Főmenü megnyitása

Farkas Mihály (Szegvár, 1799. július 4.[1]Budapest, 1880. május 3.) jogi doktor, asztalosmester, gazdálkodó, fővárosi képviselő.

Farkas Mihály
Portrait of Mihály Farkas, head of the joiners' guild.jpg
Született 1799. július 4.
Szegvár
Elhunyt 1880. május 3. (80 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Farkas Mihály
Foglalkozása asztalos
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Mihály témájú médiaállományokat.
Farkas Mihály portré, litográfia, Szemlér Mihály

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Fazekas György és Marázsi Anna fiaként született. 1822-ben vándorlegényként érkezett Pestre. 1827-ben lett mester. Főleg parkettagyártással illetve épületasztalos munkákkal foglalkozott, de készített bútorokat is. Előbb a Kecskeméti utcában, majd az Üllői úton volt műhelye. 1846-tól volt a pesti asztalos céh főcéhmestere. Élete végén nemesi címet kapott. Elhunyt 1880. május 3-án éjjeli 11 órakor, örök nyugalomra helyezték május 5-én délután a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Neje Szautner Éva volt. Fia, ifj. Farkas Mihály a jog- és államtudományok doktora, gazdasági író lett.

Több száz cikket irt a gazdasági lapokba, nevezetesen a Családi Lapokba (1857), a Magyar Néplapba (1857), a Kerti Gazdaságba (1858-60), a Falusi Gazdába (1861-68), a Kertész Gazdába (1869-72), a Gyakorlati Mezőgazdába (1872), a Gazdasági Lapokba (1872), a Magyar Gazdába (1873-74), a Földmivelési Érdekeinkbe (1874), és a Falusi Gazda Naptárába (1865-74).

Szerkesztette a Falusi Gazda című szaklapot 1865. április 5-től 1868. december 29-ig, mikor a lap megszűnt; a Politikai Ujdonságok mellékletét a Magyar Gazdát 1874-ben; a Falusi Gazda Naptárát 1865-74-re és a Kertészgazda Naptárát 1879-re és 1880-ra Budapesten.

MunkáiSzerkesztés

Legjelentősebb alkotásai a jászberényi és az eszéki megyeháza, a debreceni városháza, az Üllői úti kaszárnya épületasztalos munkái, valamint a képviselőterem berendezése 1848-ban a Magyar Nemzeti Múzeum épületében.

MűveiSzerkesztés

  • Magyar méhészkönyv, vagyis útmutató a sikeres méhtenyésztésre, tekintettel a különböző tenyésztési módokra. Pest, 1861. (2. kiadás Pest, 1870. Ezen czímmel is: Falusi Könyvtár I. 3. k. 1876. 4. k. 1885. Bpest.)
  • Takarmánynövények ismertetése, és tenyésztése, rétmivelési és takarmányozási naptárral és számos fametszetvénynyel fölvilágosítva. Pest, 1864. (Ezen czímmel is: Falusi Könyvtár III. 2. kiadás. Bpest, 1873.)
  • Kertészeti kézikönyv. (Pest, 1865. Galgóczy Károly munkájának 2. kiadása, melyet F. M. átnézett és jegyzetekkel bővített, úgy szintén a 3. kiadást Bpest, 1874.
  • Apró majorság, vagyis a baromfitenyésztés foglalatja. Pest, 1870. (Ezen cz. is: Falusi Könyvtár VII. 2. kiadás. Bpest, 1882.)
  • A bogyár-gyümölcs tenyésztése, mint egyik hasznos s leggyorsabban jövedelmező ága a kertgazdászatnak. Pest, 1872. (Ezen cz. is: Falusi Könyvtár VIII.)
  • A dinnyetenyésztés foglalatja és a legjelesebb honi és külföldi csemegefajok ismertetése. Pest, 1873. (Ezen cz. is: Falusi Könyvtár IX. 2. kiadás. Bpest, 1883.)
  • Magyar kertészkönyv. A belterjes (intensiv) kertészgazdászat foglalatja. Bpest, 1876.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szegvári római katolikus anyakönyv, 1799. évi keresztelések.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.