Főmenü megnyitása

Fővárosi Önkormányzat

Budapest önkormányzata 1990-től
(Fővárosi Közgyűlés szócikkből átirányítva)

TörténeteSzerkesztés

Feladatai, hatásköreiSzerkesztés

A Fővárosi Önkormányzat 1990. évi LXV. törvényében szabályozott feladat- és hatáskörei:[1]

  • meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét;
  • megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét;
  • ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat (elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását, meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét);
  • létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit;
  • gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;
  • gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról;
  • közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában, gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről;
  • gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról, biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;
  • kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről;
  • ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat;
  • rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;
  • gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja;
  • gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról

SzervezeteSzerkesztés

A Fővárosi KözgyűlésSzerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés az elnöki feladatokat is ellátó főpolgármesterből és választott önkormányzati képviselőkből (fővárosi képviselők) áll. A fővárosi képviselők száma 1990–94 között 88, 1994–2010 között 66 volt, 2010-től 33-ra csökkent. 2010-ig Budapest választópolgárai 66 fővárosi képviselőt pártlistákon, arányos rendszerben választottak, 4%-os mandátumszerzési küszöb mellett. 1994 előtt az akkori 22 fővárosi kerület képviselő-testületei egy-egy további fővárosi képviselőt (kerületi küldöttek) választottak, akiknek jogállása megegyezett a pártlistákon választottakéval.

Az önkormányzati választási rendszer 2010-es átalakítása során a fővárosi képviselők számát a város népességéhez képest határozzák meg, minden 50 ezer lakosra számítva egyet, így 2010-ben 33 képviselőt választottak. A mandátumszerzési küszöb is megváltozott, 4%-ról 5%-ra, közös lista esetén pedig 10%-ra, illetve kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nőtt.

A 2010-es önkormányzati választáson Tarlós Istvánt választották meg főpolgármesternek a FideszKDNP pártszövetség jelöltjeként, és e pártok közös listája 17 mandátummal megszerezte a képviselői helyek többségét is. A MSZP-nek 10, az LMP-nek és a Jobbiknak 3-3 képviselője lett.

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól módosította a Fővárosi Közgyűlés összetételét. A közgyűlésben helyet kaptak a kerületek polgármesterei is.

  • 2011. évi CLXXXIX. törvény, 22. §, (3a) A fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei, valamint a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő.

A 2014-es önkormányzati választáson Tarlós Istvánt újraválasztották Budapest főpolgármesterének, szintén a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltjeként. A kormánypártok a 23 kerületből 17 kerületben nyerték meg a polgármester választást, így a főpolgármesterrel és 2 kompenzációs listás képviselővel 20 mandátumot szereztek. Az ellenzéki pártok közül az MSZP 5, a DK és az Együtt-PM szövetség 2, a Jobbik, az LMP és az MSZP-DK-Együtt-PM szövetség 1 mandátumot szerzett. Ezen felül 1 képviselő a Civil Szervezetek támogatásával került be a közgyűlésbe.

A 2019-es önkormányzati választáson Karácsony Gergelyt választották meg Budapest főpolgármesterének, a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP szövetség jelöltjeként. A szövetség polgármester jelöltjei a 23 kerületből 14-ben győzedelmeskedtek. A fennmaradó 9 kerületből 7-ben a Fidesz-KDNP polgármester jelöltje, 2-ben pedig független jelölt győzött, azok is fideszes támogatással. A fővárosi közgyűlésben a Fidesz-KDNP 13, az MSZP 7, a DK és a Momentum 4, a Párbeszéd pedig 2 mandátumot szerzett, továbbá 3 képviselő egyetlen frakcióhoz sem csatlakozott.

A Fővárosi Közgyűlés tagjai (2019–)[2]
Főpolgármester

Karácsony Gergely

(Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)

Képviselők Polgármesterek
Bagdy Gábor Fidesz - KDNP I. kerület Váradiné Naszályi Márta Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
Hassay Zsófia Fidesz - KDNP II. kerület Örsi Gergely Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
Dr. Láng Zsolt Fidesz - KDNP III. kerület Dr. Kiss László Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
Dr. Nagy Gábor Tamás Fidesz - KDNP IV. kerület Déri Tibor Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
Ughy Attila Fidesz - KDNP V. kerület Szentgyörgyvölgyi Péter Fidesz - KDNP
Dr. Pintér Gábor Fidesz - KDNP VI. kerület Soproni Tamás Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
Tüttő Kata* Momentum-DK-MSZP-

Párbeszéd-LMP

VII. kerület Niedermüller Péter Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
Havasi Gábor Momentum-DK-MSZP-

Párbeszéd-LMP

VIII. kerület Pikó András Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
Gy. Németh Erzsébet* Momentum-DK-MSZP-

Párbeszéd-LMP

IX. kerület Baranyi Krisztina Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
X. kerület Kovács Róbert Antal Fidesz - KDNP
XI. kerület Dr. László Imre Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
XII. kerület Pokorni Zoltán Fidesz - KDNP
XIII. kerület Dr. Tóth József Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
XIV. kerület Horváth Csaba Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
XV: kerület Németh Angéla Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
XVI. kerület Kovács Péter Fidesz - KDNP
XVII. kerület Horváth Tamás Fidesz - KDNP
XVIII. kerület Szaniszló Sándor Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
XIX. kerület Gajda Péter Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP
XX. kerület Szabados Ákos Független
XXI. kerület Borbély Lénárd László Fidesz - KDNP
XXII. kerület Karsay Ferenc Fidesz - KDNP
XXIII. kerület Bese Ferenc Független
* Főpolgármester-helyettes
A Fővárosi Közgyűlés tagjai (2019–)[3]
Karácsony Gergely főpolgármester (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)
Fidesz–KDNP-frakció
(13 fő, 39,3%)
MSZP-frakció
(7 fő, 21,2%)
DK-frakció
(4 fő, 12,1%)
Momentum-frakció
(4 fő, 12,1%)
Párbeszéd-frakció

(2 fő, 6%)

Frakción kívüliek

(3 fő, 9%)













* Főpolgármester

A közgyűlés feladataiSzerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat legfőbb szerve, szinte valamennyi önkormányzati hatáskört elsődlegesen e testület gyakorol, ez alól kivétel csak törvényben írható elő. A közgyűlés a törvények keretei között külön rendeletben (Szervezeti és Működési Szabályzat, SZMSZ) szabályozza az önkormányzat szervezeti és működési rendjét, ebben egyes hatáskörök gyakorlását átruházhatja a főpolgármesterre vagy saját bizottságaira. A közgyűlés fogadja el az önkormányzat éves költségvetését, rendeleteivel pedig széles körben szabályozza a város életének különböző kérdéseit.

A főpolgármester és helyetteseiSzerkesztés

Budapest főpolgármestere az önkormányzatnak a város polgárai által választott vezetője. A főpolgármester tagja és egyúttal elnöke a Fővárosi Közgyűlésnek, képviseli az önkormányzatot, a főjegyző közreműködésével irányítja a Főpolgármesteri Hivatalt.

A főpolgármester-helyettesek a főpolgármester segítői, az általa meghatározott feladatokat látják el az önkormányzat vezetésében, akadályoztatása esetén pedig helyettesítik őt. A Fővárosi Közgyűlés a főpolgármester javaslata alapján titkos szavazással választja meg az egy vagy több főpolgármester-helyettest. A javaslat köti a közgyűlést, tehát csak a főpolgármester által javasoltakra lehet szavazni, a megválasztáshoz a közgyűlés tagjai többségének igen szavazata szükséges. A 2010-es önkormányzati választásig főpolgármester-helyettest csak a közgyűlés tagjai közül lehetett választani, azóta a főpolgármester bárkit javasolhat e tisztségre. A főpolgármestert a Fővárosi Közgyűlés elnöki tisztségében azonban csak olyan főpolgármester-helyettes helyettesítheti, aki maga is tagja a közgyűlésnek. A főpolgármester-helyettesek számát a törvény csak annyiban határozza meg, hogy mindig lennie kell legalább egynek a közgyűlés tagjai közül, számuk általában 3 és 5 közötti.

A közgyűlés bizottságaiSzerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés döntéseit a tagjaiból és a frakciók által javasolt nem képviselő szakértőkből alakult bizottságok készítik elő. A Fővárosi Önkormányzat az egyetlen az országban, melynek a törvény megengedi a személyi döntések egy részének átruházását bizottságaira, így a Főváros tulajdonában álló cégek (például BKV) vezetőit, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait valamint a fővárosi önkormányzati intézmények vezetőit általában a Közgyűléstől kapott felhatalmazás alapján (átruházott hatáskörben) az állandó bizottságok választják meg, illetve nevezik ki.

A Főpolgármesteri Hivatal, a főjegyző és az aljegyzőkSzerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés az önkormányzati döntések előkészítésére és végrehajtására valamint egyéb feladatokra egységes hivatalt működtet Főpolgármesteri Hivatal elnevezéssel.

A Főpolgármesteri Hivatalt a főpolgármester irányítása mellett a főjegyző vezeti, akit a közgyűlés pályázat alapján, határozatlan időre nevez ki. A tisztség betöltésének feltétele a jogi végzettség. A közgyűlés a főjegyzőre vonatkozó szabályok és feltételek szerint legalább egy, legfeljebb három aljegyzőt is kinevez, akik a főjegyzőt segítik feladatai ellátásában.

A Fővárosi Önkormányzat feletti felügyelet rendjeSzerkesztés

Az önkormányzat szerveinek tevékenysége fölött a törvényességi felügyeletet Budapest Főváros Kormányhivatala[4] végzi.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Forrás: Magyarország.hu Archiválva 2009. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Megye adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  3. http://infoszab.budapest.hu:8080/akl/szsza/Kozgyules.aspx
  4. korábban Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala

Külső hivatkozásokSzerkesztés