Füzeséry Árpád

Tövisi és füzeséri Füzeséry Árpád (Pest, 1868. február 3. – Pomáz, 1948. január 17.) magyar sportvezető, ügyvéd. Fivére, tövisi és füzeséri Füzesséry Zoltán, főispán, kormánybiztos, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke.

Füzeséry Árpád
Személyes adatok
Teljes név	Füzeséry Árpád
Születési dátum	1868. február 3.
Születési hely	Pest, Magyarország
Halálozási dátum	1948. január 17. (79 évesen)
Halálozási hely	Pomáz, Magyarország
Egyéb foglalkozás	ügyvéd
Nemzeti játékvezetés
Évek Bajnokság Státusz 1903–1904 MLSZ Bíró Bizottság elnök
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

A római katolikus nemesi származású tövisi és füzeséri Füzesséry család sarja. Édesapja tövisi és füzeséri Füzesséry Géza (1830-1909), jogtudor, köz- és váltó ügyvéd, váltó jegyző, 1848-as honvédfőhadnagy, országgyűlési képviselő, édesanyja Kún Mária (†1917).

A MUE, MASZ, MUSZ, MLSZ a MOVE és katonai sportegyletek, a katonai lovas sportszövetség egyik alapítója és hosszú időn át vezetője. A MOTESZ tanácstagja, az Országos Testnevelési Tanács (OTT) tagja 8 éven keresztül.

Dr. Füzeséry Árpád, aki a Magyar Úszó Egyesület titkáraként külföldi utazásai során felfedezte a vízilabdázást. 1899 első hónapjaiban Harry Perryt - angol/magyar sportvezető -, arra kérte, hogy Angliából hozassa el neki a sportág szabálykönyvét és egy vízipólólabdát. A szabályok lefordítása után ő honosította meg Magyarországon a vízilabdát. A Rudas-uszodában került sor az első gyakorlásra. 1899. július 30-án játszotta a MUE két csapata Siófokon a kikötőben az első mérkőzést.

1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), amelynek alapításánál a Magyar Úszó Egyesület (MUE) képviseletében tevékenyen vett részt. A titkos szavazás eredményeként az első tisztikarban alelnöki pozíciót kapott.

Gillemot Ferenc az MLSZ első alelnöke 1901. február 17-én az induló első bajnokság előtt egy nappal, február 16-án mutatta be a játékszabályokat. A szabályokat a Magyar Atlétikai Szövetség (MASz) futballsportosztálya dolgozta ki az angol futball szövetség által kiadott Referees Chart alapján. Az MLSZ tanácsa a kidolgozott szabályokat elfogadva, stiláris változtatásokra visszaadta a kijelölt bizottságnak – tagjai Gillemot Ferenc, Horváth Ferenc, Füzeséry Árpád, Bartos Károly – voltak.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keretében 1903 év elején kezdte meg működését a Bíró Bizottság. A bizottság egyéb szakmai feladatai mellett vizsgáztatta a bírójelölteket. Az első elnök dr. Füzeséry Árpád lett, mellette Herczog Ede, Horváth Ferenc és Stobbe Ferenc töltötték be a bizottság tagsági helyeit. Érdekes, hogy Füzeséry maga sohasem működött játékvezetőként, a krónika mégis úgy örökítette meg, mint a játékvezetés nagy tudású és nagy tekintélyű vezetőjét, aki rendkívül sokat tett a magyar játékvezetésért. Az első pillanattól kezdve megindul egy önállóságra való törekvés. Ennek célja az volt, hogy a játékvezetés kikerüljön a szövetség fennhatósága alól.

A sportírás úttörői között is szerepelt a régi Sportvilág, a Magyar Általános Sportlap, a Vadász és Versenylap révén. A londoni Sportsman budapesti tudósítója.

Számos kitüntetés közül kiemelkedik a polgári Signum Laudis.

Források

• Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
• Nádori László: Sportlexikon I-II. Kötet – 1986. Sport Kiadó ISBN 9632534425
• dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat

Külső hivatkozások

• Füzeséry Árpád. World Referee. (Hozzáférés: 2013. június 5.) Magyar életrajzi lexikon 1000-1990

Elődje: MLSZ intézőbizottsága

Játékvezetők elnöke 1903–

Utódja: Harsády József