Főmenü megnyitása

Farkas Ferenc (zeneszerző)

zeneszerző

Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15.Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Farkas Ferenc
Farkas Ferenc 1971-ben
Farkas Ferenc 1971-ben
Életrajzi adatok
Született 1905. december 15.
Nagykanizsa
Elhunyt 2000. október 10. (94 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Iskolái
Pályafutás
Díjak
Tevékenység

Farkas Ferenc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Ferenc témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

A nemesi származású galántai Farkas család sarja. Apja, a római katolikus galántai Farkas Aladár (18741949), ezredes,[1][2][3] anyja, az ágostai vallású salfai Saly Blanka (18851966) asszony volt.[4] Apai nagyszülei, galántai Farkas Ferenc (18371908), balassagyarmati köz- és váltó ügyvéd, Nógrád vármegye tiszti főügyésze és Reményi Franciska (18401893) asszony voltak.[5][6][7][8] Farkas Ferencné Reményi Franciska bátyja, a világ öt kontinensén ismert virtuóz Reményi Ede (18281898) zeneszerző, hegedűművész volt. Farkas Ferenc zeneszerzőnek az apai dédszülei galántai Farkas Ferenc, aki uradalmi ispán volt Kemencén, Hont vármegyében, és a polgári származású Czeller Jozefa voltak.

Zenei tanulmányait 192227 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, illetve Siklós Albertnél és Fejér Ferencnél. 192931 között a római Santa Cecilia Akadémián Ottorino Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként. Hosszabb időt töltött külföldi színházaknál, például Párizsban. Később Bécsben és Koppenhágában is, ahol filmzenéket komponált Fejős Pál filmjeihez. 1927–29 között a Városi Színház (mai nevén Erkel Színház) korrepetítora és karmestere volt. Külföldről hazaérkezve 1935-41-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított. Ezt követően 1943-ig a kolozsvári Állami Zenekonzervatórium zeneszerzéstanára, majd igazgatója is volt, közben a Kolozsvári Nemzeti Színháznál a karigazgatói feladatokat is ellátta. 1945-46-ban a budapesti Operaház karigazgató-helyetteseként dolgozott, majd az általa alapított székesfehérvári zeneiskola igazgatója lett.

1949-től 1975-ig a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vezetőjeként és tanáraként a ma ismert magyar zeneszerzők többségét tanította, mint például Ligeti Györgyöt, Kurtág Györgyöt, Vass Lajost, Kocsár Miklóst, Durkó Zsoltot, Bozay Attilát, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt, Vujicsics Tihamért, Jeney Zoltánt, Vidovszky Lászlót.

A zeneszerzői pályáját meghatározó hatások között ott találjuk a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt, az olasz és általában a mediterrán dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt. A zenei élet legkülönbözőbb területein végzett munkáinak köszönhetően egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamennyi műfajban. Tudása, stílusismerete, gazdag invenciója, széles körű műveltsége és humanizmusa a nemzetközileg elismert, jelentős zeneszerzők sorába emelte. Művészete nemcsak a 20. század magyar zenéjében volt meghatározó jellegű, de új perspektívákkal gazdagította azt.

Nevét ma több zeneiskola viseli az országban.

 
Farkas Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-6-4.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb műveiSzerkesztés

Farkas Ferenc rendkívül sokoldalú és termékeny zeneszerző volt. Művészetére jelentős hatást gyakorolt egykori mestere, Respighi zenei stílusa. Latinos műveltségét és külföldön szerzett tapasztalatait kiegészítette a régi magyar zene és a népzene iránti vonzalom. Gyakran választotta művei témájául a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseményét. Számos magyar költő verse ihlette dalok, kantáták komponálására.

Az alábbiakban olvasható egy válogatás gazdag életművéből.

Színpadi művekSzerkesztés

Zenekari művekSzerkesztés

Rhapsodia Carpathiana, Bábtáncoltató szvit, Musica pentatonica, Gyász és vigasz

VersenyművekSzerkesztés

Trittico concertato, Concerto all’ Antica, Serenata concertante, Concertino rustico

Kamarazenei és szólóhangszerre írt művekSzerkesztés

Régi magyar táncok, Chitaroedia Strigoniensis, Vonósnégyes, zongoradarab-ciklusok

Kórusművek, oratorikus és vokális művekSzerkesztés

Szent János kútja – lírai kantáta Dsida Jenő verseire,

  • Tinódi históriája Eger vár viadaláról,

Cantus Pannonicus - Janus Pannonius latinnyelvű verseire,

Színpadi kísérőzenékSzerkesztés

Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájához és egyéb művekhez.

FilmzenékSzerkesztés

Számtalan kísérőzenét komponált, többek között magyar, osztrák, dán, filmekhez, például

DiszkográfiaSzerkesztés

  • Farkas Ferenc: Gyümölcskosár (Fruit Basket) – 12 dal szoprán szólóra, klarinétra, brácsára és zongorára (12 song for voice, clarinet, viola and piano), Weöres Sándor verseire, Omaggio a Pessoa – kantáta tenor szólóra, vegyeskarra és zenekarra (Cantata for tenor solo, mixed choir and orchestra), Hárs Ernő fordítása, Rózsamadrigál (Rose Madrigal) – vegyeskarra (for mixed choir a capella), Weöres Sándor versére, Correspondances – Nyolc darab zongorára (Huit pièces pour le piano), Aspirationes Principis – Rákóczi-kantáta – tenor, bariton szólóra és zenekarra (cantata for tenor, baritone and orchestra)

(P) 1978, 1979, 1986, 1988 Hungaroton (C) 2000 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: KÓRUSMŰVEK (Choral works)

2005 Hungaroton HCD 32324

  • Farkas Ferenc: KANTÁTÁK: Cantus Pannonicus – Cantata ex carminibus Jani Pannoni (1959) Szent János kútja (Saint John's Fountain) (1945-46) – lírikus kantáta (a liric cantata) Vivit Dominus (1981-82) Psalmus Davidis XVII. per coro misto ed orchestra Tavaszvárás (Waiting of Spring – cantata) (1967)

(P) 1961, 1960, 1986. Hungaroton (C) 1999 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: NOTTURNO – ARS NOVA Énekegyüttes: Kórusművek (Choral Works), Az Öröm illan (Joy is Transient) (1962), Három vegyeskar Tóth Árpád verseire (Three Choruses on poems by Árpád Tóth), Pataki diákdalok a XVIII. századból (Students' Songs from Sárospatak – XVIII. c.), Pusztai vázlatok (Heide-Skizzen) (1980), Öt darab vegyeskarra (Five Pieces for Mixed Choir), Éjszakai gondolatok (Pensieri notturni) (1982) – M. Buonarotti.

(P) 2000 Hungaroton Records LTD.

  • Farkas Ferenc: ZENEKARI MŰVEK, vezényel: Lehel György, Farkas András, Sándor Frigyes, Ferencsik János. Furfangos diákok (táncjáték) – szvit (The Sly Students – suite 1950), Concertino all'antica (1969), Piccola musica di concerto (1961), Concertino IV. (1984) oboára és vonószenekarra (for Oboe & Strings), Gyász és vigasz -Fejős Pál emlékére (Planctus et consolationes – In memoriam Pál Fejős 1965)

(P) 1956, 1968, 1987. Hungaroton (C) 1999 Hungaroton Records LTD.

  • Számos hangfelvétel készült műveiből a Magyar Rádióban.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés