Füves szikes puszta

A füves szikes puszta (Achilleo setaceae–Festucetum pseudovinae Soó (1933) 1947 corr. Borhidi 1996) a szikes puszták és sztyepprétek (pusztai gyepek, Artemisio-Festucetalia pseudovinae Soó 1968) társulástani rendbe sorolt szikes pusztai gyepek (alacsony füvű szikes puszták, Festucion pseudovinae Soó 1933) csoportjának egyik növénytársulása.

ElterjedéseSzerkesztés

A sziki legelők egyik legelterjedtebb társulása. megtalálhatjuk a Fertő környékétől Dél-Szlovákián és a Kisalföldön át a Tiszántúlig. Többnyire a réti szolonyecek különböző változatain alakult ki (a leggyakrabban az ún. „sztyeppesedő” réti szolonyecen); a szoloncsák talajokon ritkább.

JellemzéseSzerkesztés

Viszonylag zárt növényzettel borított, rövid füvű gyep. Állományaiban domináns a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina). További fontos gyepalkotók:

foltokban:

Nem tömeges, de többé-kevésbé állandó fajok:

Kevésbé állandóan, inkább egy-egy sajátos foltban tűnik fel:

Az A szint kilúgzására utal az egynyári szikárka (Scleranthus annuus).

Az ürmös szikespusztákkal közös fajok:

A sósabb talajokon nő:

A gyep alját gyakran sűrűn borítják az apró herefélék, az ún. „bodorkák”:

A löszpusztagyepekből „áthatoló”, a mérsékelt legelést, taposást elviselő fajok:

Kifejezetten „legelésjelzőnek” tekinthetjük az alábbi fajokat:

A túllegeltetés és az erős taposás hatására a füves szikes puszta kopárosodik. Ilyenkor felgyorsul az A szint lepusztulása, a talaj szologyosodik és kilúgzódik. Ilyenkor a felszakadozó gyep hézagaiban mohák:

és zuzmók:

telepszenek meg.

ForrásokSzerkesztés