Főmenü megnyitása

Farkas József (politikus)

(1857–1951) politikus, ügyvéd

Boldogfai Farkas József (Alsóbagod, Zala vármegye, 1857. január 28.Söjtör, Zala megye, 1951. október 17.)[1] politikus, jogász, felsőbagodi földbirtokos, a Katolikus Néppárt országgyűlési képviselője, Zala vármegyei közigazgatási bizottságának a tagja, a Zala megyei nemesi pénztár gondnoka 1891-től, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület tagja, a legitimizmus híve Zalában, 994 forintot fizető virilista.[2]

boldogfai Farkas József
Boldogfai Farkas József (1857 – 1951), Zala megyei politikus.
Boldogfai Farkas József (1857 – 1951), Zala megyei politikus.
Született 1857. január 28.
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Alsóbagod, Zala vármegye
Elhunyt 1951. október 17. (94 évesen)
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Söjtör, Zala megye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857–1924)
Gyermekei Farkas Tibor, Farkas Dénes, Farkas Kálmán
Szüleiboldogfai Farkas Imre (18111876)
Horváth Alojzia (18311919)
Foglalkozása jogász, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz boldogfai Farkas József témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Származása és korai életeSzerkesztés

 
Boldogfai Farkas József (1857-1951), ifjú jogász korában.
 
Boldogfai Farkas Józsefné lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857-1924) úrnő

Az Zala vármegyei római katolikus ősrégi nemesi származású boldogfai Farkas családban született. Apja, boldogfai Farkas Imre (18111876), jogász, hites-ügyvéd, egerszegi főszolgabíró, alsó- és felsőbagodi, valamint hagyárosi földbirtokos, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület alapító tagja,[3] anyja, Horváth Alojzia (18311919) volt. Apai nagyszülei, boldogfai Farkas János (17741847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja, földbirtokos,[4] aki jó barátságban volt Deák Ferenccel, és a besenyői és velikei Skublics család sarja, besenyői és velikei Skublics Angéla Cecília (17751839) asszony voltak. Apai dédszülei boldogfai Farkas János (17411788), táblabíró, Zala vármegye főjegyzője, Zala vármegyei Ítélőszék elnöke, földbirtokos,[5] és a lovászi és szentmargitai Sümeghy család leszármazottja lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit (17541820) úrnő voltak. Farkas Józsefnek egyetlen vérszerinti unokahúga dr. udvardi és básthi Udvardy Jenő kormányfőtanácsosné boldogfai Farkas Margit (18881972) úrnő, földbirtokos, a Zala megyei Magyar Nők Szentkorona Szövetségének az ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke.

Boldogfai Farkas József Zalaegerszegen, Kőszegen és Sopronban végezte a gimnáziumi tanulmányait és a budapesti egyetemen pedig a jogot. Politikai pályát későn kezdte, majdnem 40 évesen, és a zalaegerszegi kerület megválasztott Katolikus Néppárti képviselője lett.[6]

Az alsóbagodi családi kúriában lakott feleségével és gyermekeivel, és fiatal korában a jelentős nagyságú földbirtoka gazdálkodásával foglalkozott. Apja halála után két fivérével, ifjabb Farkas Imrével és Farkas Gáborral (18631925) osztozkodott: ifjabb Farkas Imre megkapta a hagyárosi 355 kh-as birtokot, Farkas Gábor alsóbagodi 158 kh-as jobb földminőségű birtokot, és Farkas József a 387 kh-as felsőbagodot. Jótékony úrként ismerték a helybeliek, például több ízben jelentékeny összeget ajándékozott a szegény alsóbagodi iskolás gyermekeknek tankönyvekkel való felszerelésére, ahogy 1882-ben említették a Zalamegye című újságban.[7]

