Fahéjalkohol
Fahéjalkohol | |||
Fahéjalkohol | |||
IUPAC-név | 3-fenil-2-propén-1-ol | ||
Más nevek | Fahéjalkohol Sztiril-karbinol Fenilallil-alkohol | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 104-54-1 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C9H10O | ||
Moláris tömeg | 134,17 g/mol | ||
Sűrűség | 1,0397 g/cm³, 35 °C-on | ||
Olvadáspont | 33 °C | ||
Forráspont | 250 °C | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] | ||
R mondatok | R22, R43[1] | ||
S mondatok | S24/25, S37[1] | ||
LD50 | 2000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | Fahéjsav; Fahéjaldehid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A fahéjalkohol egy szerves vegyület. A legegyszerűbb telítetlen aromás alkohol. Összegképlete C9H10O. Alacsony olvadáspontú, szilárd, kristályos anyag. Illata a jácintra emlékeztet. A természetben a Styrax-fajok balzsamában fordul elő, fahéjsavval alkotott észtere alakjában. Számos észtere ismert. A természetben a transz-izomerje fordul elő. Az illatszeripar használja fel.
Előállítása
szerkesztésA fahéjalkohol előállítható a természetben megtalálható fahéjsavésztere elszappanosításával (lúgos hirdolízisével). Szintetikusan fahéjaldehid redukciójával állítják elő:
Többféle módszert is kidolgoztak annak biztosítására, hogy a hidrogénes redukció során a kétszeres kötés ne telítődjön.
Kémiai reakciói
szerkesztésA fahéjalkohol kémiai tulajdonságai az allilalkoholokéra hasonlítanak. Kétszeres kötést tartalmaz, brómmal addíciós reakcióba lép. Ekkor fahéjalkohol-dibromid keletkezik. Kálium-permanganát oldattal végzett óvatos oxidációjakor 1-fenil-glicerin képződik. Más reakciókban fahéjaldehiddé, fahéjsavvá és benzoesavvá oxidálható. Ha hidrogén-bromiddal reagál, cinnamil-bromiddá alakul.
Felhasználása
szerkesztésA fahéjalkohol egyes észtereit az illatszeripar használja fel.
Források
szerkesztésBruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet.