Farkas Tibor (biokémikus)

Farkas Tibor (Budapest, 1929. június 8. – Budapest, 2003. november 15.) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, sejtbiológus, hidrozoológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe vízi gerinctelenek és alacsonyabb rendű gerincesek szervezetének lipidösszetétele, sejtszintű zsírsav-anyagforgalma, a lipidek molekuláris szerkezete és élettani szempontú funkcionális biokémiája volt. Különösen jelentős eredményeket ért el a sejtmembránokban jelen lévő foszfolipidek kémiai–fizikai jellemzői és a testhőmérséklet szabályozása közötti összefüggések feltárásában.

Farkas Tibor
Életrajzi adatok
Született	1929. június 8. Budapest
Elhunyt	2003. november 15. (74 évesen) Szeged
Ismeretes mint	biokémikus
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest (1955)
Pályafutása
Szakterület	biokémia
Kutatási terület	sejtélettan, lipidek funkcionális biokémiája
Tudományos fokozat	biológiai tudományok doktora (1990)
Munkahelyek
MTA Biológiai Kutatóintézet, Tihany MTA SZBK Enzimológiai Intézet, Budapest	tud. segédmunkatárs (1955–60), tud. munkatárs (1960–70), tud. főmunkatárs (1970–71) tud. főmunkatárs (1971–89), kutatóprofesszor (1989–2003)
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (1998)
Akadémiai tagság	levelező tag (1990), rendes tag (1998)

Életútja

Általános iskoláit Kelebián, középiskoláit 1940 és 1948 között a kiskunhalasi református gimnáziumban, illetve a szabadkai állami fiúgimnáziumban végezte. 1950-ben a Szegedi Tudományegyetem biológia–kémia szakán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, 1952-ben azonban átjelentkezett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem állatfiziológiai szakára. Itt szerezte meg biológusi oklevelét 1955-ben. 1955-től 1971-ig a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet hidrobiológiai osztályán dolgozott, 1960-ig mint tudományos segédmunkatárs, azt követően tudományos munkatársi, 1970-től főmunkatársi beosztásban. Időközben 1956-ban néhány hónapos tanulmányúton járt a Német Demokratikus Köztársaságban, majd 1963-ban a Milánói Tudományegyetem farmakológiai intézetének vendégkutatója volt közel egy esztendőn át. 1971-ben disszertációját megvédte, s a biológiai tudományok kandidátusa lett. 1971-től az MTA Szegedi Biológiai Központ budapesti Biokémiai Intézetében – 1979 utáni nevén az MTA SZBK Enzimológiai Intézetében – dolgozott tudományos főmunkatársként. 1972–1973-ban a Kalifornia Egyetemen (UCLA) végzett kutatómunkát. 1989-es nyugdíjazását követően kutatóprofesszorként és tudományos tanácsadóként segítette az enzimológiai intézetben folyó munkát, 1990-ben megszerezte a biológiai tudományok doktora címet.

Munkássága

Fő kutatási területe a vízben élő állati szervezetek, gerinctelenek és alacsonyabb rendű gerincesek lipidjeinek (zsírsavak, trigliceridek, foszfolipidek, karotinoidok stb.) funkcionális biokémiája, élettani szerepük feltárása volt. Különösen behatóan foglalkozott a lipides–foszfolipides összetételű sejtmembránok élettani szerepével a hőmérsékleti adaptációban, a hőszabályozásban és a hidegtűrésben. Herodek Sándorral az 1960-as években közösen végzett kutatásaik eredményeként felismerték, hogy a rákok (pl. kecskerák) sejtmembránjának telítetlenzsírsav-összetétele és a membránt alkotó lipidek olvadáspontja a külső hőmérséklethez igazodik (ún. homeoviszkozitás vagy homeoviszkózus adaptáció), ezzel biztosítja a szervezet működését az életfeltételeknek egyébként kedvezőtlen hőmérsékleti feltételek mellett is. Később Farkas ezt a jelenséget a ponty vonatkozásában is leírta, de kiterjedt vizsgálatokat végzett a márna, a busa, a törpeharcsa és más édesvízi halak, sőt egyes fagytűrő növényfajok sejtmembránjainak molekuláris összetételéről, és annak összefüggéseiről a testhőmérséklet szabályozásával. Élete utolsó szakaszában az n–3 szerkezetű többszörösen telítetlen zsírsavak hatását vizsgálta a központi idegrendszerre.

Pályája során nyolc tudományos eljárást szabadalmaztatott. Így egyebek mellett Herodek Sándorral kidolgozták a zsírsavkeverékek papírkromatográfiai vizsgálati módszerét, ő maga pedig még az 1950-es években eljárást fejlesztett ki az élő szervezetek, sejtek zsírsavtartalmának elválasztására.

Pályája során mintegy száz tudományos közleményt, cikket adott közre.

Szervezeti tagságai és elismerései

1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává választották. 1993-tól alelnöke volt a Szegedi Akadémiai Bizottságnak, 1991-től 1995-ig a Tudományos Minősítő Bizottság, 1995-től a Doktori Tanács tagja volt, emellett részt vett a biokémiai és molekuláris biológiai bizottság munkájában, alapító tagja volt a lipidkémiai munkabizottságnak. 1959-ben a Német Lipidtudományi Társaság (DGFF) tagjai sorába választották, 1989-ben az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) külföldi, 1991-ben pedig az Amerikai Olajkémikusok Társaságának (AOCS) külső tagja lett.

A vízi szervezetek sejtélettanának világszerte elismert, iskolateremtő kutatásaiért 1998-ban Széchenyi-díjat kapott. 1982-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki.

Főbb művei

• Vizsgálatok néhány, a hazai vizek anyagforgalmában fontosabb szerepet játszó rák zsírsavgarnitúráján. A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének Évkönyve, (1958) 197–208. o.
• Membránfoszfolipidek molekuláris összetétele és a testhőmérséklet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1999.  

Források

• Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 695. o. ISBN 963-85773-5-5  
• Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 471. o.  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 324. o.
• Kitajka Klára – Vigh László: Farkas Tibor (1929–2003). Magyar Tudomány, CXI. évf. 1. sz. (2004) 121–123. o. arch Hozzáférés: 2015. február 7.
• Kossuth-, állami és Széchenyi-díjasok 1948–2008 II. Szerk. Gyuricza Péter, Móritz Rita, Szalay Antal. Budapest: Magyar Közlöny. 2008. 75. o. ISBN 978-963-9722-43-9

További információk

• Sulyok Erzsébet: „Nincs olyan halfajta, amelynek a zsírsavösszetételét nem elemeztem volna”: Riport Farkas Tiborral. Szeged, (1994. október) 14–16. o.