Wikipédia

Falu Tamás

(1881-1977) magyar jogász, költő és regényíró

Falu Tamás (született Markbreiter Lajos, 1898-tól Balassa Lajos,[1] 1911-ben vette fel a Falu Tamás nevet) (Kiskunfélegyháza, 1881. november 10.[2] — Ócsa, 1977. július 13.) magyar jogász, költő és regényíró. Sógora Bér Dezső festő, grafikus.

Falu Tamás
Az 1910-es években (Székely Aladár felvétele)
Az 1910-es években
(Székely Aladár felvétele)
SzületettMarkbreiter Lajos
1881. november 10.
Kiskunfélegyháza
Elhunyt1977. július 13. (95 évesen)
Ócsa
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Falu Tamás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és munkássága szerkesztés

Markbreiter Adolf kereskedő és Fuchs Laura fia.[2] Kecskeméten érettségizett, felsőfokú tanulmányokat a Budapesti Tudományegyetem jogtudományi karán folytatott. 1907-ben ügyvédi vizsgát tett. Monoron helyezkedett el közjegyző-helyettesi állásba, majd 1918-tól Nagyrőcén ő lett a közjegyző, a vesztes háború után 1922-ben Nagyrőcéről kiutasította a csehszlovák hatóság. A csonka ország határain belül 1924-től az ócsai járásban nyerte el a közjegyzői állást, nyugdíjba vonulásáig ezt az állást töltötte be.

Már jogász hallgató korában érdekelte az irodalom, humoros írásai jelentek meg Az Üstökös és a Borsszem Jankó című korabeli élclapokban. Költemények címen 1900-ban publikálta első verses kötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg, ezeket még Balassa Lajos néven jegyezte. Kiss József fedezte fel Balassa írói tehetségét, s verseit gyakran közölte A Hét c. lapban, ettől kezdve a Hétben változtatta nevét Falu Tamásra, s a továbbiakban szépirodalmi műveit ezen a néven jegyezte.

Házastársa Bér Jolán polgári iskolai tanárnő volt, Behr Mór és Pirnitzer Zsófia lánya, akivel 1907. augusztus 18-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[3] Szeretetben, megbecsülésben éltek, sokat utaztak együtt.

1914-1940-ig az Új Időkben is publikált, 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugat c. folyóiratnak. Napilapokba is publikált, például tárcáit a Pesti Hírlap közölte vasárnaponként. Mintegy kilenc verskötete és tíz regénykötete került nyomdába még életében. Írásaiban a falu és a kisváros eseményeiről számolt be, ezzel kapcsolatos érzéseit, gondolatait öntötte formába. A vidék békéjét és csendjét nagyon kedvelte.

Mécses és Alázatosság című verseit Tarnay Lajos zenésítette meg 1930 körül.[4]

Ócsán érte a halál, az ócsai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete szerkesztés

A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban emlékkiállítást tartottak a tiszteletére 1981. október 11-től 1982. január 31-ig. A kiállítást Fazekas István rendezte Zalatnai Pál közreműködésével, illusztrált tájékoztató füzetet jelentettek meg az eseménnyel összefüggésben.[5]

Művei (válogatás) szerkesztés

Versek szerkesztés

  • Költemények (Budapest, 1900)
  • Csipke (Budapest, 1917)
  • A lélek mindenütt kihajt (Budapest, 1924)
  • Évek illata (Budapest, 1929)
  • A délutánból este lesz (Budapest, 1935)
  • Kikötő (Budapest, 1941)
  • Térzene (Budapest, 1948)
  • Téli kikötő (Budapest, 1967)
  • Vidéki állomások: összegyűjtött versek[6] (Budapest, 1974)

Regények szerkesztés

  • Hajnali mise (Budapest, 1905)
  • Majális (Budapest, 1913)
  • Küszöb (Budapest, 1920)
  • Kicsinyesek (Berlin, 1926)
  • Nyolcvanas évek (Budapest, 1927)
  • Jánoska (Budapest, 1929)
  • A halottak is élnek (Budapest, 1931)
  • Öregek (Budapest, 1932)
  • Tiszta víz (Budapest, 1938)
  • Járásbíróék (Budapest, 1941)

Novellák szerkesztés

  • Három novella a gyorsírásról (Budapest, 1940)

Társasági tagság szerkesztés

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Az Athenaeum regénypályázatának nyertese Küszöb c. regényével (1920)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1966)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1971)[7]
  • Ócsa nagyközség díszpolgára (2001)

Irodalom szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 73618/1898. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 1231. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 95. oldal 56. sor
  2. ↑ a b Születési bejegyzése a kiskunfélegyházai izraelita hitközség születési akv. 20/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 980/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
  4. ↑ Tarnay Lajos: Új dalok. 6. [Kotta]. Budapest : Bárd, 1930. 1- db partitúra Vaszy Viktor hagyatékából: 1. Ajánlás / Reichard Piroska verse. - 2. Mécses / Falu Tamás verse. - 3. Tiszapart / Szép Ernő verse. - 4. Alázatosság / Falu Tamás verse. - 5. Idők fordulásában való bizakodásunk éneke. Lelőhely: Somogyi-könyvtár, Szeged.
  5. ↑ Falu Tamás emlékkiállítás a Kiskun Múzeumban : [1981. október 11-től 1982. január 31-ig] / [rendezte Fazekas István Zalatnai Pál közreműködésével]. Kiskunfélegyháza, 1981. ISBN 963-01-3575-2
  6. ↑ Szerkesztette, utószót írta Csanádi Imre.
  7. ↑ Magyar Közlöny, 1971. november 13. (86. szám)

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Falu_Tamás&oldid=23984498”