Főmenü megnyitása

A fasori református templom és a hozzá kapcsolódó paplak (parókia) Budapest VII. kerületében a Városligeti fasor délkeleti oldalán áll. A telket az utcától terméskő-fém anyagú, két részből álló kerítés választja el, amelynek szakaszai ívesen kanyarodnak be a közvetlenül a járdára nyíló főhomlokzathoz.

Fasori református templom
Ref. templom (859. számú műemlék).jpg
Vallás protestantizmus
Felekezet református
Egyházkerület Dunamelléki Református Egyházkerület
Egyházmegye Budapest-Északi Református Egyházmegye
Egyházközség Budapest-Fasori Református Egyházközség
Építési adatok
Építése 19111913
Stílus szecessziós
Tervezője Árkay Aladár
Elérhetőség
Település Budapest VII. kerület
Hely Városligeti fasor .
Elhelyezkedése
Fasori református templom (Magyarország)
Fasori református templom
Fasori református templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 24″
A Fasori református templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fasori református templom témájú médiaállományokat.

A templom melletti – parókia előtti – kertben áll alistáli Laky Adolf szobra, Reith Béla szobrász műve.

Tartalomjegyzék

LeírásaSzerkesztés

A főhomlokzat középső háromszögű oromzatában ötös résablaksor található. Dobozszerű kapuépítmény áll a főhomlokzat középső része előtt, középen csúcsíves kapunyílással. A templomteret óriási félköríves termálablak világítja meg, ami a kapunyílás felett helyezkedik el. A főhomlokzat aszimmetrikus kialakítású, mivel középső részét baloldalt négyzetes alaprajzú és magasabb, jobboldalt pedig íves alaprajzú, alacsonyabb torony fogja közre. A nagytornyot magas gúlasisak, a kistornyot kettős kúpsisak fedi le. A többi templomhomlokzat építészeti kialakítása hangsúlytalanabb, a tömör falfelületeket – a két másik termálablak kivételével – egyenes és parabolikus lezárású ablakok törik át.

A kapu a haránt irányú tengelyű előcsarnokba nyílik, a templombelső görögkereszt alaprajzú centrális tér, melyet egy 13,7 méter átmérőjű félgömbkupola fed le. A középső térhez rövid, harántdongákkal fedett keresztszárak – amelyek három hatalmas kapu formájú festett üvegablakon keresztül kapják a fényt – csatlakoznak. A keresztszárakban az emeleten karzatok kaptak helyet, közülük a bejárattal szemközti az orgonakarzat. Az orgonakarzat alatti tömör falfelület középső szakaszán található félköríves falfülke ad helyet a liturgikus tér eszmei középpontjának: a két oldalról félköríves lépcsővel megközelíthető szószéknek, előtte az Úrasztallal. A szószék fölötti, modern vonalú orgona mintegy megkoronázza az egész együttest. Geometrikus stukkómotívumok díszítik a belső tér építészetileg hangsúlyos részeit: karzatmellvédek, dongahevederek, szószékfülke hátfala. Az asztalosmunkákat Kovács Zsigmond, míg a lakatos- és fémmunkákat Miákits Károly készítette, beleértve a míves világítótesteket is. A magyar népművészet ihlette pirogránit burkolat a pécsi Zsolnay-gyárban készült, a festett üvegablakokat pedig a neves üvegfestő-művész Róth Miksa alkotta. A padok, stallumok, fém világítótestek, a díszburkolat, valamint a színes üvegablakok is a tervező Árkay Aladárnak a belső egységes ornamentikájának kialakítására törekvő talentumát tanúsítják. A templom építészeti összhatásához a magas színvonalú szakipari és művészi munka jelentősen hozzájárul. Minden nemes anyagból készült: márványból, bronzból, kerámiából, fából, üvegből. Áhítatot sugároz a forma és anyag harmóniája. A méretek impozánsak, a templom mintegy ezer hívő befogadására alkalmas.

A templom keleti sarkához az egyemeletes L alaprajzú lelkészlak csatlakozik. Földszintjén található a gyülekezeti terem, valamint a lelkészi hivatal. Az emeleten és a tetőtérben egy-egy szolgálati lakás kapott helyet.

Az épület mögött helyezkedik el a Julianna Református Általános Iskola.

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 575. szám (1998.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés