Főfőnök

2006-os dán vígjáték

A Főfőnök (dánul: Direktøren for det hele) 2006-ban bemutatott dán filmvígjáték, melynek rendezője és forgatókönyvírója Lars von Trier. A film érdekessége, hogy ez volt Lars von Trier első vígjátéka, illetve, hogy a film operatőr nélkül készült. A film készítésekor egy Automavision nevű rendszert használtak, melynek során a rendező kiválasztotta a kamera helyét, és egy számítógépre bízta a zoom és egyéb kameramozgások megválasztását.

Főfőnök
(Direktøren for det hele)
2006-os francia–német–olasz–svéd–dán–izlandi film

Jens Albinus a filmben
Jens Albinus a filmben
RendezőLars von Trier
ProducerMeta Louise Foldager
Vibeke Windeløv
Signe Jensen
Műfajfilmvígjáték
ForgatókönyvíróLars von Trier
Főszerepben
  • Friðrik Þór Friðriksson
  • Jean-Marc Barr
  • Jens Albinus
  • Lars von Trier
  • Peter Gantzler
  • Sofie Gråbøl
  • Iben Hjejle
  • Henrik Prip
  • Mia Lyhne
  • Casper Christensen
  • Louise Mieritz
  • Anders Hove
  • Benedikt Erlingsson
ZeneMikkel Maltha
OperatőrAutomavision
VágóMolly Malene Stensgaard
JelmeztervezőManon Rasmussen
Gyártás
GyártóZentropa
Ország Franciaország

Németország
Olaszország
Svédország
Dánia

Izland
Nyelvdán
Játékidő99 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató2006. szeptember 21. Koppenhágai Nemzetközi Filmfesztivál
Korhatár12 II. kategória (F/4695/J)
További információk
SablonWikidataSegítség

Történet szerkesztés

Egy jól menő dán IT kisvállalat vezetője, Ravn el szeretné adni a cégét a régi kollégái tudta nélkül (kisemmizve őket), ám a vevő, egy izlandi üzletember azonban kizárólag a cég első számú emberével hajlandó tárgyalni, akivel csak az a probléma, hogy kitalált személy. Ravn az évek során, hogy a kellemetlen döntéseiért ne haragudjanak meg rá a kollégái, egy Amerikában élő főnökre fogta rá a kellemetlen döntéseket. A főfőnök eddig kizárólag e-mailben kommunikált a kollégákkal, de az eladás miatt egy élő személyre van szükség, ezért Ravn felbérel egy állástalan színészt, Kristoffert hogy rövid ideig játssza el az amerikai főfőnök szerepét, írja alá az eladásról szóló szerződést. A probléma akkor kezdődik, mikor a kollégák meglátják a folyosón a „főfőnököt”. Kristoffer jó főnökhöz méltóan megismerkedik a kollégákkal, meghallgatja problémáikat, és megpróbál segíteni nekik, bevetve az általa istenített Gambini-módszert is.

Gambini-módszer szerkesztés

Antonio Stavro Gambini huszadik századi színházi író. Előszeretettel alkalmaz abszurd megoldásokat a darabjaiban. Például a mondat szavai között hosszú szüneteket tart, vagy minden kérdésre igennel válaszol stb. Ismertebb művei: 1969-ből (egyesek szerint 1968 vége) az „Akasztott macska” című egyfelvonásos, és „A kéményseprő monológja a kémények nélküli városból” című három órás, szintén egyfelvonásos darab. Az íróról gyakran mondták, hogy furcsa, nem minden alap nélkül. Nem hitt az improvizációban, szerinte az improvizáció behódolás a szalondrámának. Magáról az íróról csak egy dolgot tudunk biztosan: kitalált személy.

Szereplők szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés