Faházi János

magyar asztaliteniszező

Faházi János (Budapest, 1942. április 23. –) magyar asztaliteniszező.

Faházi János
1964-ben
1964-ben
Született1942. április 23. (81 éves)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaasztaliteniszező
A Wikimédia Commons tartalmaz Faházi János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Faházi János balról a második, asztaliteniszezők között, 1964. október 16., Hollandia

Tizenhárom évesen az Alumínium SC játékosaként kezdte az asztaliteniszezést. 1959-ben a legjobb magyar ifjúsági játékosként részt vehetett a felnőtt Tízek-bajnokságon. 1960-tól, már a Betonút sportegyesület játékosaként tagja lett a magyar válogatottnak. A világ- és Európa-bajnokságokon összesen három érmet nyert, jelentős eredményeit párosban érte el. 1962-től a Budapesti Vörös Meteor játékosa lett. 1966-ig volt válogatott, de az asztaliteniszezést a Csepel SC, a Postás és a Ganz-Mávag színeiben ezután is folytatta. 1980-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői oklevelet szerzett és pályafutását olasz Molina Bianchi Vigevano, és az egykori NSZK ban az ESTING játékosaként folytatta. Az asztaliteniszezéssel hazatérése után sem hagyott fel, 2007 elején egy a magyar harmadik osztályban szereplő jászberényi egyesület játékosa. Különleges gömb-, és ritmusérzékének köszönhetően a világ talán leglátványosabb játékát játszotta.

Sporteredményei szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)