Fazekas István (költő)

magyar költő, műfordító, jogász, politikus

Fazekas István (Csenger, 1967. május 5. –) költő, műfordító, jogász, református teológus.

Fazekas István
Született 1967. május 5. (54 éves)
Csenger
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Kummer Adél
Foglalkozása költő,
műfordító,
jogász
Iskolái Miskolci Egyetem (–1991)
Kitüntetései Váci Mihály-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekas István témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1985-ben érettségizett a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban, 1991-ben szerzett jogi diplomát a Miskolci Egyetemen. 1994-ben egyik alapítója volt a Ratkó József Irodalmi Társaságnak, melynek első elnöke Sánta Ferenc író volt. 2001-ben testvéreivel létrehozta a Százhalom Kiadót a nép-nemzeti szépirodalom támogatása érdekében. Ugyanekkor a Felsőmagyarország Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnökévé választották. Csoóri Sándor felkérésére 2005. december 19-én létrehozta A Hitelért Irodalmi és Művészeti Alapítványt. 2006-ban az önkormányzati választásokon indulva képviselő lett, és megválasztották Százhalombatta alpolgármesterévé. 2008 őszén - többek között Boross Péter, Pozsgay Imre, Jókai Anna és Kósa Ferenc társaságában - egyik szervezője és házigazdája volt a Gyurcsány-kormány szakmai kritikáit megfogalmazó, Százhalombattán megrendezett tudományos konferenciának. Költészetét és fordítói munkásságát 2010-ben Váci Mihály-díjjal jutalmazták. 2011-ben a Kelet Felől (folyóirat) főszerkesztője volt. Jelenleg a Stádium (Hírlap) főszerkesztője. A megvádolt címmel ő írt elsőként magyar történelmi drámát a hetvenes évek puha diktatúrájáról. 2016-ban vette át mesterfokozatú teológiai diplomáját a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán.[1] 2019. szeptemberétől ugyanitt egyetemi adjunktus: a héber, a görög és a latin nyelv tanára. [2][3]

MunkásságaSzerkesztés

Gimnazistaként kezdett publikálni a Reformátusok Lapjában és a Mozgó Világban, munkáit azóta több folyóirat és antológia megjelentette. 1985-ben részt vett a sárvári Diákírók, Diákköltők Országos Találkozóján, ahol különdíjat kapott. Egyetemistaként rendszeresen jelentek meg versei a Napjainkban, majd írásait a Magyar Élet, a Hitel, a Szabolcs-Szatmári Szemle, az Új Holnap, a Polisz, a Somogy, az Új Horizont, a Partium, az Agria, a Napút, a Búvópatak, a Havi Magyar Fórum és több induló folyóirat közölte. Egy sokoldalúan művelt és rendkívül érzékeny lírikus, akinek indulásáról Serfőző Simon így fogalmazott: "Olyan költő, akinek tehetségét nem lehet kétségbe vonni. Fazekas István a "megfáradt szívek földjéről" Váci Mihály, Ratkó József nyomdokait követve jön a keleti végek felől. Azok szavával a verseiben, akiké a nehéz élet, a nehéz sors, a mindennapi küzdelem. Oly tiszta, egyszerű ez a líra, mint a népdal, a virágének. Olyan áttetsző, mint a források vize. Nincs semmi mesterkéltség, csináltság benne. A fiatalság hite, szenvedélye fűti mindenik sorát, s röpíti csillagok magasába ezeket az énekeket." Érzelmi és gondolati vívódásait a tartalom meglepő sokrétegűségével tárja az olvasó elé. Elsőrendűen a lét végső kérdései izgatják és határozzák meg alapmotívumait.

Drámaírói pályáján Hubay Miklós indította el. Prózai munkásságát Jókai Anna így összegezte: "Tűnődései az ész és a szív szövetségében fogannak. Fazekas Istvánnak határozott véleménye van rontott jelen időnkről, feladatainkról. Szépítés nélkül fogalmaz, de soha nem sugall reménytelenséget. Az európaiságról vallott felfogása egyértelmű: "Segíts a bajban lévőn, akár a legnagyobb áldozatvállalás árán is. Ez az áldozatvállalás kell, hogy megkülönböztesse az európai embert mindenki mástól, hiszen mi tudván tudjuk a legfontosabbat: a szeretet az élet." Vajha megszívlelné az uralkodó politika a magasabb szférából származó intelmet! Fazekas István bátran beszél a három Trianonról is: az 1920-as csonkításhoz hozzáadja 1956 tragédiáját és a 2004-es gyalázatos népszavazási eredményt, a "lelki Trianont". Amiről ír, a gyakorlati életben is képviseli. Nemcsak szeretett városáért, Százhalombattáért dolgozik, de az egész magyarság sorsa foglalkoztatja."

