Függőcinege
A függőcinege (Remiz pendulinus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó madárfaj. Nevével ellentétben nem közelebbi rokona a valódi cinegéknek (Paridae), noha meglehetősen hasonlít rájuk.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Remiz pendulinus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A függőcinege elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Függőcinege témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Függőcinege témájú médiaállományokat és Függőcinege témájú kategóriát. |
Előfordulása szerkesztés
Alapvetően eurázsiai elterjedésű faj. A Földközi-tenger európai és ázsiai partvidékén élő állomány állandó, míg az északabbra (nyugaton kb. a Rajnáig, északon Skandinávia déli csücskéig) élő függőcinegék délebbre vonulnak telelni. A vizek közelségét keresik, hegyvidékeken ritkák.
Alfajai szerkesztés
- európai függőcinege (Remiz pendulinus pendulinus) – Európa
- kis-ázsiai függőcinege (Remiz pendulinus menzbieri) – Anatólia, Közel-Kelet
- kaszpi függőcinege (Remiz pendulinus caspius) – a Kaszpi-tenger vidéke
- altáji függőcinege (Remiz pendulinus altaicus) – Szibéria keleti része
- Remiz pendulinus jaxarticus
Megjelenése szerkesztés
Háta alapvetően vörösesbarna színű, a hasi rész pedig világosabb krémszínű. Alfajai elsősorban a fej színét tekintve különböznek egymástól. Az európai Remiz pendulinus pendulinus feje világos kékesszürke, amit fekete maszk díszít, torka pedig fehér. A fiatal állatok világosabb színűek és maszkjuk sincs.
Az európai madarakkal szemben a Anatólia és Levante vidékén élő ssp. menzbieri feje teljesen fekete, míg például a Kaszpi-tengernél és Közép-Ázsiában előforduló ssp. caspius fekete maszkját attól nem élesen elváló barna fejtető és feketével pettyezett torok fogja közre.
A függőcinege jellegzetessége a valódi cinegékhez képest hosszú farok. Testhossza 11 centiméter, szárnyfesztávolsága 16–18 centiméter, testtömege 8–11 grammos. A tojók csak annyiban különböznek a hímektől, hogy maszkjuk kisebb.
Életmódja szerkesztés
Elsősorban vizek mentén találkozhatunk vele, táplálékát az itt előforduló ízeltlábúak (pókok, hangyák, hernyók, csomósdarazsak, bodobácsok, levéltetvek) valamint az előbbiek szűkös kínálata esetén a nád és gyékény magvai képezik. Sokszor látni egy-egy nádszálba vagy fűzgallyba kapaszkodva.
Hívóhangja magas cííí vagy cinegeszerű ci-ci-ci.
Szaporodása szerkesztés
A függőcinege szinte kizárólag vízpartok mentén álló fűzfák ágvilláiban építi fel – pontosabban szövi meg – lelógó zacskóra emlékeztető fészkét, melynek a tetején csőszerű bejárat van. Alapanyagul nádbuga és gyékénybuzogány pelyheit, illetve barkapelyheket használ. Fészkének környékén kisebb revírt tart fenn.
Évente általában kétszer költ, egy-egy fészekalj 5-8 tojásból áll. A kotlás 12-14 napig tart, majd 18-26 napnyi folyamatos szülői etetést követően a fészeklakó fiókák kirepülnek.
 |
 |
Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés
Az egész Kárpát-medencében rendszeres fészkelő.
Magyarországi állománya a Fertő tó vidékén a legsűrűbb, de a Tisza és a Rába mentén is gyakori. Becslések szerint Magyarországon 4500–13 000 pár él, és az állomány stabilnak mondható.
Védettsége szerkesztés
A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)
További információk szerkesztés
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