Aktívan vett részt a Zala megyei gazdasági egyesületben már 1883-ban, amelynek alapító tagja is volt sógora Csertán Károly (18451919), aki 1886 és 1906 között a zalai alispáni tisztséget töltötte be, valamint boldogfai Farkas Ferenc (18381908), andráshidai földbirtokos, a vármegye számvevője, aki Farkas József édesapjának, idősebb Farkas Imrének, az elsőfokú unokatestvére volt. Farkas József és Farkas Ferenc jó baráti viszonyt ápoltak; és Farkas József két ízben lett keresztapja Farkas Ferenc gyermekeinek.[8] Farkas József tevékeny szerepet töltött be a gazdasági egyesületben, 1888-ban a zalaegerszegi lótenyésztés bizottsági járásköri elnöke volt.[9] 1890. január 14-én a megyei közigazgatási bizottság bocsári Svastics Benó főispán elnöklete alatt, a rendes közgyűlésén a bizottság tagjává választották Józsefet.[10]

Az akkori sajtóknak köszönhetően belepillanthatjuk a nemes lelkébe is. Egy 1891-ben zajlott esemény megöröklődött, amikor a januári nagy hó veszélye miatt Farkas József figyelmeztetett két Bécs felé tartó osztrák utazót, akiket majd "igazi magyar vendégszeretettel fogadta" kúriájában egy napig.[11] 1891. április 15-étől alapítványi gondnoka volt a Zalamegyei nemesi és alapítványi választmánynak.[12]

A gazdakör állat és terménykiállítást szervezett Nagylengyelben 1894-ben Farkas József elnöksége alatt.[13] A kiállítás szeptember 30-án zajlott és fényesen sikerült. Maga József szarvasmarhaival kapott elsőrendű díszoklevelet a főispántól, ahogy a helybeli strauszenberghi Strausz Sándor (18311922) a gazdakör jegyzője másodrendűt is kapott. A kiállítás helyszíne nem volt véletlen, mivel Strausz Sándor nagylengyeli földbirtokosnak az elhunyt neje, boldogfai Farkas Krisztina (18361883) volt, boldogfai Farkas Ferenc, andráshidai földbirtokosnak a nővére volt.[14]

Politikai pályafutásaSzerkesztés

Anélkül, hogy a gazdálkodást elhanyagolná, a politikai életbe lépett: szorgalmasan tevlkenykedett gróf Zichy Nándor, majd gróf Zichy Aladár mellett, a Katolikus Néppárt létrehozásában és működtetésében. 1896 októberében néppárti képviselővé választották.[15] A zalaszentgróti kerület Katolikus Néppárti képviselőként, 1900. szeptember 23-án tartott beszédet Sümegen a Flórián téren, ahol egy 2000 fős tömeg gyűlt össze. Beszéde alatt Darányi Ignácnak elismerést adott, elítélte a 32 éves liberális kormányzatot, valamint követelte az egyházpolitikai törvények revízióját is.[16]

1901. december 12-én boldogfai Farkas József országgyűlési képviselő vezetett egy küldöttséget Budapestre, amely Wlassics Gyula vallás- és közoktatás minisztertől személyesen kérte, hogy támogasson egy izraelita imaház építését Zalaegerszegen, ahhoz a tényhez folyamodván, hogy a miniszter mint zalaegerszegi szülötte jól ismeri a hitközség helyzetét.[17] Egyre jobban vállalt közszerepet a megyében, a közigazgatási segéd és kezelő tisztviselők országos segítő egylete mint szövetkezett 1902. május 4-én tartottak Zalaegerzsegen alakuló közgyűlést, ahol elnökké Farkas József országgyűlési képviselőt a zalaegerszegi lakósok választották meg.[18]

1903-ban, Deák Ferenc születésének századik évfordulóján nagyszabású eseményként tisztelgést szerveztek meg Söjtörön, Deák Ferenc szülőtelepülésén. Pajthy Elek misét tartott, és a gyülekezet körmenetben a kastélyhoz vonult koszorúzni, ahol majd boldogfai Farkas József országgyűlési képviselő beszédet mondott, „a nemzeti zászlók a házakra kitűzendők”.[19] Két évvel később, 1905. január 29-én újra lett országos képviselő Farkas József, aki igazi döntő győzelmet aratott a szabadelvű párt jelöltjével, Veszter Imrével szemben, aki kudarcát látva visszalépett.[20] A zalaegerszegi kerületben 1906. május 6-án újra választották meg Farkas Józsefet néppárti képviselőnek Szmnecz Emil függetlenségi képviselővel szemben 800 szótöbbséggel.[21]

Az új-konzervatív zalai politikai elit számára komoly erőpróbát hozott az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság eseménysora, amelyben a megye a kormánnyal szembeszálló tábor egyik zászlóvivőjévé vált. A kibontakozó politikai válságban az ellenzék a passzív rezisztenciát választotta, s elutasított minden együttműködést vagy egyezkedést a kormányzattal. Az ellenállást egy 60 tagú grémium irányította, amelynek összetétele jól reprezentálta a megye politikai elitjének hangadó társadalmi csoportjait.28 Ennek gerincét a birtokos rétegek és a soraikból kikerülő tisztviselői apparátus szövetsége képezte.29 A szövetkezett ellenzék vezérei a megyében élő Batthyány grófok és az ezer holdon felüli nagybirtokosok mellett a Függetlenségi és 48-as Párt helyi elnöke, Bosnyák Géza, valamint Eitner Zsigmond és a néppárti Farkas József voltak.30 A kormány az ellenállás letörésére, a megye élére a leváltott főispán helyére kormánybiztost, majd annak teljes kudarca után királyi biztost nevezett ki. Mindkét kirendelt személy a hivatalát csak komoly katonai kíséret segítségével tudta elfoglalni. 1906 április elején létrejött az egyezség az uralkodó és az ellenzék között, amely Zala megyében is az „alkotmányvédők" diadalát hozta. Április elején a fővárosi lapokból olvasható, hogy Zala vármegye főispánja Farkas József zalaegerszegi volt képviselő lesz.[22] Hetekig nyílt kérdés volt, hogy Festetics Tasziló gróf, Farkas József, vagy Hertelendy Ferenc legyen-e a főispán.[23] Később, 1906. április 23.-án, a zalai főispáni széket a 60-as bizottság elnöke, gróf Batthyány Pál (18601934) foglalhatta el.[24]

1908. február 27-én részt vett mint tagja egy küldöttségben, amely Budapestre utazott gróf németújvári Batthyány Pál zalai főispánnal, Darányi Ferenccel, Nyáry Bélával és Eitner Zsigmonddal. A küldöttség a közoktatásügyi és honvédelmi miniszterekkel találkoztak, hogy kijárjanak a közterhektől roskadozó adózók részére egy kis könnyebbítést.[25]

Gróf Batthyány Pál zalai főispán lemondása elismertetése után 1909-ben, szmrecsányi Szmrecsányi György és iszkázi Árvay Lajos alispán mellett, boldogfai Farkas József urat is javasolták mint a lehetséges következő zalai főispán.[26] Farkas József azonban hivatalosan kijelentette, hogy nem vállalja a főispánságot.[27] A hivatalt jóval később, majd csak 1911. szeptember 21-én foglalta el dr. Balás Béla.[28] Az 1910-es általános országgyűlési választások alkalmával a Justh-párt hívét, gróf Batthyány Pált, a vármegye volt főispánját, a zalaegerszegi kerületi képviselővé választották 1109 szótöbbséggel Farkas József néppártival szemben. Zalaegerszegen 1910. június 1.-jén,[29] gróf Batthyány Pál vett részt mint a zalaegerszegi kerület jelöltje a Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt számára a nagy ellenfelével, a Katolikus Néppárti boldogfai Farkas József volt országgyűlési képviselővel szemben. Batthyány Pál gróf ekkor 1109 szótöbbséggel győzött és az 1910-1915-i ciklusra országgyűlési képviselővé választották. 1910-re a zalaegerzsegi kerüeltben mintegy 4700 választó volt és abből szavazott 3443. A hosszú kampány után, gróf Batthyány Pál nyert 2276 szavazatot, boldogfai Farkas József pedig 1167-et.[30] Ezután Farkas József egyre ritkábban vállalt közszerepet, és inkább a bagodi birtoka igazgatásával foglalkozott.

