselő, 10 szenátusi képviselő, valamint az összes EP-képviselő kilépett az FvD-ből, és létrehoztak egy mérsékeltebb jobboldali pártot, a JA21-et.[31] Thierry Baudet-et azonban később újraválasztották pártelnöknek.[32]
Magyar vonatkozások
szerkesztésThierry Baudet nagy támogatója Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, több alkalommal is elismerően nyilatkozott politikai tevékenységéről.[33][34]
Választási eredmények
szerkesztésStaten-Generaal (parlament)
szerkesztésÉv | Képviselőház | Státusz | |||
---|---|---|---|---|---|
Szavazat | % | Mandátumok | +/– | ||
2017 | 187,163 | 1,8 (#13) | 2 / 150
|
Új párt | Ellenzék |
2021 | 521,102 | 5.0 (#8) | 8 / 150
|
6 | Ellenzék |
2023 | 232,963 | 2.23 (#11) | 3 / 150
|
5 | Ellenzék |
Év | Szenátus | Státusz | |||
Szavazat | % | Mandátumok | +/– | ||
2019 | 27,473 | 15,87 | 12 / 75
|
Új párt | Ellenzék |
2023 | 4,866 | 2,72 | 2 / 75
|
10 | Ellenzék |
Önkormányzat
szerkesztésÉv | Önkormányzat | Szavazatok | % | Mandátumok | +/- |
---|---|---|---|---|---|
2018 | Amszterdam | 20,015 | 5,77 | 3 / 45
|
Új párt |
Év | Mind a 12 tartomány | |||
---|---|---|---|---|
Szavazat | % | Mandátumok | +/– | |
2019 | 1,057,029 | 14.53 (#1) | 86 / 570
|
Új párt |
2023 | 237,899 | 3.07 (#12) | 15 / 570
|
71 |
Év | Szavazat | % | Mandátumok | +/– | Jegyzetek |
---|---|---|---|---|---|
2019 | 602,507 | 10.96 (#4) | 3 / 26
|
3 | [35] |
2024 | 155,187 | 2.49 (#12) | 0 / 31
|
3 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bernát, Veszprémy László: A jobbliberálist vagy az új jobboldalit? – így választ Hollandia | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Varieties of Populist Parties and Party Systems in Europe: From State-of-the-Art to the Application of a Novel Classification Scheme to 66 Parties in 33 Countries. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Schaart, Eline: 5 things to know about Dutch far right’s new figurehead. POLITICO, 2019. március 25. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ a b Gergely, Nyilas: Szárnyal a holland szélsőjobb az utrechti támadás után (magyar nyelven). index.hu, 2019. március 22. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Subscribe to read (brit angol nyelven). Financial Times. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ ANP: Uittocht bij Forum voor Democratie houdt aan (nl-NL nyelven). Het Parool, 2018. február 9. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Bence, Horváth: Lövöldözés volt Utrechtben egy villamoson. 444, 2019. március 18. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Utrecht: egyre erősebb a gyanú, hogy terrortámadás volt (magyar nyelven). euronews, 2019. március 19. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Baudet stopt als lijsttrekker FVD (holland nyelven). Telegraaf, 2020. november 23. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ Thierry Baudet stopt als lijsttrekker en leider Forum voor Democratie (holland nyelven). NRC. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ Cohen, Harm Ede Botje en Mischa: Nazifoto’s geen bezwaar bij de jongeren van Forum voor Democratie (nl-NL nyelven). Het Parool, 2020. november 21. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ Tussen De Tocqueville en Spengler: het Forum voor Democratie op de tweesprong (holland nyelven). www.montesquieu-instituut.nl. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ FVD: Economie (holland nyelven). Forum voor Democratie, 2016. december 31. [2017. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ FVD: Onderwijs (holland nyelven). Forum voor Democratie, 2016. december 31. [2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ FVD: Defensie (holland nyelven). Forum voor Democratie, 2016. december 31. [2019. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Hendrickx, Frank: Nieuwe stresstest voor Forum voor Democratie: sluimerende verdeeldheid binnen partijtop (nl-NL nyelven). de Volkskrant, 2019. április 22. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ FVD: Wet Bescherming Nederlandse Waarden (holland nyelven). Forum voor Democratie, 2017. február 23. [2018. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Pauwels, Pim: Interview Baudet veroorzaakt rel: 'Fantastisch dat Poetin bestaat' (nl-NL nyelven). Metronieuws.nl, 2022. október 10. (Hozzáférés: 2023. július 18.)
- ↑ Népszava: Fajelmélettel hódít a szélsőjobb új csillaga Hollandiában (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Kleinpaste, Thijs: The New Dutch Disease Is White Nationalism (amerikai angol nyelven). Foreign Policy. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Het laatste nieuws uit Nederland leest u op Telegraaf.nl. www.telegraaf.nl. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ correspondent, Jon Henley European affairs. „Anti-immigration populists surge in fragmented Dutch elections”, The Guardian, 2019. március 21. (Hozzáférés: 2019. október 19.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Ágoston, Vámosi: Oroszok pénzelhetik az Orbánt hősnek kikiáltó holland politikust (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Jongeren FvD blijven extreemrechtse berichten versturen (holland nyelven). nos.nl. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ FvD collapse continues, Baudet demands name and denies Soros comments (brit angol nyelven). DutchNews.nl, 2020. november 26. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Cohen, Harm Ede Botje en Mischa: Nazifoto’s geen bezwaar bij de jongeren van Forum voor Democratie (nl-NL nyelven). Het Parool, 2020. november 21. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Coronascepsis jaagt kiezers Forum voor Democratie weg (holland nyelven). NRC. (Hozzáférés: 2020. november 19.)
- ↑ Dávid, Kovács Ferenc: Lemondott a pártvezetésről a holland euroszkeptikus párt elnöke (magyar nyelven). index.hu, 2020. november 25. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Joost Eerdmans wil Tweede Kamer in met nieuwe partij: 'JA21' (holland nyelven). Rijnmond. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Baudet back as far right FvD leader 11 days after resigning (angol nyelven). NL Times. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Thierry Baudet holland pártelnök: Orbán Viktor egy hős (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ Gergely, Szilvay: Nemzetközi szövetséget kell építeni a jobboldalon – Thierry Baudet a Mandinernek | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- ↑ Márk, Herczeg: Frans Timmermans pártja nyerte az EP-választást Hollandiában. 444, 2019. május 23. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Forum voor Democratie című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.