Fő út (XV. kerület)
A XV. kerületi Fő út Rákospalotán található, és bár korábban valóban a település legfontosabb közútja volt, ma már csak a városrész jelentős közterületeinek egyike.
| Fő út | |
 | |
| Fő út, Kossuth utcai végállomás (2013) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XV. kerület |
| Városrész | Rákospalota |
| Korábbi nevei | Nagy utca, Pestről vezető út, Horthy Miklós út, Dózsa György út |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | kb. 2 km |
| Elhelyezkedése | |
 Fő út
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 51″, k. h. 19° 07′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 51″, k. h. 19° 07′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fő út témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
A Fő út a Kossuth utcából nyílik, körülbelül a Csobogós utca szabálytalan folytatásaként és a Széchenyi térig egyenesen halad. A téren található Kossuth-szobor előtt elkanyarodik a Budapest–Szob-vasútvonal irányába, és a vasútvonalon átvezető gyalogos átjárójánál ér véget. Képzeletbeli folytatása az újpesti Árpád út.
1974-ig a közúti forgalom ezen az úton zajlott a IV. és XV. kerületek között, ám az Árpád úti felüljáró átadásával a vasúti átjárót lezárták a közúti forgalom elől,[1] a gyalogosforgalom számára tartották fenn, itt ma már járművek nem haladhatnak át.
Kialakulása, története szerkesztés
A Fő út az ősi Palota falu főutcája volt. Legkorábbi ábrázolása az 1775-ös Pest környékének felmérése című (eredetileg német nyelvű) térképén található,[2] de a Fő út felbukkan az első katonai felmérés 1763 és 1787 között készült[2] szelvényén is. Feltehető, hogy a törökök kiűzetését követő időszakban már ehhez az úthoz igazodva alakult ki a mai településszerkezet. Az útvonal településformáló jelentőségét bizonyítja, hogy a falu lakott területének 1800-as évek elején bekövetkező bővülésekor választóvonalat képzett az ősi és az újonnan beépített terület között.[3] Újpest megalakulását megelőzően a mai Fő út Újpestre eső szakasza elágazott, egyik ága a mai Viola utca magasságában az Ördög-malomhoz vezetett,[4] ahol a Váci útba csatlakozva Pestre lehetett jutni, míg másik ága a mai Árpád út folytatásaként vezetett a váci országúthoz.
Az útvonal regionális jelentőségére utal, hogy a megye úthálózatának 1874-es állapotát mutató térképen már szerepel[5] az az Újpesttől Gödöllőig tartó országút, melynek rákospalotai nyomvonalának egy szakaszát a Fő út adta. Ez a nyomvonal egészen 1974-ig fennmaradt, a Fő út ugyanis az országos közúthálózat részét képező 201-es, majd 26-osra átszámozott, Újpestről Fóton át Gödöllőig vezető törvényhatósági közút része volt. Az Árpád úti felüljáró megépítésekor került le az útról a fóti forgalom, ekkortól ugyanis a Hubay Jenő tér felé vitték a ma 2102-esnek nevezett országút városi szakaszát.[6]
Elnevezése szerkesztés
Ősi, több száz éves útvonalról lévén szó, melynek korai neveiről nem maradtak fenn dokumentumok, csak annyit tudunk róla, hogy köznevesült formában több elnevezést is használtak, így a főutca, Nagy utca, Pestről vezető út név is előfordult említésekor.[7] A 19. század végén már használatban volt a tulajdonnévi formájú Fő út név.[8] Az utcanévlexikon szerint 1929-ben,[9] valószínűleg azonban már 1926-ban[7] felvette Magyarország akkori kormányzójának, Horthy Miklósnak a nevét. 1945-ben nevét Dózsa György útra változtatták, majd 1992-ben neve ismét Fő út lett.[9]
Tömegközlekedés szerkesztés
Ma a Fő út több különböző szakaszát is érintik tömegközlekedési járatok, egybefüggően azonban csak a 10-es és az 55-ös villamosok haladtak végig rajta 1974-ig.[10] Jelenleg a Fő utat érinti a 12-es villamos, valamint az 5-ös 96-os, 104-es, 104A, 124-es, 125-ös, 125B, 170-es, 204, 296, 296A, valamint a Volánbusz több helyközi autóbuszjárata.
Jelentős szobrok, épületek szerkesztés
A Széchenyi téri kanyarulat mellett található a mai Budapest területén álló, legrégebben felavatott[11] közterületi Kossuth-szobor, Barcza Lajos 1908-ban átadott alkotása.
Ugyan nem a Fő útra, hanem a Kossuth utcára van számozva a reformátusok ún. tűtornyos temploma, ám mivel az épület épp a Fő út torkolatával szemközt áll, mintegy az utca lezárását adva, nem lehet említetlenül hagyni. A templomot 1942-ben szentelték fel, és – akárcsak a városrész többi református templomát – ezt is Csaba Rezső tervei alapján építették.
- 2. sz. (Énekes utca 1/A): Rákospalota első bérháza, 1900 és 1905 között építtette Reicz Miklós. A házat szecessziós stílusú ablakai teszik jellegzetessé, ismertségét pedig annak köszönheti, hogy első emeletén lakott Babits Mihály 1911 és 1912 között. Az épületen emléktábla van a jeles irodalmár rákospalotai tartózkodásának adataival.[7]
- 33-35 sz.: 1893-ban építtette a Váci katolikus egyházmegye plébániaépület és katolikus iskola számára. A telket 1891-ben vásárolta meg az egyházmegye, két év múlva költözött ide a plébánia. Negyven szobája volt az épületnek, melyekben nyolc katolikus pap lakott. 1952-ben erőszakkal elvették tulajdonosától az épületet, az itt tárolt iratokat és a könyvtár köteteit is elégették.[7] Később egyik szárnyában a Junior gyermekélelmezési vállalat konyhája működött, míg másik szárnyában jelenleg is egy bölcsőde üzemel. Az épületet 2014-ben az önkormányzat felújíttatta.[12]
- 39. és 41. sz.: két, egymástól függetlenül, 1860-1870 körül épült parasztház. Értékét a jellegzetes, öregfalusi karaktert mutató, máig megőrzött építészeti megoldások adják, így az utcafrontra csak egy ablakkal néző oromfal, és a tornác. 1994-ben, mikor a Palotai tegnapok könyvéhez gyűjtötte az adatokat Buza Péter, még sajnálkozott a 41-es számú ház leromlott, az összedőléshez közeli állapotán.[13] 2010-ben Perczel Anna építész, a kerület épített értékeit gyűjtő munkája során már dicséri és példaértékűnek nevezi a felújítást. Valóban, ma már szép állapotban van az épület – már ami látszik belőle a magasra épített, falszerű kerítéstől.
- 62. sz.: Rákospalota legrégebbi gyógyszertára az 1891-ben alapított, Megváltóhoz címzett patika. Az épület 1880 körül épülhetett, mindig gyógyszertár működött benne, a két világháború között például Kropp Kálmáné. Ennél a patikánál vették fel a Patika című televíziós sorozat címadó intézményének külső helyszínen forgatott jeleneteit.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éves az Árpád úti felüljáró. XV. kerületi blog (2014. november 6.)
- ↑ a b Ádám Ferenc: Palota a korai katonai felméréseken. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. augusztus) 83. o.
- ↑ Czoma László: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Budapest: XV. Kerületi Tanács. 1974. 75. o.
- ↑ Térképes ábrázolása: Gellért Lajos Juhász Katalin dr. Pappné Vőneki Erzsébet: A XIII. kerület kezdetektől napjainkig. Budapest: Sprint Kiadó. 2002. 29. o.
- ↑ Mészáros János: Pest megyei utak. Budapest: KPM Budapesti Közúti Igazgatósága. 1979. 32. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: A volt 201-es út 3-as és 4-es kilométerköve. Helyem Házam Palotám, III. évf. 1. sz. (2017. március) 38. o.
- ↑ a b c d Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A rákospalotai Fő út átalakulása. XV. kerületi blog (2013. április 7.)
- ↑ Novák József Lajos: Rákospalota néprajzi leírása. Néprajzi Értesítő, XIV. évf. (1914) 253. o.
- ↑ a b Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 185. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8
- ↑ [sz. n.]: 25 éve nincs 55-ös villamos. Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (2007. május 9.) (Hozzáférés: 2017. június 19.) arch
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Tényleg a rákospalotai volt a főváros első Kossuth-szobra? XV. kerületi blog (2016. december 2.)
- ↑ Béres Ildikó: Régi stílus, új szellemiség. XVMedia (2014. december 13.) (Hozzáférés: 2017. június 19.) arch
- ↑ Buza Péter: Palotai tegnapok. Budapest: Csokonai Művelődési Ház. 1995. 153. o.