Nagy vidracickány
A nagy vidracickány vagy fürge vidracickány (Potamogale velox) az emlősök (Mammalia) osztályának az Afrosoricida rendjébe, ezen belül a Tenrecomorpha alrendjébe, a tanrekfélék (Tenrecidae) családjába és a vidracickányformák (Potamogalinae) alcsaládjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
,_Natural_History_Museum,_London,_Mammals_Gallery.JPG)
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Potamogale velox (Du Chaillu, 1860) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy vidracickány témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy vidracickány témájú médiaállományokat és Nagy vidracickány témájú kategóriát. |
A nagy vidracickány a Potamogale nem egyetlen faja.
Elterjedése szerkesztés
A nagy vidracickány a trópusi Nyugat- és Közép-Afrikában a tengerszinttől az 1800 méteres magasságig megtalálható. Az állomány nagysága nem ismert. Az állatok elterjedési területük legnagyobb részében feltehetően ritkán fordulnak elő. 1968-ban azonban felfedeztek egy nagyobb populációt a nigériai Obudu felföldi folyóinál.
Megjelenése szerkesztés
Az állat fej-törzs-hossza 29 - 35 centiméter, farokhossza 24,5 - 29 centiméter és testtömege 450 - 600 gramm. Szőrzete puha és sima; a sűrű, rövid alszőrből hosszú, erős szálú szőrök nyúlnak ki. A bunda színe barna, alul fehér. Lapos fejét úszás közben fenntartja, hogy szemei, füle és orrlyukai kint legyenek a vízből. Szeme apró, és rossz a látása. Az állat szaglására és tapintására hagyatkozik. A tapintószőrök hosszúak és érzékenyek. Vadászat közben kitűnő szaglásán kívül tapintószőreire hagyatkozik. Farka izmos és oldalt lapított, így úszáskor „evezőként” szolgál; formája hasonlít az ebihal farkának alakjához.
Életmódja szerkesztés
A nagy vidracickány a párzási időszak kivételével magányosan él. Tápláléka édesvízi tarisznyarákok, halak, rovarok és lárvák. Az állat legfeljebb 6 évig él.
Szaporodása szerkesztés
A párzási időszak egész évben tart. Feltehetően két almot ellik évente a nőstény. Egy alomban 1 - 2 kölyök van.
Rokon fajok szerkesztés
A nagy vidracickány legközelebbi rokonai és a Potamogalinae alcsalád többi faja a törpe vidracickány (Micropotamogale lamottei) és a ruwenzori vidracickány (Micropotamogale ruwenzorii).
Források szerkesztés
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
További információk szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Angol nyelvű fajleírás
