Föderalista Párt (Amerikai Egyesült Államok)

amerikai politikai párt (1789–1824)

A Föderalista Párt volt az első politikai párt az Amerikai Egyesült Államokban. Alexander Hamilton alatt uralta a nemzeti kormányt 1791 és 1801 között. A párt elkezdett visszaesni, még egyszer, az 1812-es háború ellenzésével felemelkedett. A párt ezután szétesett, az utolsó elnöki jelöltüket 1816-ban állították. Konzervatívaknak és üzletembereknek kedvezett, a bankok pártfogói voltak a kormány, a hadsereg ellenében, ezek mellett ellenezték a francia forradalmat is és Nagy-Britanniát preferálták. A párt centralista, föderalista és protekcionista volt.[1][2]

Föderalista Párt
(Federalist Party)

Federalist Cockade.svg
Adatok
Elnök
Elnökségi tagok Alexander Hamilton
John Jay
John Adams
Rufus King
John Mrashall

Alapítva 1791
Feloszlatva 1824
Utódpárt Nemzeti Republikánus Párt
Pártújság Gazette of the United States

Ideológia klasszikus konzervativizmus
Hamiltonista
Politikai elhelyezkedés szélsőjobboldal, jobbközép
Hivatalos színei fekete, fehér

Amerikai Egyesült Államok politikai élete
A Wikimédia Commons tartalmaz Föderalista Párt
(Federalist Party)
témájú médiaállományokat.

1801-ig irányította a párt a kormányt, mikor a Thomas Jefferson vezette ellenzéki Demokrata-Republikánus Párt többséget szerzett. 1790 és 1794 között bankárok és üzletemberek koalíciójaként. Az egyetlen Föderalista elnök John Adams volt. George Washington szimpatizált a párttal, de hivatalosan egy párt tagja se volt elnöksége során.[3]

Föderalista irányelvek voltak egy Nemzeti Bank létrehozása, tarifák és Nagy-Britanniával jó kapcsolat kialakítása. A párt a legtöbb törvényhozási csatát megnyerte az 1790-es években.[4]

John Adams-kormány (1797-1801)Szerkesztés

Hamilton bizalmatlan volt John Adamsszel szemben, de nem tudta megállítani indulását a választáson. Az 1796-os elnökválasztáson Adams három elektori szavazattal nyert Thomas Jeffersonnal szemben, aki a kialakított rendszer alapján ennek köszönhetően alelnök lett.[5]

A külügy volt ebben az időben a legfontosabb probléma az időszakban. Adams egyedül hozott döntéseket, nem konzultál se Hamiltonnal, se a párt többi vezetőjével. Többek közt ennek köszönhetően a kabinetje inkább Hamiltonnak felelt, mint neki.[6]

Az adminisztráció egyik legfontosabb munkája az Idegen és Lázadás törvények voltak. A franciákkal egyre rosszabb kapcsolata volt az országnak. 1798-ban elfogadták az Idegen és Lázadás törvényeket, amelyek közül a korábbi lehetőséget adott az elnöknek, hogy az általa túl veszélyesnek talált személyeket deportálja. A Lázadás törvény bűncselekménnyé tette a kormány hamis, botrányos és rosszindulatú kritizálását.[7]

Több republikánus újságszerkesztőt is elítéltek, megbüntettek vagy bebörtönöztek ezen törvények alapján, újságaikat pedig bezárták.[8] Erre válaszként Jefferson és James Madison titokban a Kentucky és Virgina határozatot, amely a két államban alkotmányellenesnek nevezte a törvényeket, ennek köszönhetően érvénytelenítve azokat.

A Föderalisták létrehoztak egy flottát, új fregattokkal és adóemeléssel fizettek érte. Pennsylvaniában ezt követően kitört a Fries-lázadás, mert nem voltak hajlandóak fizetni az új adókat. John Fires-t halálra ítélték hazaárulásért, de Adams megbocsátást nyújtott neki. AZ 1978-as választások idején a párt jól teljesített, de a következő évben belső problémákkal küzdöttek. 1799 elején Adams ki akart szabadulni Hamilton befolyása alól és egy új békeküldetést küldött Franciaországba. A küldetés sikeres volt, amellyel a "Kvázi-háború" véget ért és a hadsereg nagy részét feloszlatták.

Hamilton és Adams nagyon nem kedvelte egymást és a föderalisták a kettőjük között voltak szétválva. Hamiltonnak nem tetszett a politikai hatalmának elvesztése, ezért Charles Pinckney-t támogatta a következő választáson. Ez egy hasadást okozott a párton belül, ami Thomas Jefferson és a Demokrata-Republikánusok győzelméhez vezetett.[9]

VálasztásokSzerkesztés

ElnökválasztásSzerkesztés

Választás Jelöltek Szavazatok Elektori szavazás
Elnök Alelnök Százalék Elektori szavazatok Helyezés
1796 John Adams Thomas Pinckney 53.4 71 / 138 1
1800 Charles C. Pinckney 38.6 65 / 138 2
1804 Charles C. Pinckney Rufus King 27.2 14 / 176 2
1808 32.4 47 / 176 2
1812 DeWitt Clinton Jared Ingersoll 47.6 89 / 217 2
1816 Rufus King John E. Howard 30.9 34 / 217 2
1820 Nincs jelölt 16.2 0 / 232 2

KongresszusSzerkesztés

Kongresszus Év Szenátus[10] Képviselőház[11] Elnök
Összes Anti-

Adminisztráció

Pro-

Adminisztárció

További Üres

székek

Összes Anti-

Adminisztráció

Pro-

Adminisztárció

További Üres

székek

1. 1789–1791 26 8 18 65 28 37 George Washington
2. 1791–1793 30 13 16 1 69 30 39
3. 1793–1795 30 14 16 105 54 51
Kongresszus Years Összes Demokrata-

Republikánus

Föderalista További Üres

székek

Összes Demokrata-

Republikánus

Föderalista További Üres

székek

Elnök
4. 1795–1797 32 11 21 106 59 47 George Washington
5. 1797–1799 32 10 22 106 49 57 John Adams
6. 1799–1801 32 10 22 106 46 60
7. 1801–1803 34 17 15 2 107 68 38 1 Thomas Jefferson
8. 1803–1805 34 25 9 142 103 39
9. 1805–1807 34 27 7 142 114 28
10. 1807–1809 34 28 6 142 116 26
11. 1809–1811 34 27 7 142 92 50 James Madison
12. 1811–1813 36 30 6 143 107 36
13. 1813–1815 36 28 8 182 114 68
14. 1815–1817 38 26 12 183 119 64
15. 1817–1819 42 30 12 185 146 39 James Monroe
16. 1819–1821 46 37 9 186 160 26
17. 1821–1823 48 44 4 187 155 32
18. 1823–1825 48 43 5 213 189 24

ForrásokSzerkesztés

  1. Lind, Michael. Hamilton's Republic [1987]. ISBN 0-684-83160-0 
  2. Clark, Cynthia. Encyclopedia of Tariffs and Trade in U.S. History: The Encyclopedia, volume I [2003]. ISBN 9780313319433 
  3. Chambers, William Nisbet. Political Parties in a New Nation [1963] 
  4. Wood, Gordon S.. Empire of Liberty: A History of the Early Republic, 1789–1815 [2009] 
  5. Weisberger, Bernard A.. America afire: Jefferson, Adams, and the first contested election [2001] 
  6. Kohn, Richard H.. Eagle and sword: The Federalists and the creation of the military establishment in America, 1783–1802 [1975] 
  7. Smith, James Morton. President John Adams, Thomas Cooper, and Sedition: A Case Study in Suppression [1955] 
  8. Franklin, Marc A., Anderson, David A. és Lydski, Lyrissa Barnett. Mass Media Law [2005] 
  9. Manning, Dauer. The Adams Federalists [1953] 
  10. U.S. Senate: Party Division. www.senate.gov. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  11. Party Divisions of the House of Representatives, 1789 to Present | US House of Representatives: History, Art & Archives (angol nyelven). history.house.gov. (Hozzáférés: 2021. január 9.)