Für Lajos

magyar politikus, honvédelmi miniszter (1930–2013)

Für Lajos (Egyházasrádóc, 1930. december 21.Budapest, 2013. október 22.[1]) történész, az MTA doktora, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány és a Boross-kormány honvédelmi minisztere.

Für Lajos
A Magyar Demokrata Fórum
3. elnöke
Hivatali idő
1994. február 19. 1996. március 2.
Előd Antall József
Utód Lezsák Sándor
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1990. május 23. 1994. július 15.
Előd Kárpáti Ferenc
Utód Keleti György

Született 1930. december 21.
Egyházasrádóc
Elhunyt2013. október 22.[1] (82 évesen)
Budapest
Sírhely Egyházasrádóc
Párt Magyar Demokrata Fórum (MDF)

Foglalkozás történész
Iskolái Debreceni Egyetem (–1954)

Díjak Alföld-díj (1984)
A Wikimédia Commons tartalmaz Für Lajos témájú médiaállományokat.

Pályájának kezdete szerkesztés

A Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakára járt, ahol 1954-ben végzett. 1956-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történeti Intézetének tanársegédje volt.[2]

1956-os szerepvállalása és következményei szerkesztés

1954–1957 között tartalékos alhadnagy volt (a rangtól 1956-os tevékenysége miatt fosztották meg). 1956-ban a Debreceni Kossuth Kör és a Hajdú-Bihar Megyei Forradalmi Bizottság titkára. Közreműködött a debreceni forradalmi követelések megfogalmazásában és ő nyújtotta át ezeket a kormánynak. A forradalom leverése után szovjetek rövid időre internálták.[2] Tanársegédi állását a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1956-os szerepe miatt elveszítette és ezzel kutatói pályája derékba tört.[3] 1957-ben Franciaországba emigrál, de néhány hónap múlva hazatért. 1958-ig nem volt állása, majd 1961-ig a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában dolgozik, utána rövid ideig rakodómunkás. 1963-ig Dabason és Pestújhelyen általános iskolai tanár.[2]

1984-ben Irinyi Károly professzor hívására szeretett volna visszatérni a Debreceni Egyetemre, de „ellenforradalmár” múltja miatt ezt Menyhárt Lajos, az egyetem párttitkára megakadályozta.[4] Az egyetem hivatalosan sohasem rehabilitálta. 2006. október 18-án, a forradalom 50. évfordulójának előestéjén Für Lajos a debreceni forradalomról szóló emlékülésen visszautasította, hogy átvegye az egyetem Pro Universitate díját. „A debreceni egyetemről fegyelmi tárgyalás nélkül kirúgtak, és ez a döntés még mindig érvényben van. Az egyetemnek tizenhét év nem volt elég, hogy törölje ezt a határozatot,” – indokolta döntését.[5]

Az amnesztia után szerkesztés

Az 1963-as általános amnesztia után 1964–1978 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa, majd főosztály-vezetője. 1980-ig az Írószövetség könyvtárának tudományos főmunkatársa. 1980-ban újra a Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, ezúttal tudományos titkári tisztségben 1987-ig. 1988–1990 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar középkori és kora újkori magyar történelem tanszékén docens, 1990–2000 között egyetemi tanár.[2]

Politikai pályafutása szerkesztés

1985-ben résztvevője az ellenzéki csoportosulások első monori találkozójának.[6] 1987-ben részt vesz a lakitelki találkozón, az MDF alapító tagja.[4] 1989-ben a párt köztársasági elnök-jelöltje. 1989–1996 között az elnökség tagja, 1991-ben alelnök, majd 1993-ig ügyvezető elnök volt. 1994–1996 között a párt elnökévé választották.[2]

Antall József miniszterelnök őt jelölte ki honvédelmi miniszterré. Posztját 1994-ig őrizte. Az MDF alapító tagjai közül egyedül ő kapott miniszteri rangot[7] és ő hajtotta végre a hadsereg átalakítását a rendszerváltás után.

1990-ben bekerült az Országgyűlésbe (1990–1994: Vas megye). 1994-ben újra bejutott, immár a Hajdú-Bihar megyei listán. 1994–1996 között a honvédelmi bizottság tagja volt.[2]

1996-ban a második pártszakadás idején kilépett az MDF-ből (ezáltal megvált pártelnöki tisztségétől is) és független képviselőként folytatta munkáját.[7] Bizottsági helyét az akkori rendelkezés miatt elvesztette, mert ekkor független képviselő nem lehetett bizottsági tag.

2007-ben részt vett a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda megalapításában.

