Főmenü megnyitása

Füzesi Magda (Nagybereg, 1952. május 3. –) József Attila-díjas magyar költő, író.

Füzesi Magda
Füzesi Magda.JPG
Élete
Született 1952. május 3. (67 éves)
szovjet Nagybereg
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Első műve Gyöngyvirágok, 1977
Kitüntetései
Irodalmi díjai Táncsics Mihály-díj (2003)

ÉleteSzerkesztés

1952. május 3-án született a kárpátaljai Nagyberegen, földműves családban. 1969-ben érettségizett szülőfalujában, majd Beregszászban nyomdász lett. 1972-ben férjhez ment Mester Elemér mérnökhöz, 1973-ban született meg Magdolna nevű lányuk.

1975-től a Vörös Zászló (majd Beregi Hírlap) munkatársa, később a lap magyar kiadásának felelős szerkesztője. 1981-ben magyar nyelv- és irodalomszakos diplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetemen.

1997-ben született Hajnalka és 2000-ben Orsi nevű unokája. Férje 2001-ben meghalt.

2005-től, nyugdíjba vonulása óta Magyarországon él. Ettől az évtől alapító főszerkesztője lett a budapesti székhelyű Kárpátaljai Szövetség[1] lapjának, a Kárpátaljai Hírmondónak. 2015 szeptemberétől átadta a főszerkesztői teendőket, de továbbra is segíti a lap szerkesztését. Ebben az évben lánya családjával együtt Budapestről Sülysápra költözött, illetve második férje, Vallasek István fizikus révén Kolozsváron is él. A kétlaki életet gyakori kárpátaljai tartózkodások is színesítik.

Első verse 1967-ben jelent meg, azóta folyamatosan publikál. Írásai számos magyarországi és erdélyi lapban, illetve antológiában láttak napvilágot, verseit közölték orosz és ukrán fordításban is. Oroszból és ukránból ő maga is fordít alkalmanként.

A Forrás Stúdió alapító tagja, 1971-től a József Attila Irodalmi Stúdió (1980-tól József Attila Alkotóközösség), 1986-tól az Ukrajnai Írószövetség, 1991-től a Magyar Írószövetség,[2] 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.[3] Újságírói tevékenységéért 2003-ban Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki. Szülőfaluja, Nagybereg néprajzi értékeinek feltérképezése is foglalkoztatja. Tanulmányai jelentek meg az emberélet fordulóiról, a társas munkákról, a táplálkozási szokásokról. 2019 márciusában költészetéért József Attila díjat kapott.

MűveiSzerkesztés

  • Gyöngyvirágok (Kárpáti Könyvkiadó, Uzshorod, 1977)
  • Egy ember a tömegből (A Kárpáti Igaz Szó kiadása, Uzshorod, 1983)
  • Útban hazafelé (Kárpáti Kiadó, Uzshorod, 1984)
  • Biztató (Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 1992)
  • Mosolykérő (gyermekversek) (Tárogató Lap- és Könyvszerkesztőség, Ungvár – Budapest, 1995)
  • Táj gesztenyékkel (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 1998)
  • Reggel madár, délben kötél. Füzesi Magda versei, Berniczky Éva novellái, Balla D. Károly esszéje; Pánsíp Szerkesztősége–UngBereg Alapítvány, Ungvár–Bp., 1999
  • Ketten a kabátban (gyermekversek) (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003)
  • A bohóc dala (Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2003)
  • Szőttes pirossal, feketével. Versek magyarul és ukránul (Ivan Petrovtsij válogatásában. Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2007)
  • Mérsékelt égöv (Intermix Kiadó, Ungvár – Budapest, 2007)
  • Kagylóének. Régi és új versek; Kráter, Pomáz, 2012
  • A mutatványos monológja. Versek, szemelvények. Válogatás Füzesi Magda műveiből születésének 60. évfordulója alkalmából; Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Ungvár, 2012 (KMMI-füzetek)
  • Kapunyitogató; Kráter, Pomáz, 2015 (Mesepolc)
  • Ima mindenkor. Válogatott versek. Kriterion Könyvkiadó, 2018

Összeállítója illetve szerkesztője volt az alábbi köteteknek:Szerkesztés

Sors megírva A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának antológiája (Ungvár–Budapest, 1993)

Gyóntató. A Hármashatár Irodalmi Társaság antológiája. (Fehérgyarmat, 1995)

A nyuszi álma. Kisgyermekek verseskönyve (Ungvár, 2001)

Hónapsoroló. Óvodások verseskönyve (Ungvár–Budapest 2002)

Hármashatártalanul (Ungvár–Budapest, 2004)

Gyökérszakadás előtt (Romanika Kiadó, Budapest, 2015)

KöltészeteSzerkesztés

Füzesi Magda erősen kötődik a szülőföldhöz, ugyanakkor az egész emberiséghez tartozónak is érzi magát, osztozik gondjaiban. A közösséghez tartozás témái mellett jelentős helyet foglalnak el lírájában az emberi lét örömeit, gondjait kifejező versei. Költészetének fő erőssége az egyszerűség és természetesség. Szenzitív, képekben gazdag lírája a népköltészettel rokon. Talán ezért is zenésítette meg verseit többek között a Kaláka,[4] a Zsongom együttes,[5] a Garabonciás együttes, Dinnyés József daltulajdonos, Juhász Katalin, Sólyom Tamás, a kárpátaljai Credo együttes,[6] a vajdasági Prima Vista együttes.

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://ksz.egalnet.hu
  2. Archivált másolat. [2010. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 10.)
  3. Füzesi Magda | költő, újságíró (hu-HU nyelven). mmakademia.hu. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  4. Gryllus Vilmos - gyerekdalok (2013. október 18.). „Gryllus Vilmos - Füzesi Magda: Tavasz (gyerekdal)”.  
  5. zsongom zene (2017. augusztus 7.). „zsongom - Füzesi Magda : Emelj magasba”.  
  6. Mihályfalvi János (2012. január 5.). „AGYŐ, KÁRPÁTALJA!.”.  

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés