Főmenü megnyitása

Faludi Gábor (színigazgató)

színigazgató

Faludi Gábor, 1886-ig Wattersdorf, névváltozat: Valtesdorfer (Devecser vagy Tét, 1846. május 13.[2]Budapest, 1932. május 4.) színigazgató, a budapesti Vígszínház egyik alapítója és első igazgatója.

Faludi Gábor
Faludi Gábor.jpg
Született 1846. május 13.[1]
Tét
Elhunyt 1932. május 4. (85 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színigazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Faludi Gábor témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
A Vígszínház egy képeslapon, 1904.
 
Faludi Gábor sírja a Salgótarjáni úti zsidó temetőnél Budapesten.

Waltersdorf néven született 1846-ban Téten, az ottani izraelita anyakönyv szerint; szülei Waltersdorf Salamon es Klein Szali kereskedők voltak. 1878-ig kereskedő volt Devecseren. Ekkor Budapestre költözött és megalapította bérleti alapon az első Magyar színházjegyirodát. 1886-ban Wattersdorf családi nevét Faludira változtatta.[3] 1896-ban Keglevich István gróffal és Szécsi Ferenc íróval megszervezte a Vígszínházat, jelentékeny mennyiségű részvényt jegyzett és ő vezette a színház gazdasági ügyeit, majd Keglevichnek és Szécsinek a színház kötelékéből történt kiválása után Faludi maga vette át a színház vezetését. 1917-ben bérbe vette a Városi Színházat is.

A Vígszínház alapításától, 1896-tól kezdve fontos szerepet játszott a magyar színházi életben. Kezdetben inkább játékstílusának újdonságával és bemutatott darabjainak frivolságával hívta fel magára a figyelmet, majd 1907-től a kortárs magyar polgári dráma egyik legfontosabb teátrumaként az irodalmi életben is meghatározó tényezővé vált. A Vígszínház elsősorban a gyorsan asszimilálódó német és zsidó eredetű polgárság lakhelyének, a Lipótvárosnak vált jelképévé.

CsaládjaSzerkesztés

Lővy Josefin férje, Faludi Miklós, Jenő, és Sándor színigazgatók apja. A lánya, Faludi Hermina, Vázsonyi Jenő felesége volt aki 1906-tól vasúti és hajózási főfelügyelő és 1914-től a MÁV igazgatója, valamint Vázsonyi Vilmos miniszternek a sógornője.

JegyzetekSzerkesztés

  1. birth registry
  2. Téth/Tétszentkúti izr. születési anyakönyv 3/1846. folyószám.
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52676/1886. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1886. év 15. oldal 13. sor.

IrodalomSzerkesztés

  • Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957)
  • Hunyady Sándor: A Vígszínház 40 éve (Bp., 1936)
  • Kellér Andor: Bal négyes páholy (regény, Bp., 1960)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • A Vígszínház
  • A népopera
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.