Fehér Sas-rend (Orosz Birodalom)
Az Orosz Birodalom Fehér Sas-rendje, oroszul: Императорский и Царский орден Белого орла, ejtsd Imperatorszkij i Carszkij orgyen Bjelava orla, magyarul szó szerint Császári és Királyi Fehér Sas-rend, a cári Orosz Birodalom harmadik legmagasasabb rangú állami kitüntetése volt, polgári és katonai osztállyal. I. Miklós cár vezette be 1831-ben, a novemberi lengyel felkelés leverése után, a lengyel királyi Fehér Sas-rend bekebelezésével. A cár kiemelkedő jelentőségű diplomáciai és katonai teljesítményekért adományozhatta. A kitüntetés 1917-ig, a cárizmust megdöntő februári orosz forradalomig létezett.
| Orosz Birodalmi Fehér Sas-rend | |||
| |||
| Adományozza Oroszország uralkodója | |||
| Típus | lovagrend egy fokozattal | ||
| Státusz | megszűnt | ||
| Hadjárat kisdíszítések | kardok | ||
| Statisztikák | |||
| Alapítás dátuma | 1831. november 17. | ||
| Utolsó kitüntetés dátuma | 1916 | ||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Birodalmi Fehér Sas-rend témájú médiaállományokat. | |||
Története
szerkesztés
A Fehér Sas-rendet 1705 november 1-jén alapította II. (Erős) Ágost lengyel király, a porosz Fekete Sas-rend mintájára. Azokban az időszakokban, amikor a lengyel monarchia ténylegesen vagy névlegesen önálló királyságot jelentett, a lengyel uralkodó, az alávetettség időszakaiban az orosz cár adományozta (mint Lengyelország királya). Így maradt 1815-ben is, amikor a bécsi kongresszus határozata alapján megalakult a „Kongresszusi” Lengyel Királyság, mely perszonálunióban állt Oroszországgal, uralkodója a mindenkori orosz cár volt.
1830 novemberében kitört a novemberi lengyel felkelés, melyet az oroszok 1831-re brutálisan és teljesen levertek. Utána a cári kormányzat hatályon kívül helyezte Lengyelország 1815-ös alkotmányát, feloszlatta a szejmet, megszüntette vagy orosz ellenőrzés alá helyezte a lengyel állami intézményeket. 1831 november 17-én I. Miklós cár hivatalosan is „bekebelezte” az egykori lengyel Fehér Sas-rendet, felvette azt az Orosz Birodalom érdemrendjeinek és kitüntetéseinek listájára, ezzel formálisan is orosz állami kitüntetéssé alakította. A Fehér Sas-rend sorrendben a harmadik legmagasabb rangú orosz kitüntetés volt, viselési sorrendje közvetlenül a Szent András-rend és az Alekszandr Nyevszkij-rend után következett. A cár mint lengyel király adományozta – innen a kitüntetés kettős jelzője: császári, azaz cári és (lengyel) királyi érdemrend – külföldi uralkodóknak, uralkodó családok tagjainak, fontos állami szolgálatot ellátó főtisztviselőknek és kiemelkedő katonai parancsnokoknak.
Az első kitüntetéseket az 1830–31-es lengyel felkelést leverő katonai seregparancsnokok kapták, Ivan P. Paszkevics gróf tábornagy, és Peter Johann von der Pahlen (Pjotr Petrovics Pahlen) gróf lovassági tábornok.
Az érdemrend leírása
szerkesztés
Az „oroszosított” rendjel keresztjének zománcozása vörös színű, mely előtt megtartották a Lengyelország jelképét, a fehér sast, de ez egész sasos kereszt mögé az orosz cári címert helyezték, a fekete zománcozású, koronás kétfejű sast, amelynek kiterjesztett szárnyai és aranyozott lábai és karmai túlnyúlnak a lengyel sasos kereszten, minden irányból közrefogva, egyértelmű alá-fülé rendeltségi szimbolikát közvetítve. A rendjel kialakítás az orosz birodalmi Szent András-rend mintáját követi. Maga a kétfejű sas a koronáinál fogva egy vörös zománcozású cári koronáról függ, a korona pedig kék selyem szalagra van rögzítve.
Az első kitüntetéseket az 1830–31-es lengyel felkelést leverő katonai seregparancsnokok kapták, Ivan P. Paszkevics gróf tábornagy, és Peter Johann von der Pahlen (Pjotr Petrovics Pahlen) gróf lovassági tábornok.
1832-ben bevezették hozzá a kék mell- és vállszalagot. 1855-ben megalapították az érdemrend katonai osztályát a kardokkal. A fehér sas fölé két egymást keresztező arany kardot helyeztek, melyek a cári korona fölött függtek, zománcozott szalagsávval körbefonva.
A rendjel nyolcágú csillaga aranyból készült, középen kerek zománcozott medáliával. Ennek közepén kicsiny zománcozott rendkereszt látható, amelyet kék mezőben arany jelszó vesz körbe: „Pro fide, rege et lege” (Hitünkért, királyért, törvényért). Az érdemrend katonai osztályában a medália alá két keresztbe tett kardot fektettek. Különleges esetekben a rendjel keresztjét és a csillagot gyémántokkal ékesítve is adományozhatták. Az rend vállszalagja sötétkék színű volt, a bal váll és a jobb csípő közé vetve kellett hordani. Ebben a formájában egészen 1917-ig, a cári Oroszország bukásáig megmaradt, adományozását a köztársasági kormány szüntette meg.
A Fehér Sas rendjeleit és csillagait a szentpétervári Keibel ékszerész tervezte és készítette.
Kapcsolódó információ
szerkesztés
- Heinrich Hausen. Der Kaiserlich Russische Königlich Polnische Orden vom weißen Adler (in:), Allgemeine Militär-Encyclopädie, Band 1 (német nyelven). Leipzig: Ernst Schäfer, 102 ff. o. (1857)
- С. Р. Серков. „Ордена Белого Орла, «Виртути милитари», Святого Иоанна Иерусалимского” (oroszul nyelven). Военно-исторический журнал 1990 (7), 92-95. o.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