A Horthy-korszak alatt boldogfai Farkas József és fia, boldogfai dr. Farkas Tibor, legitimista létükben, éles ellenzéki álláspontot képviseltek a kormánnyal szemben. 1929. július 29-én boldogfai Farkas József, korára és politikai pályafutására való tekintettel, örökös megyebizottsági tagságot kapott; erről azonban tiltakozásképpen lemondott, ami megyeszerte nagy feltűnést keltett. Az alispánnak intézett lemondó levelében Farkas József azt közölte vele, hogy "lelkiismeretem ellen cselekedném, azon kormányzati rendszert, ha támogatnám, akik koronás királyom ellen a budaörsi eljárást rendezték és akik a múlt képviselő választásokat is oly félisteni erkölcsi függetlenséggel eszközölték". Farkas József, aki egykor élénk politikai életet élt, akkor nyilvánosan elárulta a Horthy-korszak alatti visszavonulásának az okát, amikor ugyanebben a cikkben közölték az elveit: "évek óta az adófizetésen kívül a jelenlegi kormányrendszerrel nem érintkeztem és csakugyan még álmomban sem kísértett az a szándék, hogy a jelenlegi éra alatt bármiféle szerepre vállalkozzam".[31]

1951-ben hunyt el 94 éves korában Söjtörön.

Fiai Farkas Dénes és Farkas Tibor követték apjuk nyomdokait és politikai pályán indultak.

A francia forradalom által piacra dobott jelszavak: egyenlőség, testvériség és szabadság, elismerem szótanilag gyönyörű fogalmak, de alkalmaztatásukban egy rövid száz év alatt, amialatt nyilván vannak, hitelüket vesztették. Holott a keresztény hitelv, hogy szeresd felebarátodat, mint temagadat, kétezer év óta áll, és ezer év óta tartja fenn hazánkat. Jogosan állítom, hogy államunk az idegen államok közé beékelve csakis úgy állhat fenn, ha a legitim alapon áll, amelynek inkarnációja a kereszténység, és nem azon az alapon, hogy az erősebb elnyomja a gyengébbet”.

– boldogfai Farkas József. 1899-ben az Országgyűlésen.[32]


Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

 
Boldogfai Farkas József (1857-1951) zalai országgyűlési képviselő és felesége, lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857-1924) asszony az 1920-as évek elején.

