Főmenü megnyitása

Fabian Gottlieb von Bellingshausen

orosz utazó, felfedező

Fabian Gottlieb Thaddeus (Faggyej Faggyejevics) von Bellingshausen (oroszul: Фаддей Фаддеевич Беллинсгаузен; (Lahhetagge birtok, Saaremaa, 1778. szeptember 20. – Kronstadt, 1852. január 25.) balti német tengerész felfedező, a cári orosz haditengerészet tisztje volt. Ő látta meg először az Antarktisz szárazföldjét.

Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellingshausen
Az Antarktisz szárazföldjének felfedezője
Az Antarktisz szárazföldjének felfedezője
Született 1778. szeptember 20.
Saaremaa
Meghalt 1852. január 25. (73 évesen)
Kronstadt
Sírhely Kronstadt
Állampolgársága orosz
Nemzetisége Balti német
Fegyvernem Cári haditengerészet
Szolgálati ideje 1797-1852
Rendfokozata Admirális
Egysége Orosz flotta
Csatái Várna (Bulgária) 1829
Kitüntetései
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • Order of St. Vladimir, 1st class
  • Order of St. George, 4th class
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Order of the White Eagle
  • Order of St. Alexander Nevsky
  • Order of the Bath
  • Szent Lajos Lovagrend
Iskolái Naval Cadet Corps
A Wikimédia Commons tartalmaz Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellingshausen témájú médiaállományokat.
A Bellingshausen család címere
Orosz emlékérem az első orosz déli-sarkvidéki expedíció tiszteletére

Élete és munkásságaSzerkesztés

Balti német nemesi családban született. Már 11 éves korában felvették a kronstadti tengerészeti hadiiskolába. 1797-ben az orosz haditengerészet zászlósa lett. 1803 és 1806 között a Nagyezsda nevű hajón szolgált és részt vett az első orosz világkörüli hajóúton Adam Johann von Krusenstern parancsnoksága alatt. Ezután kapitányi rangot kapott és a balti, majd a fekete-tengeri orosz flotta több hajójának a parancsnoka volt.

1819-ben bízták meg az I. Sándor orosz cár által kezdeményezett orosz déli-sarki expedíció vezetésével. A 935 tonnás Vosztok hajó kapitányaként, az 530 tonnás Mirnij ellátóhajó kíséretében augusztusban hajózott ki Kronstadtból. Az odafelé vezető úton feltérképezte a Tuamotu-szigeteket és Macquarie-szigetet. Az összesen 751 napig tartó út során 29 új szigetet fedezett fel a Csendes-óceánon és a Déli-sarkvidék környékén, és 1820. január 28-án elsőként látta meg az antarktiszi szárazföldet a d. sz. 69° 21′ 28″, ny. h. 2° 14′ 50″ ponton (mintegy 20 mérföldre a parttól). A következő napokban többször újra látták, sőt hajóikkal egészen meg is közelítették a kontinenst. A kutatómunka során az expedíció hatszor lépte át a déli sarkkört és körülhajózta az Antarktiszt. Bellingshausen James Cook után a második volt, aki egyáltalán eljutott ilyen messze délre. 1820 augusztusában átlépte a déli szélesség 70. fokát és ezzel a sikerült az Antarktiszt délebbi útvonalon körülhajóznia, mint Cooknak.

1821-ben fedezte fel és nevezte el az Antarktiszi-félsziget előtt az I. Sándor-szigetet és az I. Péter-szigetet. Az előbbit ő a szárazföld részének tartotta és eredetileg I. Sándor-partnak hívta, de a vastag jég alatt fekvő területről 1940-ben kiderült, hogy az tulajdonképpen sziget.

1821. augusztusi hazatérése után előléptették, majd 1828-ban altengernaggyá nevezték ki. 1829-ben részt vett Várna (Bulgária) ostromában az orosz–török háború (1828–29) során. 1839-ben lett a kronstadti erőd kormányzója. 1843-ban admirális lett.

Déli-sarkvidéki expedíciójának története először 1831-ben jelent meg orosz nyelven Szentpétervárott.

EmlékezeteSzerkesztés

Egy sor földrajzi helyet, illetve csillagászati objektumot neveztek el róla, így:

Külső hivatkozásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fabian Gottlieb von Bellingshausen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.