Főmenü megnyitása

F. Rácz Kálmán (Lugos, 1910. szeptember 1.Budapest, 1980. február 12.) író, műfordító, szerkesztő.

F. Rácz Kálmán
Élete
Született 1910. szeptember 1.
Lugos
Elhunyt 1980. február 12. (69 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza

ÉleteSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte el, majd külföldön folytatta, Bécsben és Párizsban. A Sorbonne egyetemen szerzett oklevelet nyelvészetből és irodalomtörténetből. Hazatérve újságíró lett, első írásai a Népszavában jelentek meg.

1938-1944 között az Újság, 1945 után a Szabadság c. lap munkatársa lett. Írásait a Híd, a Fórum és a Csillag, valamint a Kortárs folyóiratok is közölték.

1949-1950-ben az Írószövetség titkára lett, ekkor felhagyott újságírói tevékenységével.

1957-től haláláig írói tevékenységét szabadúszóként végezte.

1952-1957 között a Népművelési Intézet osztályvezetője volt.

A Népművelési Intézeten belül egyik vezetője volt a Színjátszók Könyvtára című sorozatnak, ( többek között Mándy Iván is részt vett benne), azon kívül, hogy színvonalas dolgok jelentek meg benne, az íróknak anyagi lehetőséget is biztosított.

Műfordítói tevékenységében elsősorban a francia irodalom szerepel, Zola, Sartre és mások műveit fordította magyarra.

1964-től a Központi Sajtószolgálat irodalmi szerkesztője volt.

Fő műveiSzerkesztés

  • Köd a Szajnán (1941)
  • Barátom, Bögölye (1943)
  • Szent Mihály útja (1947)
  • Lázadók (1948)
  • Barátok és ellenségek (1950)
  • Férfihűség (1956)
  • Grandet kisasszony (1956)
  • Csak Párizsban történhetett (1958)
  • Utolsó alkalom (1959)
  • Éjszakai vallomás (1960)
  • Időhúzás (1976)
  • Eszter mosolya (1979)

ForrásokSzerkesztés