Pozsgay Imre 2012 nyarán megbízta a Stádium (Hírlap) felelős szerkesztésével, azóta a szellemi összefogást hirdető társadalmi és kulturális folyóirat egyik munkatársa.

Dr. Lévai Attila a Révkomáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja 2016 őszén megbízta a Papirusz nevű egyetemi lap főszerkesztésével.

2018. szeptember 20-án, Rómában, az Európai Kultúra Napját a Pilátus éjszakája című történelmi drámájának bemutatásával ünnepelték.

CsaládjaSzerkesztés

Három kislánya van, egy nevelt lánya és egy kisfia: Anna, Lili, Bella, Lotti Léna és Gáspár. Anna 1998. április 21-én született, Kisvárdán, Lili 2002. április 28-án, Budapesten, Bella 2016. szeptember 5-én, Budapesten, Lotti Léna 2009. február 27-én, Szombathelyen, Gáspár pedig 2017. szeptember 26-án, Budapesten.[4]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Harangok és kereplők (versek), Felsőmagyarország Kiadó, 1993
  • Este az égen (versek), Felsőmagyarország Kiadó, 1998
  • Diáknaplóm (prózai írás), Felsőmagyarország Kiadó, 2001
  • Vigasztaló (versek), Felsőmagyarország Kiadó, 2006.
  • Aranyeső (versek), Százhalom Kiadó, 2007
  • Megnyerhető veszteségeink (prózai írás), Hungarovox Kiadó, 2007
  • Szemednek ideje (versek), Felsőmagyarország Kiadó, 2007
  • Kutyafán a fakutya(versek), Hungarovox Kiadó, 2008
  • Férfitánc (versek), Hungarovox Kiadó, 2008
  • A sarló kalapácsa (hősköltemény), Hungarovox, 2009
  • Szavak tüntetése (versek), Napkút Kiadó, 2010
  • Kis Károly (történelmi dráma három felvonásban), Hungarovox Kiadó, 2010
  • Elvira (tragédia egy felvonásban), Felsőmagyarország Kiadó, 2011
  • Carpe viam! (latin versfordítások), Napkút Kiadó, 2011
  • Bennem csillagok égnek (versek és versfordítások), Napkút Kiadó, 2012
  • Rögzített pillanatok (prózai írások), Napkút Kiadó, 2013
  • A megvádolt (történelmi dráma három felvonásban), Napkút Kiadó, 2015
  • Ars poetica dolorum (versek és versfordítások), Napkút Kiadó, 2015
  • Amicus caesaris /Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői/ (tanulmány), Napkút Kiadó, 2016
  • Nincs alku! (válogatott versek), Napkút Kiadó, 2016
  • Kegyelmet nem kérek! (történelmi dráma két felvonásban), Napkút Kiadó, 2016
  • Véred a vers (válogatott versek), Felsőmagyarország Kiadó, 2017
  • Pilátus éjszakája (történelmi dráma egy felvonásban), Üveghegy Kiadó, 2017
  • A kovácsműhely. Hangjáték; Üveghegy Kiadó, Százhalombatta, 2018
  • A pillanat érkezése (monodráma) Üveghegy Kiadó, Százhalombatta, 2018

Interneten is elérhető hangoskönyvei, hangjátékaiSzerkesztés

Elismerései, díjaiSzerkesztés

SzakirodalomSzerkesztés

Róla és műveiről szóló - az interneten is elérhető - dokumentumfilmekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Reformata.sk| Tanévzáró a Selye János Egyetem Református Teológiai Karon (magyar nyelven). reformata.sk. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  2. S: Selye János Egyetem - Mgr. István Fazekas, PhD. (hu-HU nyelven). Selye János Egyetem - Univerzita J. Selyeho. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  3. Zoltán, Erdei: A Selye János Egyetem oktatója írta színpadra a legjelentősebb Herczeg-regényt | Felvidék.ma (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  4. http://iroklub.napvilag.net/taginfo/2379
  5. Százhalombattai költő a Jakab István-díj győztese Hírtükör, 2019. június 25.
  6. Fazekas István vehette át a Credo-díjat. magyarnemzet.hu, 2019. december 21. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  7. Hét művész kapta meg a Széchenyi-örökség Okmányát. magyarnemzet.hu, 2020. szeptember 21. (Hozzáférés: 2021. február 9.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Fazekas István témában.

Interneten is olvasható esszéi: