Farkas István (író)

(1895–1976). magyar származású utazó, író, újságíró

Farkas István (előneve?: Kőszegi; írói álneveiː N. Nicoll, Stephen J. Wolff,[1] Stewen Woolf,[2] Steven Wolf,[3] Kőszegi-Farkas István, F. Kőszegi István, Sidonius;[4] fordítóként: Kőszegi István,[5] Bocsor Elemér?; (Pinkafő, 1895. február 21.Wellington, Új-Zéland, 1976. január 23.) szélsőjobboldali újságíró, író.

Farkas István
Született 1895. február 21.
Pinkafő
Elhunyt 1976. január 23. (80 évesen)
Wellington, Új-Zéland
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa Csendes Erzsébet
Gyermekei Farkas Edit
Foglalkozása író, újságíró

ÉleteSzerkesztés

Érettségi után jelentkezett a császári és királyi haditengerészetbe. Részt vett az első világháborúban. Szolgálata közben súlyosan megsebesült. Mindszenty József, akkoriban apátplébános napilapjában kezdte meg újságírói pályáját, és mint a Magyarság és a Pesti Újság munkatársa tagja lett a Sajtókamarának. Felgyógyulása után különböző nemzetiségű kereskedelmi hajókon szolgált. Útjaival kapcsolatosan riportokat, novellákat írt, több ponyvaregénye jelent meg saját és különféle álneveken. Ezek egy részének hangvétele miatt szerepelt a II. világháború után a betiltott könyvek listáján. Felesége Csendes Erzsébet, leányuk Farkas Edit Erzsébet meteorológus. 1945-ben korábbi magatartása miatt Ausztriába menekült. Öt évig romeltakarítóként illetve más építőipari segédmunkásként dolgozott, eközben Salzburgban a Sorsunk[6] illetve a Helyzet címmel emigráns lapot szerkesztett.[7] Családjával 1949-ben vándorolt ki Új-Zélandba, ahol Wellingtonban telepedtek le. Megszervezte az Új-Zélandi Nemzeti Könyvtár folyóiratosztályát. A nyugati emigráns magyar lapokban Kőszegi-Farkas István, Sidonius, Steven Wolf néven publikált (pl. Új Hungária, Pásztortűz, Magyar Könyvbarátok, Kárpát, Katolikus Magyarok Vasárnapja, Délamerikai Magyar Hírlap, Új Európa). 1971-től a clevelandi Árpád Akadémia tagja volt.

MűveiSzerkesztés

  • Stephen J. Wolff: Hauma – kalandos regény az óperzsa titkok rejtelmes világából, A Magyarság könyve 2., Magyarság, Budapest, 1927, 192 oldal; Talentum, Budapest, 2004, 188 oldal
  • Az öt arc rejtélye – Regény a nagy sivatag misztériumából, A Magyarság könyve 8., Magyarság, Budapest, 1928, 188 oldal
  • Farkas István: Asszonyok szigete (A. E. Johann: 40.000 kilométer az ismeretlen Ázsián keresztül c. regényével egy kötetben), Dante Budapest, 1932
  • Szabó Pali, az Északi Sark remetéje, ifjúsági regény, Budapest, 1933
  • N. Nicoll:[8] A csodálatos szobor, Pesti Hírlap könyvek 342., Légrády, Budapest, 1934, 191 oldal
  • Csejthe vár véres asszonya, Gong – A Mai Nap könyvtára 6., Budapest, 1936
  • A befalazott várúrnő, Gong – A Mai Nap könyvtára 27., Budapest, 1936
  • A Pókai-fiúk, Gong – A Mai Nap könyvtára 56., Budapest, 1937
  • A bosszúállás köve,[9] Új Élet regénytár 42., Budapest, 1937
  • A kék halál pálmafái, Új Élet regénytár 52., Budapest, 1938
  • Stewen Woolf: A tenger farkasai, Új Élet regénytár 59., Budapest, 1938[10]
  • A sirály[11]
  • Santa Maria – Regényes epizód Kolumbus felfedező útjaiból, Magyar Nők Könyvtára, Muzsa Könyvkiadó Vállalat, 223 oldal
  • A hét kalóz kincse, Új Élet regénytár 149., Budapest, 1940
  • A ködbeborult Anglia, Budapest, 1940
  • Hét tenger csavargója, A Széchenyi R.-T. 3 P. 33 Filléres Regényei, Széchenyi Irodalmi és Művészeti R.-T., Budapest, 1941, 282 oldal
  • Franco életrajza, Budapest, 1942?
  • A levegő titánjai, Budapest, 1942 (Atn. és bev. Bocsor Elemér)
  • A titokzatos Távol-Kelet háborúja, Új Magyar Út, Budapest, 1942, 93 oldal
  • A kék sugarak szigete, ifjúsági regény, Budapest, 1942
  • A Lisina halottjai, Budapest, 1943
  • Az égbolt lovagjai, A Centrum filléres, füzetes könyvei, Centrum, Budapest, 1943,[12] 46 oldal
  • A Kék Gomb Társulat, ifjúsági regény, Centrum, Budapest, 1944, a rajzokat készítette Lonkay Antal, 188 oldal
  • F. Kőszegi István: A törökbükk, kisregény, Amerikai Magyar Kiadó, München, 1958, 84 oldal
  • F. Kőszegi István: Új otthonunk völgye ... – történet az újzélandi telepesek életéből, regény, Amerikai Magyar Kiadó, Köln, 1958, 93 oldal
  • Kőszegi-Farkas István: Az ács, regény, München, Új Hungária, 1963, 126 oldal

A ködbeborult Anglia, Franco életrajza, A levegő titánjai, Az égbolt lovagjai, A titokzatos Távol-Kelet háborúja valamint A Lisina halottjai című könyveit az ideiglenes nemzeti kormány 530/945. ME. rendelete alapján mint fasiszta szellemiségű műveket megsemmisítették.

Műfordításai[13]Szerkesztés

  • Günther Prien: Életutam Scapa Flowig, Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, 1941, 203 oldal; Tengerek szürke farkasa - Életutam Scapa Flow-ig (Mein Weg nach Scapa Flow) címmel, utószó: Rázsó Gyula, Szelle, Budapest, 1995, 257 oldal;, utószó: Rázsó Gyula, Auktor, Budapest, 2011, 257 oldal

Kőszegi István néven:

  • Leo Perutz: 9 - 9, Rózsaszín regények 27., Singer Wolfner, Budapest, 1929, 191 oldal

JegyzetekSzerkesztés

  1. MOKKA, Hauma című regényénél ill. Új-Zélandi Magyar Lexikon.
  2. MOKKA adatbázisában A tenger farkasai című regénye kapcsán, valamint a Magyar Katolikus Lexikonban az Új Élet regénytár szócikk listáján. Révay József Pályám emlékezete szerint (107. oldal) viszont Steven Wolf, de ez ott (az 1930-as évekre vonatkoztatva) valószínűleg tévesztés.
  3. Új-Zélandi Magyar Lexikon.
  4. Egyes források Günther Prien nevet is az ő álnevének tartják, de ez tévedés. Günther Prien létező személy volt. Farkas csak fordító.
  5. MOKKA
  6. Új-Zélandi Magyar Lexikon.
  7. MOKKA: A helyzet - független magyar politikai hetilap, felelős szerkesztő: Farkas István, szerk. Szathmáry Lajos. 1. évf. 1. sz. (1949. február 3.) - 1. évf. 8. sz. (1949. április 22.).
  8. Farkas István fordítóként lett feltüntetve.
  9. Magyar Katolikus Lexikon: A bosszúállás követe.
  10. Gulyásnál nem szerepel, csak a MOKKA adatbázisában, valamint a Magyar Katolikus Lexikonban az Új Élet regénytár szócikk listáján. Révay József Pályám emlékezete című könyve szerint viszont Steven Wolf, de ez ott (az 1930-as évekre vonatkoztatva) valószínűleg tévesztés.
  11. Új-Zélandi Magyar Lexikon.
  12. Magyar írók élete és munkái szerint 1942.
  13. A MOKKA adatbázisában feltehetően tévesen szerepel, hogy László Huba: Hungary by car, Kossuth, Budapest, 1967 és Dickens: Karácsonyi ének prózában valamint Karácsonyi kísértet-história című művek fordítója volt.

ForrásokSzerkesztés