Wikipédia

Farkas Aladár (szobrász)

(1909–1981) magyar szobrász
Ez a szócikk a szobrászművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Farkas Aladár (egyértelműsítő lap).

Farkas Aladár (Újpest, 1909. március 27.[5] – Budapest, 1981. december 11.) szobrászművész, Munkácsy Mihály- (1950, 1953) és SZOT-díjas (1972), érdemes művész (1971).

Farkas Aladár
Százados úti műtermében
Százados úti műtermében
Született1909. március 27.[1][2][3]
Újpest
Elhunyt1981. december 11. (72 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Újpesten született kilencgyermekes család hetedik gyermekeként. Szülei Farkas Vilmos cipész és Vitriol Heléna (Ilona) voltak.

Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte. 1930-tól rendszeresen mintázott. 1937 és 1939 között Párizsban volt, ahol az École des Beaux Arts-on képezte magát, bekapcsolódott a francia munkásmozgalomba, a Francia Kommunista Párt tagja lett. 1939-ben tért haza és a Szocialista Képzőművész Csoporthoz csatlakozott. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd Moszkvába került.[6][7] 1946-tól 1948-ig a Magyar Állami Szénbányák kulturális osztályának vezetője és a bányavidéki vándorkiállítások szervezője volt. 1947-ben Nolipa István Pál festővel közös kiállítást rendeztek. 1948-ban részt vett a Képzőművész Szövetség, majd 1949–1950-ben a Képzőművészek Szakszervezete létrehozásában. 1952–1953-ban készítette a koreai nép küzdelmeit megörökítő szoborsorozatát. 1956-tól a munkásőrökről több szobrot, plakettet készített. Gyűjteményes kiállítását 1960-ban az Ernst Múzeumban rendezte meg Háy Károly festővel. 1965-ben a vietnámi háborút kisplasztikai kompozíciókban dolgozta fel, s ebben az évben állította ki műveit az Magyar Nemzeti Galéria. 1966-ban párizsi tanulmányúton volt. 1967-ben Vietnámba utazott Ho Si Minh meghívására.

Munkássága szerkesztés

„Farkas Aladár kivételes képességévé fejlődik, hogy biztos ítélettel igazodik el a nem egyedi emberre szabott történeti méretű eseményekben, társadalmi mozgásokban.”

Tóth Antal Farkas Aladárról (1988)

Pályáját a munkásmozgalmi tevékenység és a művészi alkotás különös egybefonódása jellemezte. Művészi szemléletét, témavilágát munkás származása, politikai beállítottsága, a mindenkori elnyomottak iránti szolidaritás határozta meg. Szobrainak nyugtalan felületével, expresszív formavilágával az 1930-as évek forradalmi romantikáját őrzi, melyek közül talán a legismertebbek a spanyol polgárháború megtorlását jelképpé formáló Spanyol anya (1937) című lendületes kisplasztikája, illetve a direkt szimbólumként értékelt, lépő csontvázat ábrázoló Fasizmus című domborműve. 1945 után a szocialista realizmus jellemzi, főként köztéri műveit, portréit. E politikai jellegű szoborsorozatokban ismét expresszív kifejezéssel (Koreai sorozat, 1952–1953) fogalmazta meg mondanivalóját. 1957-ben a mai Corvinus Egyetem jogelődje, az akkor Marx Károly nevét viselő Közgazdaságtudományi Egyetem egykori rektora, Háy László ötletére elkészítette Karl Marx ülő bronzszobrát, amelyet 1959-ben avattak fel.[8]

Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964–1965) szerzett.

Emlékezete szerkesztés

 
Farkas Aladár és felesége síremléke a Kerepesi temetőben

2009 márciusában, születése századik évfordulója alkalmából életmű-kiállítással emlékezett meg róla a terézvárosi József Attila Klub. A tárlaton Lucien Hervé a művész munkáiról és műterméről 1983-ban készített fényképeit is kiállították. 2010-ben Hanoiban rendeztek tárlatot műveiből. A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában 2011-ben két kiállítással – júniusban életmű-válogatással,[9] szeptemberben a vietnámi kisplasztikasorozattal[10] – emlékeztek meg művészetéről.

Díjai, elismerései szerkesztés

Főbb művei szerkesztés

Köztéri szobrai szerkesztés

  • Felszabadulási emlékmű (kő és bronz, Makó, 1948–1949)
  • Labdázó fiú (bronz, Komló, 1954)
  • Marx (bronz, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1957)
  • Felszabadulási emlékmű (bronz, Nagykanizsa, 1959)
  • Ülő lány könyvvel (kő, Nyékládháza, 1964)
  • Vándor Sándor síremléke (bronz, Kerepesi temető, 1965)
  • Vándor Sándor-emléktábla (vörösmárvány, Budapest, Dózsa György út, 1966)
  • Hintázó fiú mackóval (bronz, Kismaros, 1968)
  • Ho Si Minh (bronz, Budapest, 1970)
  • Sallai–Fürst-emlékmű (bronz, Angyalföld, 1973)

Kisplasztikák, szobrok szerkesztés

  • Anyám (1930)
  • Lány korsóval (műkő, 1934)
  • Ecce Homo (1935)
  • Spanyol anya (1937)
  • Ébredő Afrika (1938)
  • Spanyol anya (1938)
  • Teherben maradt (1938)
  • Fölfelé (1940)
  • Vetkőző nő (1940)
  • József Attila (bronzplakett, 1940)
  • József Attila (Budapest, 1942)
  • Fasizmus (bronzplakett, 1943)
  • Tollforgató (1956–1957)
  • Gall kakas (1968)
  • Neutronbomba (bronzplakett, 1981)

Fontosabb kiállításai szerkesztés

Albumok szerkesztés

  • Vietnám. Farkas Aladár plasztikái (Előszó: Goda Gábor; Magvető, Budapest, 1967)
  • Farkas Aladár (Előszó: Goda Gábor; Corvina, Budapest, 1984)
  • Szobrász vagyok. Farkas Aladár 100 éves (József Attila Művészeti Centrum Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2009)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04100.htm, Farkas Aladár, 2017. október 9.
  2. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2018. május 3.)
  5. ↑ Születési bejegyzése az újpesti polgári születési akv. 476/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  6. ↑ Holocaust Survivors and Victims Database
  7. ↑ Moszkvában dolgozik egy magyar szobrászművész (1945. július 26.) Magyar Nemzet, 1. évfolyam, 70. szám
  8. ↑ Tamás, Pál: Marx Károly (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2022. december 14.)
  9. ↑ Meghívó a Katalisten
  10. ↑ Meghívó az Artportal.hu-n[halott link]

Források szerkesztés

Hivatalos weblap szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Farkas_Aladár_(szobrász)&oldid=26776198”