2013-ban a budapesti Honvéd-kórházban hunyt el 82 éves korában.[8] Szülőfalujában helyezték nyugalomra.[9]

Tudományos pályája szerkesztés

Für Lajos 1971-ben nyerte el a történelemtudomány kandidátusa címet. 1983-ban a történelemtudományok doktora lett. Szakterülete Magyarország 19-20. századi agrártörténete, kisebbségtörténet a 19-20. században, valamint a történeti demográfia. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályához tartozott, a Történettudományi Bizottság tagja volt.[10]

Érdekességek szerkesztés

Díjai szerkesztés

Fontosabb könyvek, publikációk szerkesztés

  • A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. 1870–1914; Mezőgazdasági Múzeum, Bp., 1969 (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok)
  • Kertes tanyák a futóhomokon. Tájtörténeti tanulmány; Akadémiai, Bp., 1983 (Agrártörténeti tanulmányok)
  • Für Lajos–Szabó Loránd: Budapest, Vajdahunyadvár; Tájak, Korok, Múzeumok, Bp., 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Mennyi a sok sírkereszt? Magyarország embervesztesége a második világháborúban; Püski, New York, 1987
  • Hol vannak a katonák?... Történelmi esszék; Csokonai, Debrecen, 1988 (Haza és haladás sorozat)
  • Kisebbség és tudomány (1989)
  • Világjáró magyarok (1990)
  • Szabadon szeretnénk sírni. Beszédek, történelmi tanulmányok, interjúk; Püski, Bp., 1993
  • Jobbágyföld – parasztföld. Jobbágyfelszabadítás, 1848–1896; Püski, Bp., 1994
  • Sors és történelem; Magyar Fórum, Bp., 1994 (Magyar Fórum könyvek)
  • A berceli zenebona, 1784. Kísérlet a történelmi pillanat megragadására; Osiris, Bp., 2000 (Osiris mikrotörténelem)
  • Magyar sors a Kárpát-medencében. Népesedésünk évszázadai, 896–2000; Kairosz, Bp., 2001
  • Für Lajos–Szabó Loránd: Budapest, Vajdahunyadvár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum; 4. bőv. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 2002 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • A Varsói Szerződés végnapjai – magyar szemmel; Kairosz, Bp., 2003 (Az én történelmem)[2]
  • "Ne bántsd a magyart!". Bartók és Kodály történelemszemlélete; Kairosz, Bp., 2005
  • Bevérzett mámor, 1956; Kairosz, Bp., 2006
  • "Fölrepülni rajban". Utak a Fórumba; Kairosz, Bp., 2007 (Az én történelmem)
  • Világjáró magyarok; 2. bőv. kiad.; Ligatura, Szentendre, 2009
  • Kárpát-medencei létünk a tét; Kairosz, Bp., 2010
  • Búcsú a parasztságtól; Kairosz–Skanzen, Bp., 2013–2014
    • 1. Für Lajos: Történelmi esszé; 2013
    • 2. Interjúk; szerk., szöveggond. Bíró Friderika; 2013
    • 3. Forrásgyűjtemény, fotódokumentumok; vál. Bíró Friderika, Für Lajos, szerk. Bíró Friderika; 2014

További információk szerkesztés

  • Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára; szerk. Horn Ildikó; ELTE Középkori és Kora-újkori Magyar Történelmi Tanszéke, Bp., 1993
  • Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos 70. születésnapjára; szerk. Gebei Sándor; EKF Történelemtudományi Intézet, Eger, 2000

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://hvg.hu/itthon/20131022_Meghalt_Fur_Lajos
  2. a b c d e f g h MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  3. Archivált másolat. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  4. a b Dr. Für Lajos a Magyar Közgyűlés honlapján
  5. Nem vette át egy kitüntetését Für Lajos – FigyelőNet.hu, 2006. október 18.
  6. Für Lajos életrajza a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján
  7. a b Polgár Info.hu. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  8. https://adt.arcanum.com/hu/view/Vilaggazdasag_2013_10/?query=%22f%C3%BCr+lajos%22&pg=221&layout=s
  9. https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap_2013_10/?query=%22f%C3%BCr+lajos%22&pg=400&layout=sS
  10. Magyar Tudományos Akadémia, Az MTA doktorai
  11. Nemzeti Fórum[halott link]
  12. Életrajza az Eszterházy Károly Főiskola honlapján. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  13. Heti Válasz. [2010. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)


Elődje:
Antall József
A Magyar Demokrata Fórum elnöke
1994. feb. 19.1996. márc. 2.
Utódja:
Lezsák Sándor
Elődje:
Kárpáti Ferenc
Honvédelmi miniszter
1990. május 23.1994. július 15.
 
Utódja:
Keleti György