Faller Gusztáv (bányamérnök, 1816–1881)

Faller Gusztáv (Gölnicbánya, 1816. március 2. – Jászó, 1881. január 20.) bányatanácsos, a selmecbányai bányászakadémia tanára.

Faller Gusztáv
Született	1816. március 2. Gölnicbánya
Elhunyt	1881. január 20. (64 évesen) Jászó
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Faller Károly
Foglalkozása	bányatanácsos, pedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

A bölcseleti és jogi tanulmányok befejeztével, 1837-ben a selmecbányai bányász- és erdészakadémiára ment, ahol bányászatot és erdészetet végzett, innen a geológia és a mineralógia behatóbb tanulmányozása végett, az akkoriban nagy hírnek örvendett bécsi bányászati múzeumba ment, ahol Wilhelm Haidinger vezetése alatt tanulmányait befejezte. 1840-ben a Horvátországban működő kutatási bizottsághoz bányagyakornoki minőségbe áthelyezték és 1843-ban ismereteinek fejlesztésére, az akkor fennállott udvari kancellária a nevezetesebb bel- és külföldi bányaművek és -telepek tanulmányozására külföldről visszatérvén, 1844-ben a bányaműveléstan akkori tanára, Adriányi János bányatanácsos mellé tanársegéddé nevezték ki. 1846-ban felső bibertárnai bányatiszt lett; ezen állásában alkalma volt a selmec-szélaknai nagy terjedelmű bányászattal alaposan megismerkedni, úgy hogy, mint később maga mondta, a körülbelül 40 mérföld hosszúságú bányanyílások, alagutak és tárnák közt alig volt egy-kettő, amelyet meg nem járt volna 1849–1850-ben a császári és királyi földművelési és bányászati minisztérium meghagyásából három félévig a bányászat tanárát helyettesítette, miután a tanári vizsgát még 1847-ben letette. 1851-ben a felsőbibertárnai bányahivatalhoz mint első bányamérnöki segéd s innét 1852-ben a halli császári és királyi bánya- és sóművek igazgatóságához (Tirolban) kerületi bányamérnökké nevezték ki. 1855. október 19-én a király a selmecbányai akadémián a bányászati tanszéket neki adományozta. Tanári tevékenysége 1870-ben ért véget, amikor a magyar királyi pénzügyminisztérium a selmecbányai főbányagrófi hivatal bányászati előadójává nevezte ki. Gyakori betegeskedése miatt 1871 októberében saját kérelmére nyugállományba helyezték és Kassára, onnan pedig 1879-ben Jászóra vonult, ahol mint a jászói apátság bánya-, erdő- és jószágügyi tanácsosa élt haláláig.

Írásai

Cikkei a Berg- u. Hüttenm. Jahrbuchban (1860. Abbau der Braunkohlenflötze zu Dorogh u. Tokod nächst Gran in Ungarn, 1861. Wichtigere Unternehmungen, Betriebserweiterungen und Neubauten bei dem Berg- und Hüttenwesen des niederungarischen Bergdistrictes, Über das Abteufen und die Bohrarbeit im Amaliaschachte, Bergmännische Notizen über die Braunkohlen von Miklósberg, Sárisáp und Mogyorós, 1863. Kurze Übersicht des Silber- und Bleierzbergbaues bei Přbram in seinem jetzigen Zustande, 1864. Der Schemnitzer Metallbergbau in seinem jetzigen Zustande, Über einige lehrreiche Abbau-Methoden auf mächtigen Lagerstätten, 1869. Geschichtliche Notizen über die Schemnitzer Berg- und Forstakademie, Über den Moderstollner Bergbau…, Reise-Notizen über einige wichtigere Metallbergbaue in Ober-Ungarn.), az Österr. Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen-ben (1860. Das Vorkommen von Zinnober in Schemnitz. Der Grünergang in der unverritzten Teufe, 1861. Vorkommen von Quarz-Geschieben im Grünergange, 1862. Neues Zinnerzvorkommen in Schemnitz, 1863. Eine neue Ansicht von Schemnitz, 1864. Erste Schalenförderung beim Schemnitzer Bergbaue, 1868. Über alte Schlägel- und Eisenarbeiten), a Statistikai Közleményekben (I. 1861. Közlemények a hazai bányászat köréből), a M. Mérnökegylet Közlönyében (1868. A régi vésett bányavájatok maradványairól), a Bányászati és Kohászati Lapokban (1872. A körmöczi telerek és rések hálózatáról, 1889. A tellur, Ujabb robbanó anyagokról).

Művei

• Der Schemnitzer Metallbergbau in seinem jetzigen Zustande. Schemnitz, 1865. (A Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstaltban is megjelent.)
• Geschichte der Berg- und Forstakademie in Schemnitz. Schemnitz, 1865.
• Beschreibung einiger wichtiger Metallbergbaue der Com Zips. Gömör u. Abauj in Ober-Ungarn. Schemnitz, 1868.
• Der Steinkohlenbergbau bei Fünfkirchen. Schemnitz, 1869.
• Selmeczi m. kir. bányász- és erdész-akademia évszázados fennállásának Emlékkönyve 1770–1780. Schemnitz, 1871. (Ugyanez németül is; az akadémia történetével és a nevezetesebb bányászok életrajzával.)
• Vélemény a nagybányai s kolozsvári bányakerületben fekvő kincstári bányaművek állapota, műveltetése vagy felhagyása iránt a m. kir. pénzügyminiszterhez 1872. jul. 17. előterjeszté (Grimm Jánossal együtt.) Budapest, 1873.
• A vas geologiája. Budapest, 1888.

Szerkesztette a Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuch der k. k. Bergakademien Schemnitz und Leoben und der k. k. Montanlehranstalt Přbram c. évkönyv 1859., 1862., 1865. és 1868. évfolyamait (ezekbe több cikket irt.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Bányászati és kohászati lapok. XIV. Évfolyam. 1881.

További információk

• Dorogi lexikon A-Zs. Írta és szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog, Dorog Város Önkormányzata-Dorog Város Barátainak Egyesülete, 2000.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003.
• Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.