Főmenü megnyitása

Faragho Gábor

katonatiszt, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő

Faragho Gábor (1928-ig Faragó,[1] 1927-től vitéz[2]) (Kecskemét, 1890. február 16. – Kecskemét, 1953. december 22.) magyar katonatiszt, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő.[3]

Faragho Gábor
Született 1890. február 16.
Kecskemét
Meghalt 1953. december 22. (63 évesen)
Kecskemét
Állampolgársága magyar
Rendfokozata tábornok
Csatái második világháború
Iskolái Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Faragó István és Mészáros Mária fia.[4] A gimnázium 1–4. osztályának elvégzése után a nagyváradi honvéd hadapródiskola, 1907–10 között a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1910. augusztus 18-án avatták a 25. honvéd gyalogezred hadnagyává. Később átkerült a tüzérekhez. Az első világháborúban ütegparancsnok, 1920–21-ben hadi akadémiai hallgató. 1923–35 között különböző csapat-, ill. vezérkari tiszti beosztásokban szolgált. 1927. június 26-án vitézzé avatták. 1935. február 1.-1938. március 17. között a 4. tüzérosztag parancsnoka, 1938. április 1-jétől a HM Elnöki B Katonai Attasé csoport parancsnoka, 1940. március 1-től a VKF 2. osztály (katonai elhárítás) beosztottja, 1940. május 1. - 1941. augusztus 1. között katonai attasé Moszkvában, 1941. szeptember 1-jétől a HM Elnökség vezetője. 1942. augusztus 1-től tábornok (vezérőrnagy). 1942. szeptember 15-ig a csendőrség felügyelője. 1943. február 1-jétől altábornagy. 1944. július 1. és október 16. között a csendőrség és rendőrség felügyelője. 1944. szeptember elsején vezérezredessé léptetik elő, 28-án fegyverszüneti küldöttség élén Moszkvába indult, visszamenőlegesen ettől az időponttól vezérezredes. Október 11-én aláírta Magyarország nevében az előzetes fegyverszüneti egyezményt. A nyilas hatalomátvétel után rendfokozatától megfosztották. Mint a moszkvai munkabizottság tagja részt vett a kormányalakításról is folyó tárgyalásokon. 1944. december 22. - 1945. július 21. az Ideiglenes Nemzeti Kormányban közellátásügyi miniszter, majd haláláig kitelepítettként Kecskemét környéki tanyáján élt.

MűveSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1927. évi 302243. sz. rendelete. MNL-OL 30792. mikrofilm 528. kép 1. karton
  2. Sorolási szám: 1933. Irattári szám: 1851.
  3. Fényképe
  4. familysearch.org Faragó Gábor keresztelődési adatlapja

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. - 1945. november 9. Főszerk. Vida István. Bp., Magyar Országgyűlés, 1994
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1987
  • Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és adattár. Bp., Ister, 2001
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Hadtörténelmi Közlemények, 1984, 2:370
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-47 (Bp., 1976)
  • Kiss András: Az antifasiszta m. katonai hagyományokról (Bp., 1978)
  • Simonffy András: Bizalmatlan tavasz (Látóhatár, 1979. 4. sz.)