Faragho Gábor

Faragho Gábor (1928-ig Faragó, 1927-től vitéz) (Kecskemét, 1890. február 16. – Kecskemét, 1953. december 22.) magyar katonatiszt, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő.

Faragho Gábor
Születési név	Faragó Gábor
Született	1890. február 16. Kecskemét
Meghalt	1953. december 22. (63 évesen) Kecskemét
Állampolgársága	magyar
Rendfokozata	tábornok
Csatái	második világháború
Iskolái	Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia

Élete

Faragó István és Mészáros Mária fia. A gimnázium 1–4. osztályának elvégzése után a nagyváradi honvéd hadapródiskola, 1907–10 között a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1910. augusztus 18-án avatták a 25. honvéd gyalogezred hadnagyává. Később átkerült a tüzérekhez. Az első világháborúban ütegparancsnok, 1920–21-ben hadi akadémiai hallgató. 1923–35 között különböző csapat-, ill. vezérkari tiszti beosztásokban szolgált. 1927. június 26-án vitézzé avatták. 1935. február 1.-1938. március 17. között a 4. tüzérosztag parancsnoka, 1938. április 1-jétől a HM Elnöki B Katonai Attasé csoport parancsnoka, 1940. március 1-től a VKF 2. osztály (katonai hírszerzés) beosztottja, 1940. május 1. – 1941. augusztus 1. között katonai attasé Moszkvában, 1941. szeptember 1-jétől a HM Elnökség vezetője. 1942. augusztus 1-től tábornok (vezérőrnagy). 1942. szeptember 15-ig a csendőrség felügyelője. 1943. február 1-jétől altábornagy. 1944. július 1. és október 16. között a csendőrség és rendőrség felügyelője. 1944. szeptember elsején vezérezredessé léptetik elő, 28-án fegyverszüneti küldöttség élén Moszkvába indult, visszamenőlegesen ettől az időponttól vezérezredes. Október 11-én aláírta Magyarország nevében az előzetes fegyverszüneti egyezményt. A nyilas hatalomátvétel után rendfokozatától megfosztották. Mint a moszkvai munkabizottság tagja részt vett a kormányalakításról is folyó tárgyalásokon. 1944. december 22. - 1945. július 21. az Ideiglenes Nemzeti Kormányban közellátásügyi miniszter, majd haláláig kitelepítettként Kecskemét környéki tanyáján élt.

Műve

• (az 1945-ben Magyarországon betiltott könyvek listáján szereplő) Szovjet Oroszország. Bp., Stádium, 1942

Források

• Tábornokok dán oldalán (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
• Magyar Katolikus Lexikon (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
• A Holokauszt Emlékközpont méltatása (Letöltés ideje: 2015. október 20.)

További információk

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. - 1945. november 9. Főszerk. Vida István. Bp., Magyar Országgyűlés, 1994
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
• Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1987
• Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és adattár. Bp., Ister, 2001
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Hadtörténelmi Közlemények, 1984, 2:370
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-47 (Bp., 1976)
• Kiss András: Az antifasiszta m. katonai hagyományokról (Bp., 1978)
• Simonffy András: Bizalmatlan tavasz (Látóhatár, 1979. 4. sz.)