Főmenü megnyitása

F. Bede László (Szolnok, 1891 – Fegyvernek, 1920. április 29.[1]) vasesztergályos, mártír.

F. Bede László
Született 1890-es évek
Foglalkozása politikus

ÉleteSzerkesztés

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) szolnoki szervezete 1918. március 25-ei ülésén beválasztották a városi vezetőségbe. November 2-án a helyi Nemzeti Tanács intézőbizottságának tagja lett. A Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) 1918. december 12-én megalakult szolnoki szervezetének első elnöke volt.[2]

A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt 1919. március 23-án Szolnokon a helyi direktórium egyik vezetőjévé nevezték ki,[3] majd a megyei direktórium katonai szakosztályának vezetője lett.[4] Áprilisban Jászberényben megválasztották küldöttnek a Tanácsok Országos Gyűlésére.[5] 1919 novemberében Prónay Pál katonái razziáztak a térségben, többeknek súlyos sérüléseket okoztak, s F. Bede Lászlóról is látleletet állított ki az orvos: „F. Bede László 28 éves. A bal lábfej kissé duzzadt. A belső felülete élénk pirosas színezett, mindkét arcfél duzzadt, rajtuk számos hámhiány látható, helyenként apróbb vérző pontokkal."[m 1][6] 1920-ban a Héjjas Iván vezette különítmény tagjai a Fegyvernektől nem messze lévő erdőbe vitték, s egy erdészházban, az ún. Halálkastélyban halálra kínozták. Még élt, mikor koporsóba rakták, majd kettéfűrészelték a fejét.[4]

EmlékezeteSzerkesztés

1961-ben Szolnokon a munkásmozgalom több mártírjának, köztük F. Bede Lászlónak a mellszobrát[7] (Nagy István szobrászművész alkotása) avatták fel a városi tanács épületében.[8] A szolnoki munkásőrzászlóalj 1957-ben felvette F. Bede László nevét, és a munkásőrség megszűnéséig ezt a nevet viselte.[9][10] F. Bede Lászlóról nevezték el Szolnokon a 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet.[11] Az iskola a megye legnagyobb szakképző intézete volt, közel 1500 vasipari tanulót képzett.[12] (Az iskola neve később F. Bede László Közlekedésgépészeti Szakközépiskola lett.) Róla és menyasszonyáról, Molnár Anna varrónőről[13] is utcát neveztek el Szolnokon.[14][15]

Baranyi Ferenc Halálkastély című versciklusa a Tanácsköztársaság bukása után meggyilkolt „tizenkilenceseknek" állít emléket, s az egyik vers Bedéről és gyilkosairól szól.

Mert az ember mindenre képes:
fogat piszkál, mikor kivégez,
koporsónál újságot olvas,
még bekecse bőre is ordas.

– részlet: Baranyi Ferenc: Halálkastély (rekviem tizenkilencesekért, online elérés)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pásztor Mihály. IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.), A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920.. Budapest: Pest Megyei Levéltár, 228–229. o. (1985). Hozzáférés ideje: 2016. február 6. 
  2. Adatok Szolnok megye történetéből II. kötet. Szolnok: Szolnok Megyei Levéltár, 244–245. o. (1989.). Hozzáférés ideje: 2016. február 6. 
  3. szerk.: M. Román Béla: Kézikönyv Szolnok város történetének tanításához, 66. o. (2011) 
  4. a b Halálkastély. Ezredvég, IX. évf. 3. sz. (1999. márc.)
  5. (1919. április 16.) „Proletárdiktatúra a vidéken”. Népszava 47 (91), 5. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  6. Pásztor Mihály: IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.) In: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920. pp. 240. Arcanum, 1985. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  7. Kósa Károly: Szoborsorsok: Lenin és elvtársai. Kósa Károly, 2014. január 27. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
  8. (1961. augusztus 4.) „A munkásmozgalom mártírjainak”. Népszava 89 (183), 4. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  9. Vacsorajegy. portal.vfmk.hu. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
  10. (1972. február 3.) „Biszku Béla a szolnoki munkásőrzászlóalj jubileumi ünnepségén”. Népszava 100 (28), 2. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  11. (1976. június 5.) „Három évtized – szakmunkás diákokért”. Népszava 104 (132), 4. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  12. (1987. május 22.) „Szolnoki mérleg”. Népszava 115 (119), 15. o. (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)  
  13. Molnár Anna (1897–1962) a Tanácsköztársaság idején Szolnokon a városi munkástanács tagja, majd a tanács intézőbizottságának tagja. Szakszervezeti és szociáldemokrata párttag.
  14. Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.
  15. A korábban róla elnevezett utca ma a Kellner Gyula utca nevet viseli. Utcasoroló (1.): Kellner Gyula u.. blogszolnok.hu, 2012. december 27. (Hozzáférés: 2016. február 6.)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 156. o.  [m 2]
  • Selmeczi László. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő szolnoki alakjai (F. Bede László: 1891-1920. Pálfy János) : 1881-1920. Szolnok: Szolnok Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, 23. o. (1974)

További információkSzerkesztés

  • Selmeczi László dr.: F. Bede László : 1891-1920. Pálfy János : 1881-1920, Szolnok, 1974.[m 3]

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Ez alapján valószínűsíthető az 1891-es születés.
  2. A Magyar Életrajzi Lexikonban szereplő adatok közül, mivel F. Bede László és Bede László adatait valószínűleg összekeverték, csupán a halálára vonatkozó adatokat tartalmazza a szócikk.
  3. Születésének évére hiteles forrásnak tekinthető. MOKKA-ODR katalógus adatlap. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. (Hozzáférés: 2016. február 6.)