Főmenü megnyitása

Faller Gusztáv (bányamérnök, 1816–1881)

Faller Gusztáv (Gölnicbánya, 1816. március 2.Jászó, 1881. január 20.) bányatanácsos, a selmecbányai bányászakadémia tanára.

Faller Gusztáv
Született 1816. március 2.
Gölnicbánya
Elhunyt 1881. január 20. (64 évesen)
Jászó
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bányatanácsos,
pedagógus

ÉleteSzerkesztés

A bölcseleti és jogi tanulmányok befejeztével, 1837-ben a selmecbányai bányász- és erdészakadémiára ment, ahol bányászatot és erdészetet végzett, innen a geológia és a mineralógia behatóbb tanulmányozása végett, az akkoriban nagy hírnek örvendett bécsi bányászati múzeumba ment, ahol Wilhelm Haidinger vezetése alatt tanulmányait befejezte. 1840-ben a Horvátországban működő kutatási bizottsághoz bányagyakornoki minőségbe áthelyezték és 1843-ban ismereteinek fejlesztésére, az akkor fennállott udvari kancellária a nevezetesebb bel- és külföldi bányaművek és -telepek tanulmányozására külföldről visszatérvén, 1844-ben a bányaműveléstan akkori tanára, Adriányi János bányatanácsos mellé tanársegéddé nevezték ki. 1846-ban felső bibertárnai bányatiszt lett; ezen állásában alkalma volt a selmec-szélaknai nagy terjedelmű bányászattal alaposan megismerkedni, úgy hogy, mint később maga mondta, a körülbelül 40 mérföld hosszúságú bányanyílások, alagutak és tárnák közt alig volt egy-kettő, amelyet meg nem járt volna 18491850-ben a császári és királyi földművelési és bányászati minisztérium meghagyásából három félévig a bányászat tanárát helyettesítette, miután a tanári vizsgát még 1847-ben letette. 1851-ben a felsőbibertárnai bányahivatalhoz mint első bányamérnöki segéd s innét 1852-ben a halli császári és királyi bánya- és sóművek igazgatóságához (Tirolban) kerületi bányamérnökké nevezték ki. 1855. október 19-én a király a selmecbányai akadémián a bányászati tanszéket neki adományozta. Tanári tevékenysége 1870-ben ért véget, amikor a magyar királyi pénzügyminisztérium a selmecbányai főbányagrófi hivatal bányászati előadójává nevezte ki. Gyakori betegeskedése miatt 1871 októberében saját kérelmére nyugállományba helyezték és Kassára, onnan pedig 1879-ben Jászóra vonult, ahol mint a jászói apátság bánya-, erdő- és jószágügyi tanácsosa élt haláláig.

ÍrásaiSzerkesztés

Cikkei a Berg- u. Hüttenm. Jahrbuchban (1860. Abbau der Braunkohlenflötze zu Dorogh u. Tokod nächst Gran in Ungarn, 1861. Wichtigere Unternehmungen, Betriebserweiterungen und Neubauten bei dem Berg- und Hüttenwesen des niederungarischen Bergdistrictes, Über das Abteufen und die Bohrarbeit im Amaliaschachte, Bergmännische Notizen über die Braunkohlen von Miklósberg, Sárisáp und Mogyorós, 1863. Kurze Übersicht des Silber- und Bleierzbergbaues bei Přbram in seinem jetzigen Zustande, 1864. Der Schemnitzer Metallbergbau in seinem jetzigen Zustande, Über einige lehrreiche Abbau-Methoden auf mächtigen Lagerstätten, 1869. Geschichtliche Notizen über die Schemnitzer Berg- und Forstakademie, Über den Moderstollner Bergbau…, Reise-Notizen über einige wichtigere Metallbergbaue in Ober-Ungarn.), az Österr. Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen-ben (1860. Das Vorkommen von Zinnober in Schemnitz. Der Grünergang in der unverritzten Teufe, 1861. Vorkommen von Quarz-Geschieben im Grünergange, 1862. Neues Zinnerzvorkommen in Schemnitz, 1863. Eine neue Ansicht von Schemnitz, 1864. Erste Schalenförderung beim Schemnitzer Bergbaue, 1868. Über alte Schlägel- und Eisenarbeiten), a Statistikai Közleményekben (I. 1861. Közlemények a hazai bányászat köréből), a M. Mérnökegylet Közlönyében (1868. A régi vésett bányavájatok maradványairól), a Bányászati és Kohászati Lapokban (1872. A körmöczi telerek és rések hálózatáról, 1889. A tellur, Ujabb robbanó anyagokról).

MűveiSzerkesztés

  • Der Schemnitzer Metallbergbau in seinem jetzigen Zustande. Schemnitz, 1865. (A Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstaltban is megjelent.)
  • Geschichte der Berg- und Forstakademie in Schemnitz. Schemnitz, 1865.
  • Beschreibung einiger wichtiger Metallbergbaue der Com Zips. Gömör u. Abauj in Ober-Ungarn. Schemnitz, 1868.
  • Der Steinkohlenbergbau bei Fünfkirchen. Schemnitz, 1869.
  • Selmeczi m. kir. bányász- és erdész-akademia évszázados fennállásának Emlékkönyve 1770–1780. Schemnitz, 1871. (Ugyanez németül is; az akadémia történetével és a nevezetesebb bányászok életrajzával.)
  • Vélemény a nagybányai s kolozsvári bányakerületben fekvő kincstári bányaművek állapota, műveltetése vagy felhagyása iránt a m. kir. pénzügyminiszterhez 1872. jul. 17. előterjeszté (Grimm Jánossal együtt.) Budapest, 1873.
  • A vas geologiája. Budapest, 1888.

Szerkesztette a Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuch der k. k. Bergakademien Schemnitz und Leoben und der k. k. Montanlehranstalt Přbram c. évkönyv 1859., 1862., 1865. és 1868. évfolyamait (ezekbe több cikket irt.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Dorogi lexikon A-Zs. Írta és szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog, Dorog Város Önkormányzata-Dorog Város Barátainak Egyesülete, 2000.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003.
  • Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.