Fővárosi Nagycirkusz

A Fővárosi Nagycirkusz (rövidítve FNC, angolul Capital Circus of Budapest) Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, amely Budapesten, a Városligetben található.

Fővárosi Nagycirkusz
A Fővárosi Nagycirkusz épülete
A Fővárosi Nagycirkusz épülete
Korábbi nevek: Városi Cirkusz, Beketow Cirkusz, Fényes Cirkusz
CímMagyarország Magyarország, 1146 Budapest Állatkerti krt. 12/a.
Építési adatok
Építés éve19701971
Megnyitás1971. január 14.
Hasznosítása
Felhasználási területkultúra, szórakozás
TulajdonosNemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.
Alapadatok
Alaprajzkör
Egyéb jellemzők
Emeletek száma1
Elhelyezkedése
Fővárosi Nagycirkusz (Budapest)
Fővárosi Nagycirkusz
Fővárosi Nagycirkusz
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 04′ 52″47.519444°N 19.081111°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 04′ 52″47.519444°N 19.081111°E
Térkép
Fővárosi Nagycirkusz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Nagycirkusz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés
 

Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben világvárosi műsorral az általa építtetett vasvázas hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, ám befogadóképessége 2290 fő volt. Wulff Ede 1895-ben a Városi Cirkusz bérletét az Állatkert vezetőinek adta át.

1896-ban nyílt meg az Ősbudavára nevű mulató, amely szintén az Állatkert területén helyezkedett el; több világhírű artistát vonultatott fel, már-már elcsábította a közönséget a Városi Cirkusztól. 1904. április 30-án Matvej Ivanovics Beketov (Beketow Mátyás) a cirkusz újdonsült bérlője látványos műsorral nyitotta meg a Városi Cirkuszt, melyet saját költségén újított fel. Ettől kezdve 1934-ig Beketow Cirkusz volt a neve. 1908-ban a cirkusz 80 méterrel odébb került az Angol Park irányába. Könyöt Sándor mint társigazgató is a Városi Cirkuszhoz került az 1920-as években.

A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. Ő szervezte meg az 1936. júliusi bemutatót, melynek alapos előkészítése és rendezése a felújított épület pompájával együtt nyűgözte le a közönséget. Számos kiváló és világhírű artista volt tagja a Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatának, mint például Eötvös Gábor, későbbi Jászai-díjas zenebohóc. Az ő művészetét Charlie Chaplin is elismeréssel méltatta.

Az utolsó Fényes-év 1943 volt, 1944-ben ugyanis a fokozódó bombázások miatt a főváros már megtagadta a játékengedély kiadását.

1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. 1950-ben alakult meg a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1954-ben alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat (később Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat), vagyis a mai Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft., melynek része a Fővárosi Nagycirkusz. A közönség 1955 nyarán ismerhette meg az új, érettségizett artistákat. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A Népszava 1966. március 15-i számában tudósítottak a régi cirkuszépület bontásának megkezdéséről, így az ország egyetlen kőcirkusz-épülete néhány nap leforgása alatt eltűnt a Városligetből. Az 1950-es, 1960-as években Göndör Miklós, Árvai Rezső, Barton Nándor, Fekete Lajos vezették a Fővárosi Nagycirkuszt.

Az újbóli megnyitásra 1971. január 14-én került sor, este fél nyolckor ünnepi díszelőadás keretében megnyitotta kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz, élén az első és ezidáig egyetlen női igazgatójával, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával.

1996-óta, kétévente itt rendezik a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált.

2015-ben a cirkusz vezetése elindította a Mit neked cirkusz! programot, egy új cirkuszépület felépítése kapcsán társadalmi vitát, közös gondolkodást kezdeményeztek arról, mit is jelent az emberek számára a cirkusz szó, mit gondolnak a művészek, az értelmiségiek, a színházszeretők és az egyszerűen csak szórakozni vágyók a cirkuszról mint előadó-művészeti ágról. Minden hónapban megrendezésre került a Fővárosi Nagycirkusz beszélgetéssorozata, az ARTista Café, amely során mindig egy aktuális cirkuszi kérdést vitattak meg a résztvevők.

2018. március 8-án nyílt meg a Fővárosi Nagycirkusz az Andrássy út 28. szám alatti jegyirodája, amit társbérlőként használ a Nemzeti Színházzal.[1][2] Ennélfogva a Nagycirkusz jegypénztára mellett az Andrássy úton is lehet jegyet váltani a cirkusz előadásaira.[3][4]

A Liget Budapest projekt részeként új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében.[5] A beruházás 25 milliárd forintba kerül.[6] A Közép-európai Cirkuszművészeti Központ egy olyan cirkuszkomplexumként jön létre Európa szívében, amely megfelelő infrastrukturális háttere lehet a most megújuló cirkuszművészetnek, és méltón őrzi majd a cirkuszművészeti hagyományokat. A klasszikus és modern cirkusz egymás mellett működhet majd.

Igazgatói

szerkesztés
Sorszám Név Hivatali idő Megjegyzés
1. Wulff Ede 1889–1895
2. Beketow Mátyás 1904–1919
3. Könyöt Sándor 1904–1923
4. Beketow Mátyás 1923–1928
5. Beketow Sándor és Árvai Rezső 1929–1935
6. Fényes György 1936–1943
7. Göndör Miklós, Göndör Ferenc, Árvai Rezső, Barton Nándor, és Fekete Lajos 1945–1966
8. Eötvös Gáborné 1971–1981
9. Vitáris István 1982–1985
10. Radnóti Tamás 1986–1988
11. Kristóf István 1988. április 1. – 2012. február 10.
12. Kriza Zsigmond 2012. február 10-től november 1-ig Ebben az időszakban ideiglenesen Dr. Kriza Zsigmond, a MACIVA ügyvezető igazgatója látta el az Fővárosi Nagycirkusz igazgatói posztját.
13. Richter József 2012. november 1. – 2015. november 30.)[7]
14. Fekete Péter 2015. december 1. – dr. Borsós Beáta 2018-tól megbízott igazgató.

Megközelítés

szerkesztés
Járat Útvonal Megálló
  M1-es metró Mexikói útVörösmarty tér Széchenyi fürdő
  72-es trolibusz Arany János utca – Zugló vasútállomás (Hermina út)
  1. Erősödik a Fővárosi Nagycirkusz és a Nemzeti Színház együttműködése (magyar nyelven) (html). fnc.hu. Fővárosi Nagycirkusz, 2018. február 6. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  2. A Cirkusz A28 Jegyiroda ünnepi megnyitója (magyar nyelven) (html). fnc.hu. Fővárosi Nagycirkusz, 2018. március 8. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  3. Magyar Idők Online: Az Andrássy útra költözik a Fővárosi Nagycirkusz szervezési csoportja (magyar nyelven) (html). magyaridok.hu, 2018. március 2. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  4. Az Operaház mellé költözik a Fővárosi Nagycirkusz! (magyar nyelven) (html). turizmus.com, 2018. február 28. [2018. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  5. Magyar Idők Online: Lehet, hogy megvan a Fővárosi Nagycirkusz új helye (magyar nyelven) (html). magyaridok.hu, 2015. október 17. [2015. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  6. Szabó Zsolt: Elsőként mesepark épül az állatkertben (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2015. október 12. [2015. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  7. Bóta Gábor: Leváltották a Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját (magyar nyelven) (html). Népszava, 2015. november 30. [2015. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 30.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Nagycirkusz témájú médiaállományokat.
  • Szilágyi György: Komédia nagyban és kicsiben. Budapest, é. n. 1985. Lapkiadó. ISBN 9630236931
  • A Fővárosi Nagycirkusz hivatalos honlapja
  • A Fővárosi Nagycirkusz oldala a PORT.hu-n
  • Szekeres József: A magyarországi artisták és cirkuszok története; Állami Artistaképző Iskolam, Bp., 1962
  • Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története; Színháztudományi Intézet, Bp., 1966 (Színháztörténeti könyvtár)
  • Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; MACIVA, Bp., 1979
  • H. Orlóci Edit: Szabad a porond. A magyar cirkuszi testnyelvjáték, 1890–1914; Jószöveg Műhely, Bp., 2006
  • Dohi Tamás: A ligeti porond. 120 év története; MACIVA, Bp., 2009
  • Maciva. A szórakoztatás művészete / The art of entertainment; MACIVA, Bp., 2013
  • Urbán Ádám: Cirkusz. A függöny mögött; szöveg Szerényi Tamás; Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, Bp., 2021
  • Útmutató könyvtáralapításhoz. Esettanulmány a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ könyvtáráról; szerk. Kiszl Péter; ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Bp., 2021