Főmenü megnyitása

A fanaloka, más néven madagaszkári csíkos cibetmacska vagy madagaszkári cibetmacska (Fossa fossana) az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a madagaszkári cibetmacskafélék (Eupleridae) családjába tartozó Fossa nem egyetlen faja. Kizárólag Madagaszkár szigetén él, ott őshonos ragadozó emlős. Külseje a petymeggel, tudományos megnevezése pedig a fosszával teszi összetéveszthetővé.

Infobox info icon.svg
Fanaloka
Fossa fossana (JoRoRe 2004-08-17 18h08m10s).jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Madagaszkári cibetmacskafélék (Eupleridae)
Alcsalád: Madagaszkári manguszták (Euplerinae)
Nem: Fossa
Gray, 1864
Faj: F. fossana
Tudományos név
Fossa fossana
(Statius Müller, 1776)
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fanaloka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fanaloka témájú kategóriát.

ElterjedéseSzerkesztés

Akárcsak a madagaszkári cibetmacskafélék családjának többi tagja, a fanaloka is kizárólag Madagaszkár szigetén honos, ott endemikus faj. Élőhelye a trópusi erdők.

MegjelenéseSzerkesztés

A fanaloka testhossza 40–45 cm, ebből a farok 21–25 cm, általában a nőstény hosszabb. Testtömege 1,5–2 kg. A hím nehezebb.

Rövid, sűrű szőrzete van, amely barnás színű és 4 sötét folt tarkítja. A hasa világosabb. A pofája rókaszerű, akkora, mint egy házi macska.

ÉletmódjaSzerkesztés

Éjjel aktív.

Táplálékát kisebb emlősök adják, köztük rágcsálók és tanrekféle rovarevők is. Eszik még hüllőket, békákat, kismadarakat és ízeltlábúakat beleértve a rákokat is.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettség 728 naposan kezdődik. A párzási időszak augusztustól szeptemberig tart. A 3 hónapig tartó vemhesség végén az anyaállat 1 kölyöknek ad életet. A kölyök 1 éves korában saját territóriumot keres.

Természetvédelmi állapotaSzerkesztés

A kifejlett példányoknak kevés természetes ellenségük van, a kölykökre veszélyt jelenthetnek a kígyók, madarak, és más ragadozók. Az elvadult kutyáknak áldozatul szokott esni, az emberek a húsáért vadásszák. Élőhelyének csökkenése is fenyegeti. Betelepített vetélytársa a kis cibetmacska. Az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés