Főmenü megnyitása

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

magyar politikai párt

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt. A párt fennállása során részt vett a második világháború utáni magyar demokrácia és a 3. köztársaság megalapításában. A rendszerváltás után két ciklusban (1990–1994 és 1998–2002) vett részt a kormányzásban. 2002-ben kiesett a Parlamentből, 2014-ben pedig az Index már a kamupártok közt említette az FKGP-t, mivel kevesebb szavazatot kapott, mint ahány ajánlást gyűjtött.[1]

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Adatok
Elnök Hajdara Roland

Alapítva
Székház Budapest, 1092, Kinizsi u. 22.

Ideológia
Politikai elhelyezkedés jobboldal
Parlamenti jelenlét 1920–1948, 1990–2002
Hivatalos színei piros, fehér, zöld, sárga
Weboldala

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A Bethlen politikáját már kevésbé illetve nem támogató kisgazdák egy új pártot kívántak létrehozni. 1930. október 12-én, Békésen megalakult a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, melynek elnökévé Szijj Bálintot, alelnökévé Tildy Zoltánt, országos főtitkárrá pedig Nagy Ferencet választották. Ez év decemberében egyesültek az Agrárpárttal és így jött létre a Független Kisgazda Földműves és Polgári Agrárpárt, melynek elnökévé gyulai Gaál Gasztont, az Agrárpárt elnökét választották. 1931-ben Horthy Miklós kormányzó feloszlatta az országgyűlést és választást tűzött ki, amelyen a párt 10 mandátumot szerzett. Gaál Gaszton halála után dr. boldogfai Farkas Tibor zalai országgyűlési képviselő kilépett a pártból, amelynek az egyik alapító tagja volt. Gaál Gasztont Eckhardt Tibor követte a párt elnöki tisztségben. A második világháború közeledtével Horthy kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök nyomására az USA-ba utazott, hogy kapcsolatokat építsen, de nem tért vissza. A másik kisgazda vezetőt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét a nyilasok 1944. november 23-án illegális ellenállás-szervezés gyanújával letartóztatták, és december 24-én kivégezték. A párt megbízott, majd ügyvezető elnöke Eckhardt távozása után Tildy Zoltán lett. Miután a németek 1944. március 19-én megszállták az országot a belügyminiszter március 28-án feloszlatta a pártot.

Az 1945-ös választásokat a Független Kisgazdapárt nyerte méghozzá elsöprő többséggel a szavazatok 57,03%-ának megszerzésével. A hatalmas győzelem ellenére önálló kormányuk nem lehetett: koalícióra kellett lépniük a Vorosilov marsall vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottság, azaz a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok bizalmát élvező és Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Párttal, valamint a Szociáldemokrata Párttal és Nemzeti Parasztpárttal. A miniszterelnök Tildy lett, de a stratégiai fontosságú tárcákat, így a belügyi- és a pénzügyi tárcát moszkvai nyomásra a kommunisták kapták meg. 1946. február 1-jén kikiáltották a II. Magyar Köztársaságot, amelynek első elnöke Tildy Zoltán lett. A miniszterelnöki posztot a szintén kisgazda Nagy Ferenc kapta meg, aki új kormányt alakított. Az MKP nyomására a Kisgazdapártnak 1946. március 12-én ki kellett zárnia 20 nemzetgyűlési képviselőjét a pártból, akik Sulyok Dezső vezetésével, Magyar Szabadság Párt néven új pártot alapítottak. 1947. február 25-én államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták és mentelmi jogának felfüggesztése valamint bírósági ítélet nélkül a szovjet fogságba hurcolták Kovács Bélát, az FKgP főtitkárát. Ezt követően márciusban Pfeiffer Zoltán és 50 képviselőtársa kényszerült kilépni az FKgP-ből, majd egy csoportjuk megalapította a Magyar Függetlenségi Pártot. Május 30-án a Svájcban tartózkodó Nagy Ferencet Rákosi Mátyás fenyegetéssel lemondatta. Utána jóval önállótlanabb, és a kommunistákkal való megegyezésre jobban hajló kisgazda politikus, Dinnyés Lajos lett a miniszterelnök. Tildy próbálta megtalálni a közös nevezőt pártja és a kommunisták között, de nem sikerült. Júniusban Varga Béla, a nemzetgyűlés kisgazdapárti elnöke is nyugatra távozott. 1947. augusztus 31-ére előrehozott választásokat írattak ki, amelyen a Baloldali Blokk az ún. „kékcédulákkal”, illetve a választásokat követően a Választási Bíróságra gyakorolt nyomásgyakorlással a '45-ösnél jobb eredményeket ért el.

Tildyt 1948 júniusában lemondatták, és innen felgyorsult az FKgP teljes hatástalanítása az ún. „szalámitaktikával”, amelynek az lett volna a lényege, hogy a pártot nem egyszerre verik szét, hanem fokozatosan a befolyásosabb politikusok eltávolításával, vagy fenyegetésekkel, zsarolásokkal elérve azt, hogy magukhoz állíttatták őket. Az 1947-es választásokon a párt csak 68 mandátumot szerzett. Júniustól már Dobi István volt a Független Kisgazdapárt elnöke, akiről tudta mindenki hogy erősen kommunistabarát. 1948. április 16-ától december 10-éig földművelésügyi miniszter, 1948. december 10-étől 1952. augusztus 14-éig miniszterelnök, majd 1967-ig az Elnöki Tanács elnöke volt. Az 1949-es választásokon a legtöbb párt a Magyar Függetlenségi Népfrontban (továbbiakban MFN) indult. Kevés sikerrel, mert az MKP és az SZDP egyesüléséből létrejött MDP 285 mandátumot szerzett a többiek 117-et. A MFN-ben névlegesen a kisgazdákat Dobi képviselte, de a Rákosi-rendszer alatt az FKgP nem működhetett.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésekor indult meg az FKgP újraszervezése. Neves kisgazda politikusok, Tildy Zoltán és Kovács Béla helyet kaptak második Nagy Imre-kormányban. A rövid életű harmadik Nagy Imre-kormányba bekerült a szintén kisgazda B. Szabó István is. Az 1956-os októberi forradalom megint felcsillantotta egy független és semleges Magyarország reményét, amely a Kisgazdapártnak is legfőbb célja volt. Lapjuk a Kis Újság volt, amelyet ekkor Klamár Gyula szerkesztett.

A Kádár-korszakban több kisgazda vezető is találkozott a Hazafias Népfront székházában, az V. kerületi Belgrád-rakpart 24-ben. Amikor már érezhető volt a rendszerváltás szelének közeledte Magyarországon is, a székházban találkozó kisgazdák Pártay Tivadarral együtt kezdték meg az újjászervezést 1988-ban.

1988. november 18-án a Pilvax kávéházban újjáalakult a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt, amelynek Pártay Tivadar lett az elnöke. 1989. március 19-én a Jurta Színházban megválasztottak egy 25 fős intézőbizottságot és az országos nagyválasztmányt is létrehozták. Június elején ismét egy választmányi ülést tartottak ezúttal Érden. Itt lemondott Pártay Tivadar. Helyébe az addig a 25 tagú intézőbizottság elnöke, Vörös Vince lépett. Az 1990-es választásokon az FKgP 44 képviselővel jutott be az Országgyűlésbe és a választásokat megnyerő MDF-fel, valamint a KDNP-vel koalíciós kormányt alakított. Az FKgP kapta a földművelésügyi és a munkaügyi tárcát. Az országgyűlési frakció vezetője Torgyán József lett. Később megválasztották Nagy Ferenc Józsefet elnökké és Torgyánt társelnökké, majd később az elnök is Torgyán lett. 1991. november 15-én kettészakadt az FKgP parlamenti frakciója: a frakció nagyobbik fele (a 33-ak), Pásztor Gyula vezetésével, továbbra is a koalíciót támogatta, míg a kisebbik része (a 12-ek), Torgyán József pártelnök vezetésével, különvált. Torgyán 1992. február 21-én bejelentette, hogy a párt kilép a frakcióból, arra hivatkozva, hogy Antall József nem teljesíti a rendszerváltáshoz szükséges intézkedéseket. Február 24-én az addigi 12-ek két tagja átült a 33-akhoz (a sajtóban ezek után 35-ök illetve 10-ek néven emlegették a frakció két részét), és a Torgyán vezette csoport ellenzékbe vonult.

1998-ban került be a párt utoljára a Parlamentbe – napjainkig –, 48 képviselővel és ismét kormányra került az MDF-fel és a választásokat nyerő Fidesszel. A kisgazdák 4 tárcát kaptak. 1998-ban az FKgP 82 jelöltjének a visszalépése döntő tény volt a Fidesz választási győzelmében. Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter lett, s a párt megkapta a honvédelmi-, a környezetvédelmi tárcát és egy tárca nélküli miniszteri bársonyszéket. A koalíciós szerződés értelmében a köztársasági elnök személyére az FKgP tesz majd javaslatot. 2000-ben a párt Mádl Ferencet jelölte ki a tisztség betöltésére. A kisgazda miniszterek munkáját látványos botrányok kísérték (családtagok kinevezése, utazások, Torgyán József FTC-elnöksége, agrártámogatási pénzek felhasználása, pazarlás), melyek megingatták mind a párt tekintélyét, mind Torgyán pozícióját, akit a kisgazda nagygyűlés 2000 májusában még hűségnyilatkozatokkal kértek fel köztársasági elnöknek (amit Torgyán elutasított), egyben az FKgP alapszabályát úgy változtatták meg, hogy Torgyán szinte elmozdíthatatlan legyen az elnöki székből.

A 2000 őszén induló, Torgyán József elnevezésével: "lejáratási kampány" (Székely-ügy, Torgyán-villa), majd a december végi gödi gyűlés határozatai (párt vidéki szárnyának erősítése) után 2001 elején az FKgP frakció egy része szembefordult Torgyánnal. Lányi Zsolt és Pokol Béla is lemondott a frakcióelnök-helyettesi tisztségéről, majd megalakult a frakción belüli polgári platform (Bánk Attila, Pokol Béla, Turi-Kovács BélaBoros ImreHorváth BélaVárhelyi András). Maga Torgyán József is lemondani kényszerült miniszteri pozíciójából, ahova utódjául nem sikerült elfogadtatnia jelöltjét, Gyimóthy Gézát. Ezt követően kizárások és tagfelfüggesztések követték egymást, Torgyánnak a frakcióelnökséget sem sikerült visszaszereznie, jelöltje Szentgyörgyvölgyi Péter pedig nemsokára szintén a "lázadókhoz" csatlakozott. A tragikomédia csúcsa az ugyanazon a napon, két helyszínen megtartott májusi nagygyűlés volt. Cegléden - botrányos körülmények között megtartott gyűlésen - Torgyán Józsefet ismét megerősítették elnöki pozíciójában és rehabilitálták a korábban kizárt G. Nagyné Maczó Ágnest is. Az ellentábor Budapesten Lányi Zsoltot választotta meg pártelnöknek, ám bejegyzését a Fővárosi Bíróság elutasította. 

2001 nyarán több kisgazda szervezet alakult az FKgP ellen, eleinte egyesületi formában: Reform Polgári Egyesület (Lányi Zsolt), Független Kisgazdák Demokratikus Szövetsége (Szabó János, Turi-Kovács Béla). Augusztusban a kiváró Lányit megelőzve a volt budapesti elnök, Liebmann Katalin létrehozta a Reform Kisgazdapártot, mely az ősz folyamán a Cseh Sándor vezette, 1999-ig a MIÉP-pel kapcsolatban álló Kisgazda Szövetséghez közeledett, a választásokon azonban külön indultak. Lányi Zsolt a visszavonulás mellett határozott. Az Orbán Viktort támogató 14 kisgazda, élükön Túri-Kovács Bélával - az MKDSZ mintájára - megalakította a Kisgazda Polgári Egyesületet, így a Fidesz színeiben indulhattak a választáson. Az utolsó botrány 2002 februárjában tört ki, ugyanis a párt - bár visszavásárlási joggal – eladta Belgrád rakparti székházát Szeremlei Huba vállalkozónak. Az országos listán Torgyán József elnök, Gyimóthy Géza főtitkár, G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök, Gidai Erzsébet közgazdászprofesszor (2002-ig MIÉP képviselő) és Béres Béla alelnök állt az első öt helyen. A budapesti lista élén Korényi Attiláné budapesti elnök, országos főtitkárhelyettes állt. Az FKgP 2002-ben már nem jutott be a Parlamentbe, 0,75% (I. forduló) illetve 0,02%-kal (II. forduló) kiesett onnan.

A kudarc után Torgyánt és más vezetőket is leváltottak a párt éléről. A mandátum nélküli pártot az ezt követő években különféle belső konfliktusok jellemezték, melyek ugyanakkor már nemigen keltették fel a szélesebb közvélemény érdeklődését. Az időközben megrendezett választásokon az FKgP elindult ugyan, olykor szövetségben más pártokkal, de mandátumot egyszer sem sikerült szerezniük, 2018-ban pedig már el sem indult.

2019 februárjában Toroczkai László és Hajdara Roland, az FKgP aktuális elnöke megállapodást kötött a Mi Hazánk Mozgalom és a Független Kisgazdapárt között.[2]

A párt elnökeiSzerkesztés

Az országgyűlési választásokon elért eredményeiSzerkesztés

1931 és 1947 közöttSzerkesztés

Választás Szavazatok száma
Szavazatok aránya
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1931-es 173 477 11,48% 10 4,08% ellenzék
1935-ös 387 351 19,62% 22 8,98% ellenzék
1939-es 569 054 30,83% 14 5,38% ellenzék
1945-ös 2 697 262 57,03% 245 59,90% kormánypárt
1947-es 766 000 15,34% 68 16,55% kormánypárt

A rendszerváltás utánSzerkesztés

Választás Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1990-es 576 256 11,74% 355 112 10,42% 44 11,40% kormánypárt
A párt 10 tagja 1991-től ellenzék
1994-es 425 482 7,82% 253 283 5,91% 26 6,74% ellenzék
1998-as 617 740 13,78% 52 714 1,09% 48 12,44% kormánypárt
2002-es 42 338 0,75% 692 0,02% nem jutott be
2006-os 119 007* 2,20%* 231* 0,01%* nem jutott be
2010-es 381 0,003% nem jutott be
2014-es 7 426 0,16% nem jutott be
2018-as nem indult

*A MIÉP – Jobbik a Harmadik Út pártszövetség eredményei, amelyben az FKgP tagok nagy része indult

Az FKgP-ből kivált szervezetek (1930-2002)Szerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. G. Szabó Dániel – Hava Nikita: Saját magukat leplezték le a kamupártok. Index.hu (2014. ápr. 7.) (Hozzáférés: 2018. márc. 15.)
  2. Együttműködési megállapodást kötött a Mi Hazánk és az FKgP (magyar nyelven). Mi Hazánk Mozgalom, 2019. február 26. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  3. Rövid párttörténet: NKIMP Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (vokscentrum.hu)
  4. Rövid párttörténet: KNSZF Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (voscentrum.hu)
  5. Választástörténet – 1947 Archiválva 2007. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (vokscentrum.hu)
  6. a b c Rövid párttörténetek: NKGP, TKGP, ÚSZM Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (vokscentrum.hu)
  7. a b c d Rövid párttörténetek: DP, EKGP, KFKGP, KOP Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (vokscentrum.hu)
  8. a b c d Rövid párttörténet: FKGP Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (vokscentrum.hu)
  9. A Torgyán nélküli 1930-2000 Kisgazdapárt szerint nem Torgyán József a legitim elnök
  10. 2001 május-június kronológia (Beszélő, 2001 július-augusztus-i szám)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés