Fülöp Áron (költő)

Fülöp Áron (Felsőboldogfalva, 1861. március 15.Felsőboldogfalva,[1] 1920. október 22.) magyar költő.

Fülöp Áron
Élete
Született 1861. március 15.
Felsőboldogfalva
Elhunyt 1920. október 22. (59 évesen)
Felsőboldogfalva
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

ÉletútjaSzerkesztés

Tanulmányait a székelyudvarhelyi kollégiumban, majd a budapesti egyetemen végezte magyar-latin szakon. 1885-ben Hódmezővásárhelyen, 1886-90-ben a szatmári gimnáziumban tanított. 1893-tól a Szatmári Hírlap szerkesztője, majd 1911-16 között a magyar parlament könyvtárának igazgatója. A Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja. Arany János költészetének hatására kezdte el feldolgozni a hun-magyar mondakört, Attila fiai c. ciklusát (Ellák. Budapest, 1885; Aladár. Szatmár, 1893; Csaba. Budapest, 1908). További munkái: Debreczeni Márton és a kióvi csata (Szatmár, 1887); Attila (költői elbeszélés, Budapest, 1909). Kisebb költeményeit Bakóczi Károly rendezte sajtó alá (Székelyudvarhely, 1921). Teljes kiadás: Fülöp Áron munkái (Budapest, 1929).[2]

IrodalomSzerkesztés

  • Bakóczi Károly: Fülöp Áron élete és költészete. Székelyudvarhely, 1923.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az ÚMIL i.m. Székelyudvarhelyet jelöli meg a halál helyeként.
  2. A román cenzúra a teljes szócikket törölte az RMIL-ból 1980-ban.

ForrásokSzerkesztés