1879. február 22-én Söjtörön feleségül vette tekintélyes zalai nemesi lovászi és szentmargitai Sümeghy családból való lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (Söjtör, 1857. december 19. – Felsőbagod, 1924. március 27.) kisasszonyt, akinek az atyja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (18181869), országgyűlési képviselő, földbirtokos, Deák Ferenc jó barátja, anyja, séllyei Séllyey Magdolna (18221901) asszony volt. Sümeghy Rozália előkelő felmenői között a nádasdi Nádasdy- a tarródi és németszecsődi Tarródy-, a meszléni Meszlényi-, és több más ősrégi nemesi családok találhatók. Másrészt, Sümeghy Rozália elsőfokú unokatestvére, felsőeőri Bertha Julianna (1817-1873) asszonyság, akinek a férje, dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József (18011871), Vas vármegye főispáni helytartója;[33] ők dr. Széll Kálmán (18431915) miniszterelnöknek a szülei voltak. A fényes esküvőn a tanúk besenyői és velikei Skublics István (18261899), a zalaegerszegi járás volt főszolgabírája és bocsári Svastits Benő (18331910) Zala megyei alispán voltak. A nyoszolyó-leányok a menyasszony két testvére, Sümeghy Mária (18491885) és Sümeghy Magda (18551929), a majdani Csertán Károlyné, valamint Kerkápoly Magdolna (1862-1950), a menyasszony unokatestvére; vőfélyek Gózony László (18481929), zalai főjegyző, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (18551907), és névedi Botka Ferenc; az esketést bocsári Svastics Károly apát végezte a söjtöri plébános és a szent-lászlói zárdafőnök segédlete mellett; az esküvő után a fiatal pár Felső-Bagódba, a vőlegény birtokára utazott.[34] Farkas József és Sümeghy Rozália házasságából három gyermek született:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sturm Albert. Országgyűlési Almanach 1897-1901. 1897-Budapest
  2. http://www.radixindex.com/en/databases/4/surname/farkas/county/zala
  3. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemén. 267. o.
  4. MNL - ZML - IV. 17. Alispánok és szolgabirák előtti perek
  5. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338–2000. Zalaegerszeg. (255. o.)
  6. Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939. Kiadó: Millecentenáriumi Közalapítvány. 2011. (60. o.)
  7. Zalamegye, 1882 (1. évfolyam, 1-27. szám) • 1882-12-03 / 23. szám. 4. o.
  8. Zalamegye, 1883 (2. évfolyam, 1-25. szám) • 1883-02-18 / 7. szám
  9. Zalamegye, 1888 (7. évfolyam, 27-53. szám) • 1888-09-30 / 40. szám. 5. o.
  10. Zalamegye, 1890 (9. évfolyam, 1-26. szám) • 1890-01-19 / 3. szám. 1. o.
  11. Zalamegye, 1891 (10. évfolyam, 1-26. szám) • 1891-01-18 / 3. szám
  12. Halis István. Zalavármegyei évkönyv a millenniumra. 281. o.
  13. Zalamegye, 1894 (13. évfolyam, 26-52. szám) • 1894-07-08 / 27. szám
  14. Zalamegye, 1894 (13. évfolyam, 26-52. szám) • 1894-10-07 / 40. szám
  15. Zalamegye, 1896 (15. évfolyam, 27-52. szám) • 1896-10-18 / 42. szám
  16. Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám) • 1900-09-30 / 39. szám. 5. o.
  17. Zalamegye, 1901 (20. évfolyam, 27-52. szám) • 1901-12-15 / 50. szám
  18. Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám) • 1902-06-01 / 22. szám. 5. o.
  19. Buzás Péter. Könyvészeti adatok. Söjtör. Száz magyar falu könyvesháza. 2007
  20. Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám) • 1905-01-29 / 5. szám. 5. o.
  21. Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám) • 1906-05-06 / 18. szám. 3. o.
  22. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)1906-04-12 / 15. szám
  23. Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)1906-04-19 / 16. szám
  24. Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
  25. Zalamegye, 1908 (27. évfolyam, 1-26. szám) • 1908-03-08 / 10. szám
  26. Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám) • 1909-11-28 / 48. szám. 4. o.
  27. Zalamegye, 1909 (28. évfolyam, 27-52. szám) • 1909-11-21 / 47. szám
  28. Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 325. o.
  29. Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)1910-06-02 / 22. szám
  30. 1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910. Képviselőház. A képviselőház tagjai
  31. Zalai Közlöny - 1929. július 28.
  32. Képviselőházi Napló 1899. március 16. XXI. kötet, 55.
  33. Széchenyi National Library - Funeral Notices - Széll József
  34. Fővárosi Lapok 1879. február (26-49. szám)1879-02-28 / 49. szám. 235. o.

ForrásokSzerkesztés

  • keptar.oszk.hu
  • Paksy Zoltán: A boldogfai Farkas család politikai tevékenysége (1896-1956). (2008. november 6. Zalaegerszeg, Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok)